Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

máj
23

By

Aranyosi Ervin: Legyen az élet…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Legyen az élet…

Legyen az élet nagy kaland!
Ne ússz az árral szembe!
Ha szállsz – érzed – szíved szabad,
merülj a végtelenbe!

A zöld Föld meglásd felvidít,
derűje elvarázsol,
lassíts, csak tárd ki szárnyaid,
s meríts erőt a mából!

Légy ember, legyél önmagad,
álmodó, tiszta lélek!
Teremtsen jobbító szavad,
s gazdagítson az élet.

Ne bántson múlt, mely tovaszállt,
ne sírj tovább felette!
Ne várd a végzetes halált,
mely álmaid megette!

Tiéd a szabad akarat,
használd, s te tervezd sorsod!
Tedd boldogabbá önmagad,
hisz gondjaid megoldod.

Feledd tehát a gondokat,
légy önmagadra büszke!
Éld meg a szép világodat,
mely lelked tiszta tükre!

Aranyosi Ervin © 2017-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
19

By

Aranyosi Ervin: Addig megyek…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Addig megyek…

Ahol a Föld az égig ér,
ahol egy szebb jövőt ígér,
akár odáig elmegyek,
hogy boldog és szabad legyek..
.
Mert ott talán van szeretet,
mit pénzen meg nem vehetek,
s nincs eltipró hatalom,
az igaz létet akarom.

Indulok hát, s addig megyek,
amíg kísérnek a hegyek,
amíg kerget a gondolat,
mely nem oldhat meg gondokat.

Amíg a csend rám nem talál,
amíg riaszt még bús halál,
amíg kerget a félelem…
Ameddig eljönnél velem!

Aranyosi Ervin © 2017-04-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
26

By

Aranyosi Ervin: Mit is jelent ma jónak lenni?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Mit is jelent ma jónak lenni?

Mit is jelent ma jónak lenni?
Másoknak folyton megfelelni!
Beleférni a skatulyába,
boldogan járni iskolába?
Amit elvárnak, megtanulni?
Szemfényvesztéstől elvakulni?
Hinni, a nagyok mindent tudnak,
s a tudósok soha nem hazudnak.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Csendben eltűnni és figyelni,
elbújni, mint a bolondgomba,
nem szólni bele a dolgokba,
Az életből tán számkivetve,
gúnyolni mást büszkén, nevetve.
Bántani azt, akit nem érthetsz,
kihez lélekkel fel sem érhetsz.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Parancsszavakra menetelni,
önként beállni minden sorba,
– a megbecsülésen ne essen csorba!
Mások felett a pálcát törni,
mások fényében tündökölni,
utánozni a hideg Holdat,
elveszteni az önvalódat.

Mit is jelent ma jónak lenni?
Életed árán pénzt keresni.
Elvesztegetni az idődet,
s adni mindent, mit várnak tőled!
Géppé válni és nem szeretni,
nem is élni, csupán csak lenni!
Megvenni mindazt, amit mások,
amit kínálnak a reklámok.

Mit is jelent ma, jónak lenni?
gyermeked könyvből felnevelni.
Másolni azt, mit mások tesznek,
s hinni a dolgok jobbá lesznek.
Aztán csak félni a haláltól,
utálni azt, ki ellök magától.
Elromlani, ahogy a gépek,
mert megtalálnak a betegségek.

Mit is jelent ma, jónak lenni?
Vallásban hinni, mannát enni!
Keresni azt, hogy hol van az Isten,
s ha fáj az élet, hát biztos nincsen!
Pedig csak hited elvarázsolt,
hazugság mocsárra kastélyt tákolt.
Süllyedő iszonyban napjaid éled,
s nem veszed észre, az elméd téved.

Miért is akarsz te jónak lenni?
Élő halottként tönkremenni?
Eldobni magadtól száz színes álmod,
mert pont a jóságot nem találod.
Azt hiszed harcokról szól ez az élet?
A másoktól elvárt életet éled,
s elhiszed, az élet csak erről szólna?
S beleszólásod már sose volna?

Jó akarsz lenni, vagy boldog inkább?
Jövőd írásához használd a tintád!
Mindig van választás, vedd kézbe sorsod!
Kezdj saját életbe, s élvezd a dolgot!
Tedd magad boldoggá, légy végre ember,
másokat szolgálni, fényezni nem kell!
Keresd az utadat, tanulj szeretni!
Önmagadért akarj csak jónak lenni!

Aranyosi Ervin © 2017-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
22

By

Aranyosi Ervin: Nincsen halál!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Nincsen halál!

Nincsen halál!
Az élet célja nem elmúlás, nem félelem!
Tapasztalás!
Élni a szépet, s hogy találkozhass énvelem!
Nincsen halál!
A lélek túlél, más testben, s korban folytatod…
Tapasztalás!
Mit kéne jobban, úgy, hogy közben sem vagy halott.
Nincsen halál!
Hát haldokolni nincsen okod, hidd el nekem!
Tapasztalás:
mindegyik új nap. Lépj be a fénybe hát velem!
Nincsen halál,
csak kezdj el élni, szeretni szívből másokat!
Tapasztalás,
hogy félelemtől a szíved-lelked fáj sokat!
Nincsen halál!
Tanulni kéne, felfedezni a sok csodát!
Tapasztalás!
Gyermekként élni, s élvezni ezt az iskolát!
Nincsen halál!
Ha véget érne, életed újra kezdheted!
Tapasztalás,
s talán megérted, mért történt pont ez meg veled?
Tapasztalj hát!
Legyél csak boldog, ki minden szépre rátalál!
Ne lepődj meg,
ha utad végén, kiderül majd, hogy: – Nincs halál!

Aranyosi Ervin © 2017-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
7

By

Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás

élet ott van
Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Élet ott van, ahol Isten,
Isten nélkül élet nincsen.
Ha Őt, egyszer nem találod,
akkor eljött a halálod…
Elhagyod a földi tested,
bár lélekként ezt kerested.
Élőként pedig a módját:
más emberek, miképp hordják?
Porhüvelyünk mégsem játék,
inkább isteni ajándék.
Ha teheted, ápold, óvjad,
hogyha lehet hosszan hordjad!

Jó hírem van: halál nincsen,
mindenütt ott van az Isten!
Csak te hiszed, hogy elhagyott,
de nézz körül, nem vagy halott!
Tudod, soha nem is leszel,
öröklétűként létezel,
Amit úgy ismersz, halálod,
elfogadod, kitalálod,
s amíg nincs rá magyarázat,
addig elméd folyton lázad.
Bizony, jól át lettél vágva,
ha nem hiszel más világban.

Hiszen Isten ott él benned,
s enged teremtővé lenned.
Nincs halálod, elmúlásod,
jövőd alapjait ásod.
Ha félelmed elfelejted,
felszabadult lehet lelked,
s az életed szebbé válhat,
öröm, álom rád találhat.
Ha az Istent megtalálod,
többé nem féled halálod!
Aranyosi Ervin © 2017-03-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
28

By

Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , 4 hozzászólás

nehéz megérteni, elfogadni
Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

Ha elment szeretted és a szíved gyászol,
lelked betegíted meg, ha nem vigyázol.
Ha el tudnád hinni: – Nem létezik halál!
A lélek a végén megnyugvásra talál.

Mint egyes népeknek, ünnepelned kéne,
mert létsíkot váltott, s belépett a fénybe.
Persze, megértelek, hogy nagyon hiányzik,
ürességet érzel, arcod könnyben ázik.

Mintha végtagodat vágták volna tőbe,
s tették volna földbe, néma temetőbe.
Ám a temetőben nincsenek jó lelkek,
mert a fénybe lépve szebb világra lelnek.

Testüket vetik le, s földnek visszaadják,
földi jelmezüket maguk mögött hagyják.
Fent már várják őket, igaz szeretettel,
s később újabb létre születik az ember.

Az élet tanulás, jobbá kéne válnunk,
haragunk, bánatunk, dühünk nyomja vállunk.
Megoldást minderre a szeretet jelent,
amely világunkból mennyországot teremt.

Amíg nem békélünk végleg meg a rosszal,
addig hadakozunk a sötét gonosszal.
Bár a jó Istenünk vár minket a fényben,
rettegjük halálunk, nehogy utolérjen.

Aranyosi Ervin © 2016-10-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
16

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 8. rész

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

A könyv tündére 8.
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 8. rész

Megígértem tündéremnek,
újra jövök, itt leszek,
és a mese folyamában
újra megmerítkezek.

Kíváncsian visszatértem,
így vártam a folytatást,
folytatódjon hát a mese,
és tegyen rám jó hatást!

A tündérem belekezdett,
– nem futkosott köröket –
meséjével, tudta jól,
hogy hogy okozzon örömet.

Ott tartottunk, hogy emberünk,
erdőt járt be hasztalan,
de nem jött rá, a vasorrú
háza vajon merre van?

A harmadik ösvényen is
útnak indult – bizony ám –
hátha ez az út vezet át
a banyának birtokán.

Útja során epret, szedret
és szamócát eszeget,
élvezte a vadon termő
finom gyümölcs szemeket.

Ám az erdő megváltozott,
sűrűsödött a bozót,
keskenyedő út fogadta
az épp erre utazót.

Furcsa köd terült a tájra,
s bele furcsa szag vegyült,
a halálnak csúf árnyéka,
a vándorra rávetült.

Félelmetes ösvény végén,
aztán kitágult a tér.
Most mutasd meg szegényember
bátorságod mennyit ér!

Görcsös fákkal körül véve,
szörnyű lakhelyet talált.
Elhalt lények csontvázai
alkották az oldalát.

Kéményéből kénköves füst,
szállt a sötét ég felé,
aki ide tévedt, többé
bátorságát nem lelé.

Hirtelen forgószél támadt,
égből tölcsér szállt alá,
a csontházat, mint központot
közepébe foglalá.

Aztán varjú károgástól
a levegő megfagyott,
ezer varjú borította
sötétbe fent a Napot.

És a szél csak pörgött körben,
mint az örvény, vészesen,
villám-sebes zuhanásban
nem lassult a széle sem.

Szegényember ereiben
még a vér is megfagyott,
mert ilyet még Földön élő,
eddig sosem láthatott.

Két kézzel a fülét fogta,
és behunyta a szemét,
s mint leszálló sűrű pernye,
füst szóródott szerteszét.

Aztán, mint egy lefolyóban,
hol kihúzták a dugót,
huss, lezúgott a forgószél,
elnémult, már ott se volt.

Sűrű métely ült a tájra,
vészjósló csend született,
mint a villámot követve,
a vihar tart szünetet.

Aki élt, a dörgést várta,
a végsőt, s tán vége lesz,
és az élmény halálos lesz,
mennybe, vagy pokolba tesz.

S lám a csend, most oly keserű,
kihűlt szívbe markoló,
a kétségnél nincs nyomasztóbb,
érzés nincs oly sokkoló.

Hát emberünk füleiről
levette a két kezét,
kinyitotta két szemét is,
hunyorogva nézve szét.

Síri csend volt, tán halálos,
s nem volt levél zizzenet,
csak a saját szíve vágtat,
a torkában idebent.

Halott fákról, sötét nyál folyt,
árnyékot vetett a Nap.
– Jaj, csak innen meneküljön
az élő mihamarabb.

S bár a kíváncsiság nagy úr,
s furdalta az oldalam,
lejárt mára az én időm,
s éreztem, itt vége van.

Tündéremtől elbúcsúztam,
megköszöntem a mesét,
s a hátamon lúdbőrözve,
vittem a leheletét.

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
11

By

Aranyosi Ervin: Egy gólya halálára

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , 9 hozzászólás

megőlték a gólyát
Aranyosi Ervin: Egy gólya halálára

Embertelen lények megöltek egy gólyát,
Jászapáti régi, fészkelő lakóját.
Tudd meg, ez a madár senkinek sem ártott,
csak élte életét, s járta a világot.
Ezt a szörnyű tettet ‘mi sem indokolja,
kinek volt útjában, kit zavart a gólya?
Világ életemben szívemből csodáltam,
kelepelést hallva, oly sokszor megálltam.
Csodáltam szépségét, kimért, szép mozgását,
kecses repülését, s ahogy hívta társát.
Szabadság vándora, most, hogy hazatértél,
nem tudtad, s nem hitted, hogy ez lesz a végcél.
Legyőztél vad vihart, messzi távolságot,
de nem tudtad legyőzni a sötét butaságot.
Nem tudjuk életed sajnos visszaadni,
nem vándorolsz tovább, itt fogsz már maradni!

Aranyosi Ervin © 2016-05-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
12

By

Aranyosi Ervin: Csak élni akartam

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , 6 hozzászólás

csak élni akartam
Aranyosi Ervin: Csak élni akartam
(Egy vén eb panasza)

Csak élni akartam, hűséggel szolgálni,
szeretni szívemből, barátoddá válni?
Csupán ennyi kellett, s nem lehettem boldog,
mert te másra vágytál, élettelen dolgok,
tárgyak és eszközök, fénylő csillogások,
érzéketlen társak, hamis vágy, csalások
rossz utakra csaltak, és megszédítettek,
az álom világod kísérői lettek.
Ebbe a világba én nem fértem bele,
lelkemet borzolja most a halál szele.
Nincs kiút e létből, csak a végét várom…
Szeretni akartam mindig, mindenáron!

Egykoron szerettél, ma már csak nyűg vagyok,
emlékeid mélyén, tán nyomot sem hagyok.
Kidobsz, mint egy rongyot, egy megunt fényképet,
jövődben nem kellek, már untatlak téged.
Kitörölted nyomát a szeretetemnek,
nem is törődsz vele, hogy érzések vezetnek,
inkább útban vagyok, lábad alatt élek,
s nem könyörülsz rajtam, sőt zavar, hogy élek!
Mivé lettél ember? Érzéketlen, zsarnok!
Másokon taposó, átlépő akarnok!
A kezeid közül elfolyik az élet,
s ha egyedül maradsz, jön a végítélet!

Aranyosi Ervin © 2016-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
26

By

Aranyosi Ervin: Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , 5 hozzászólás

Vegyük hát le végre jézust a keresztről
Aranyosi Ervin: Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Vegyétek le végre Jézust a keresztről!
Nem válik a világ élhetőbbé ettől,
hogy a bűneitek magára vállalta,
s mártírként a szörnyű kínos halált halta!
Mért hagyod gyötrődni? Én most eleresztem!
Ne lógjon haldoklón ott fent a kereszten,
vállalom tettemért a felelősséget
és a haldoklásnak ezzel vetek véget!
Mától őt követem, de nem a keresztre!
Bűneimtől leszek végre eleresztve.
Megbocsájtás útját, őt követve járom,
nem félek holnaptól, s nem várom halálom.

Talán arról is tudsz, Jézus feltámadott,
nem csak példálódzott, útmutatást adott:
– Nem szabad feladni, s a haláltól félni,
nem halni tanított, hanem szebben élni!
Élni, teremteni, s mindezt szeretettel,
örömöt okozva lehet több az ember!
Kövesd hát a példát, s hidd el jobban teszed,
ha a szíved vezet, nem bölcsnek hitt eszed.
Szeretet a minden, erről szól az élet,
a gonoszt te élteted, ha van benned ítélet.
Légy hát megbocsátó, ne ítélkezz máson,
ne járjon az eszed végső elmúláson!

Szeretet az Isten, keresd hát magadban!
Ott van veled mindig, minden pillanatban!
Akkor kerülsz bajba, amikor nem érzed,
amikor nem szeretsz, s nincsen benne részed.
A szeretet az út, vissza önmagadhoz,
ha letérsz az útról, önmagaddal harcolsz!
Hiszen a külvilág belsőd tükörképe,
és ha a szeretet véled frigyre lépne,
eggyé válnál vele, istenivé lennél,
nincs is a világon fontosabb cél ennél!
Szeretettel élj hát, s ne törődj a rosszal,
s nem kell harcot vívnod mától a gonosszal.

Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Aranyosi Ervin © 2016-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »