Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Titok


Aranyosi Ervin: Titok

Ne hagyd magad csőbe húzni,
ne áruld el senkinek!
Maradjon a mi kis titkunk,
– életünket menti meg.
Ne húzz ujjat a kutyákkal,
nem közéjük tartozol.
Ha a titkot kibeszéled,
mindkettőnkre bajt hozol…

Aranyosi Ervin © 2022-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Beszéljünk a szeretetről…


Aranyosi Ervin: Beszéljünk a szeretetről…

Beszéljünk a szeretetről!
Úgy hiszem, beszélni kell!
És nem elég csak beszélni,
hiszen azt, megélni kell!
Mert anélkül ez az élet
üres lenne és sivár!
Meg kellene mind tanulnunk
szeretettel élni már!

Iskolában nem tanítják,
nem lett fontos tananyag,
nem töltik fel üres szíved,
s használják az agyadat.
Figyelmedet elterelve,
nem látod az életet,
– szeretetlen, szépen élni –
egyszerűen nem lehet!

Látod, tanulnunk kell mégis,
ahogy Istenünk szeret,
ahogy terelgeti sorsunk,
ahogy jó úton vezet.
Persze, van egy másik út is,
a pénz és a félelem,
le kéne már kapcsolódnunk,
mert addig reménytelen!

Amíg ezek reánk hatnak,
nem látjuk a kiutat,
bár előttünk jelek vannak,
s a jel mindent megmutat.
Csupán észre kéne vennünk,
felismerni, mert lehet,
tisztán az lát, a szívén át,
kit a szeretet vezet.

A szeretet erejével
a gonosz legyőzhető,
ám, nem lázadozni kéne,
nem kell hozzá bősz erő!
Csupán tenni kéne érte,
magadért, s családodért,
ébredő emberiségért,
jót teremtő álmokért!

A szeretet erejével
teremtsünk szebb életet,
s látni fogod, a világod,
megváltozik majd veled!
Csak lépj ki a félelemből,
ami ma még fogva tart,
ami képes leigázni,
ami lefogja a kart!

Építs fel egy kis világot,
múltad hagyd magad mögött,
szakadj el a hatalomtól,
mitől elődöd nyögött!
Élj a mának, álmaidnak,
hisz Isten gyermeke vagy,
tanulj végre bízni benne,
s meglátod, hogy el nem hagy!

Beszéljünk a szeretetről,
gyógyítsuk az életet,
tegyünk érte, higgyünk benne,
s végre létünk szép lehet!
Hagyni kéne áramolni,
mint az éltető vizet,
hadd mosson át jó érzéssel,
minden éledő szívet!

Aranyosi Ervin © 2022-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Fát növesztek


Aranyosi Ervin: Fát növesztek

Kicsi vagyok és fát növesztek,
jószívvel gyökeret eresztek,
megerősítem törzsemet,
ágaim büszkén nőjenek!

Ha kell akár az égbe nyúlva,
a többiektől jót tanulva,
szép felhőkbe kapaszkodom,
s az élethez ragaszkodom.

Egyszerre sok-sok lábon állok,
kincsekhez jutni megpróbálok,
magamba szívni a tudást,
az értelembe ájulást!

Gyökereim a múltba nyúlnak,
ősöktől értelmet tanulnak,
szívom a magyar nyelv vízét,
s kiélvezem mesés ízét!

Én nem csak élni akarok,
ágaim nem csupán karok!
Ők adakozó szép kezek,
viselnek szép levélzetet.

Alkotok tudás-levegőt,
s bátorítom a remegőt,
hogy ágaim közt merjen élni,
védelmezem, ne kelljen félni!

Adok reményt, adok hitet,
mert lelkük csak így érti meg,
hogy ők is mind céllal születtek,
s az egésznek részei lettek.

Nem félhetek, hogy majd kivágnak!
Hisz kellek az élő-világnak,
tőlünk lehet csak zöld e bolygó,
csak így van víz, a szomjat oltó.

S tudom, az ember, ezt megérti,
s mikor a boldogságát félti,
talán hiszi, hogy nélkülem,
üres lenne a végtelen.

Üres lenne, kopár, halálos,
kongna a kőből épült város,
madár helyett csak szél dalolna,
utat mutatva a pokolba.

Aranyosi Ervin © 2022-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Életcél


Aranyosi Ervin: Életcél

Lepörgeted az életed,
azután várod annak végét.
Szeretettel dédelgeted
csodás napok szép emlékét.
Nem akarnád megismerni,
milyen okból születtél le,
hogy az élet-terveidből
már mindent véghez vittél-e?

Szeretettel, energiád
emeld fel a csillagokba,
s mikor lelked kapcsolódik,
a válaszok jönnek sorban!
Megértheted, milyen céllal
láttad meg a napvilágot,
s bármi volt is élet-terved,
e vágyaktól lettél áldott!

Nem politizálni jöttél,
s nem dolgozni szakadásig!
Tenni azért, hogy örömöt
kapjon tőled az a másik!
Hogy megértsd az élet célját,
hogy megtanulj jól szeretni,
képes legyél a jót látni,
s azért tiszta szívvel tenni!

Hidd el nekem, sosem késő
átgondolni az életet,
minden csak okkal történik,
nem léteznek véletlenek!
Minden lélek okkal kerül
– életedben – az utadba,
mindegyik hoz ajándékot,
valamit veled tudatva.

Olykor bosszankodsz miattuk,
nem találod az értelmét,
pedig – hiszem – reá lelnél,
lecsillapítva az elméd.
Hogyha önmagadba néznél,
minden választ megtalálnál,
s lenne jobb cél életedben,
a végnél, a csúf halálnál.

Mit kellene megtanulnod,
vagy megtanítanod másnak?
Van értelme minden korban,
új dolog befogadásnak!
Használhatnád az idődet,
lélekmélyi kutatásra,
a belső elmélyülésre,
lelkedhez egy utat ásva.

Tudod, nem kínlódni jöttünk,
inkább élvezni a létet,
fényt vinni mindennapokba,
elkergetni a sötétet!
A szeretet erejével
felemelni egymás lelkét!
Nem lopni az energiát,
erősítve a félelmét!

A szeretet lehet az út,
ahogy eljuthatsz a fénybe,
mosolyogj hát, legyél kedves,
mások szép szívéhez érve!
Ha mindenki felébredne,
s végre tudna már szeretni,
megértenénk, miért kellett,
egy szép napon leszületni!

Aranyosi Ervin © 2022-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Sosem szeretnék…


Aranyosi Ervin: Sosem szeretnék…

Sosem szeretnék olyan éhes lenni,
mint akik a hatalomra vágynak!
Én nem tudnám a rossz pénzt úgy szeretni,
mert nyomában csak szegénység van, s bánat!
Én nem tudnám a népemet becsapni,
és eladni a lelkem gazdagságát.
Én másra vágyom: – Szeretet adni,
s jobbítani az emberek világát!

Én nem mondanék sosem hazugságot,
és nem alkotnék rossz törvényeket.
Én nem csapnék be egy egész világot,
és hirdetném, az élet szép lehet!
Én úgy élnék, hogy más is boldoguljon,
hogy együtt tegyük szebbé a napot!
És azt várnám, hogy az ölembe hulljon
a boldogság, mert csak jót akarok!

Sosem szeretnék szeretetlen élni,
és nem törődve soha, senkivel!
Hinni vágyom, holnapot remélni,
hogy szabadságunk végre jöjjön el!
Én összeszedném egy helyre a jókat,
és engedném, hogy végre éljenek!
Felszabadítva az ember-milliókat,
hogy jövőjüktől már ne féljenek!

Aranyosi Ervin © 2022-07-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Elbújtunk


Aranyosi Ervin: Elbújtunk

Elbújtunk a világ elöl,
barátok közt jobb nekünk!
Nyugalom van e szigeten,
nem történhet rossz velünk!
Éljük boldog életünket,
dorombolunk eleget,
és amikor előbújunk
a jó gazdánk megetet!

Aranyosi Ervin © 2022-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Parancsolgatás


Aranyosi Ervin: Parancsolgatás

Parancsokat osztogatsz,
s az sérti az én fülemet!
Szabályokkal bekerítesz,
mit megszegni nem lehet!
Persze, ezek a szabályok,
csakis téged védenek,
mi lenne, ha én is hoznék
saját kis törvényeket?
Vajon te azt betartanád,
szót fogadnál énnekem,
hagynád-e, hogy én is éljem
szabadon az életem?
Tudom, hogy nem, mert kezemben
nem lehetne hatalom,
elfogadni a parancsot,
látod, én sem akarom!
Elengedem fülem mellett,
s élem csak az életem,
ettől lehet olyan szabad,
ahogyan azt képzelem!

Aranyosi Ervin © 2022-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Már ott van benned…


Aranyosi Ervin: Már ott van benned…

Amire vágysz, már minden ott van,
a lelked mélyén, legbelül.
Csak hinned kell a csillagokban,
és minden vágyad teljesül!
Nézd csak, a fű magától sarjad,
a virág nyitja szirmait.
Csak ne veszítsd el a nyugalmad!
A jövőd már benned lakik.

Lelked a mag, s belőle sarjad,
sugárzóan az életed,
csal annyi kell, a jót akarjad,
és máris szebben élheted!
Lelkedben őrzöl minden választ,
a kérdés is, bizony, te vagy!
Indulj, s a lelked utat választ,
magadra, hidd el, sose hagy!

Hagyd hát, hogy vágyad kicsírázzon,
rügyet bontson, majd levelet,
lelked öröm vizében ázzon,
vágy-palántád te neveled!
Csodáld, ahogy virágát bontja,
ott nyílik élőn holnapod,
s reád a bőség álmát ontja,
csak akarnod kell, és megkapod!

Amire vágysz, már ott van benned,
ha elhiszed, tiéd lehet,
élhetsz bátran a földi mennyben,
csak tedd szabaddá lelkedet!
Vegyél példát a természetről,
légy könnyed, élő, nagyszerű,
meríts erőt a szeretetből,
s legyen éltetőd a derű!

Aranyosi Ervin © 2022-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Megjelentetése online, vagy nyomtatott formában,
csak
a szerzőtől kapott külön engedéllyel lehetséges!
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Úgy szeretném


Aranyosi Ervin: Úgy szeretném

Szeretném az életedet beragyogni én,
szeretném, hogy süssön rád a fény!
Szeretnélek ébreszteni egy új nap reggelén,
én lennék az éltető remény!

Szeretnék az öröm lenni szíved rejtekén,
szeretnélek felemelni én!
Szeretném, ha boldogulnál az élet tengerén,
szeretném, ha indulnál felém!

Refrén:
Úgy szeretném csillogtatni
fénylőn két szemed,
úgy szeretnék álmot adni
mindennap neked!
Úgy szeretném álmod adni,
álmaidban ott ragadni,
veled járni a világot,
mindig csak veled!

Szeretném az életedet jobbá tenni már,
lehetnék a fényszóró, az éltető sugár!
Szeretnélek elkísérni a napjaidon át,
veled együtt dúdolni a szerelem dalát!

Szeretnék az öröm lenni szíved rejtekén,
szeretnék a tükröd lenni én!
Megmutatni mi van benned, lelked tiszta fény,
szeretném, ha jönnél már felém!

Refrén:
Úgy szeretném csillogtatni
fénylőn két szemed,
úgy szeretnék álmot adni
mindennap neked!
Úgy szeretném álmod adni,
álmaidban ott ragadni,
veled járni a világot,
mindig csak veled!

Aranyosi Ervin © 2022-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…


Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…

Legalább a reményt,
azt, meg kéne hagyni!
Nélküle az élet,
nem is tud haladni.
Fényszóró a ködben,
mikor utad járod.
Nélküle bezárul
csodaszép világod…

Szükség van reményre,
örök biztatásra,
az elárvult lelket,
nem hagyni magára!
Az élethez cél kell,
a holnaphoz álom,
s hit, hogy az utamat
biztos megtalálom!

A reményét vesztett,
már nem életképes,
annak a jövője,
igencsak kétséges.
Hisz a lába alól
a talajt kihúzták,
összes édes álmát,
darabokra zúzták.

Legalább a reményt,
vissza kéne adni!
Legyen út előtte,
hogy tudjon haladni!
Az élet kapuját
megnyitni, kitárni,
hogy egy szebb jövőre
képes legyen várni!

Aranyosi Ervin © 2022-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva