Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
12

By

Aranyosi Ervin: Csak élni akartam

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , 6 hozzászólás

csak élni akartam
Aranyosi Ervin: Csak élni akartam
(Egy vén eb panasza)

Csak élni akartam, hűséggel szolgálni,
szeretni szívemből, barátoddá válni?
Csupán ennyi kellett, s nem lehettem boldog,
mert te másra vágytál, élettelen dolgok,
tárgyak és eszközök, fénylő csillogások,
érzéketlen társak, hamis vágy, csalások
rossz utakra csaltak, és megszédítettek,
az álom világod kísérői lettek.
Ebbe a világba én nem fértem bele,
lelkemet borzolja most a halál szele.
Nincs kiút e létből, csak a végét várom…
Szeretni akartam mindig, mindenáron!

Egykoron szerettél, ma már csak nyűg vagyok,
emlékeid mélyén, tán nyomot sem hagyok.
Kidobsz, mint egy rongyot, egy megunt fényképet,
jövődben nem kellek, már untatlak téged.
Kitörölted nyomát a szeretetemnek,
nem is törődsz vele, hogy érzések vezetnek,
inkább útban vagyok, lábad alatt élek,
s nem könyörülsz rajtam, sőt zavar, hogy élek!
Mivé lettél ember? Érzéketlen, zsarnok!
Másokon taposó, átlépő akarnok!
A kezeid közül elfolyik az élet,
s ha egyedül maradsz, jön a végítélet!

Aranyosi Ervin © 2016-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
26

By

Aranyosi Ervin: Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , 5 hozzászólás

Vegyük hát le végre jézust a keresztről
Aranyosi Ervin: Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Vegyétek le végre Jézust a keresztről!
Nem válik a világ élhetőbbé ettől,
hogy a bűneitek magára vállalta,
s mártírként a szörnyű kínos halált halta!
Mért hagyod gyötrődni? Én most eleresztem!
Ne lógjon haldoklón ott fent a kereszten,
vállalom tettemért a felelősséget
és a haldoklásnak ezzel vetek véget!
Mától őt követem, de nem a keresztre!
Bűneimtől leszek végre eleresztve.
Megbocsájtás útját, őt követve járom,
nem félek holnaptól, s nem várom halálom.

Talán arról is tudsz, Jézus feltámadott,
nem csak példálódzott, útmutatást adott:
– Nem szabad feladni, s a haláltól félni,
nem halni tanított, hanem szebben élni!
Élni, teremteni, s mindezt szeretettel,
örömöt okozva lehet több az ember!
Kövesd hát a példát, s hidd el jobban teszed,
ha a szíved vezet, nem bölcsnek hitt eszed.
Szeretet a minden, erről szól az élet,
a gonoszt te élteted, ha van benned ítélet.
Légy hát megbocsátó, ne ítélkezz máson,
ne járjon az eszed végső elmúláson!

Szeretet az Isten, keresd hát magadban!
Ott van veled mindig, minden pillanatban!
Akkor kerülsz bajba, amikor nem érzed,
amikor nem szeretsz, s nincsen benne részed.
A szeretet az út, vissza önmagadhoz,
ha letérsz az útról, önmagaddal harcolsz!
Hiszen a külvilág belsőd tükörképe,
és ha a szeretet véled frigyre lépne,
eggyé válnál vele, istenivé lennél,
nincs is a világon fontosabb cél ennél!
Szeretettel élj hát, s ne törődj a rosszal,
s nem kell harcot vívnod mától a gonosszal.

Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Aranyosi Ervin © 2016-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
30

By

Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Levetted földi köntösöd…

Levetted földi köntösöd és beléptél a fénybe,
önnön magadba költöztél, egy öröklétű lénybe.
Kellett bizony a földi lét, tapasztalások árán.
Örülni, sírni megtanulj, akár a magad kárán.

Már tudod jól, a félelem illúzió, csak álom!
És megszűnik, mert oktalan, átlépve a „halálon”.
Ami szintén nem létező, csupán bilincs a lelken.
Árnyék fal az, mely eltakar, s nem enged reád lelnem.

Nem bábu vagy, akit a sors csak jobbra-balra rángat.
Emléked nyom, s ha távozol, az itt marad utánad.
Szívekben élsz eztán tovább, visszahív sok-sok álom.
Csak anyag vész el általad, ha átlépsz a határon.

Ki tudja, mikor álmodunk, melyik valódi létünk?
Hányszor jövünk, hányszor megyünk, hányszor hisszük, hogy éltünk?
Sorsod – ami egy terv csupán – te írtad, s elfeledted!
Nem több, mint utad vázlata, s nem egy pallós feletted.

Miért kínlódtál évekig, hisz nem meghalni jöttél!
Azt hitted bölcsebb vagy ma már, bármelyik újszülöttnél?
Pedig a lélek tiszta még mikor lejön a Földre,
a bűn, a félelem, s harag nincsen még beletöltve.

Ne hidd, hogy majd tovább viszed! Itt hagyod lent, a porban!
Hiányozni sem fog neked, s nem keresed, hogy hol van?
Ahová mész, ott béke van, a szeretet virágzik.
s aki voltál, majd idelenn pár léleknek hiányzik…

Aranyosi Ervin © 2015-10-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
18

By

Aranyosi Ervin: Az élet értelme

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 8 hozzászólás

Fotó: Pinterest

Fotó: Pinterest

Aranyosi Ervin: Az élet értelme

Zöld erdőn vezetett keresztül az utad,
nem nézted a világ mennyi csodát mutat.
Nem álltál meg látni, csak úgy átsiettél,
hidd el, sok élménnyel szegényebbé lettél!

Körülötted zajlott a nagybetűs ÉLET,
ott hol nincs gyanakvás, ott hol nincs ítélet,
csak gombák, virágok, szép levelek nőnek,
élő szemtanúi a múló időnek.

Te csak átrohantál, s nem bírtál megállni,
nem tudtál a csoda részesévé válni.
Nem lelted örömöd  lomb közötti fényben,
nem találtál társra sok tündéri lényben.

A hétköznapokban az utad így járod,
nem látsz és nem hallasz, tán nincs is barátod.
Egy, csak egy a fontos, célba akarsz érni,
mert csak az a siker, úgy fognak lemérni.

Ha végig gondolod, születés a kezdet,
a végállomásra sorsod figyelmeztet.
Ha így végigrohansz, s ha célod a halál,
lelked életedben mi örömöt talál?

Hát én csak azt mondom, lassítanod kéne,
amíg nem vagy öreg apó, avagy néne,
jó lenne utadon gyakran körülnézni,
s hagyni a lét által, lelked megigézni!

Mert tudd meg, az élet, nem egy nagy feladat,
hanem egy csodás út, hol sok öröm fakad.
Hogyha odafigyelsz, s nyílt szívvel csodálod,
az élet értelmét biztos megtalálod!

Aranyosi Ervin © 2015-07-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
21

By

Aranyosi Ervin: Gondolkodtam

Category: A nap gondolata Tags: , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Gondolkodtam

Aranyosi Ervin: Gondolkodtam

Gondolkodtam, tehát voltam.
Sok időt töltöttem holtan.
Mert, tudod, ameddig éltem,
folyton a haláltól féltem.
Amióta halott vagyok,
a félelmem alábbhagyott.
Gondolkodom, s ma sem értem,
amíg voltam, mért nem éltem?
Üzenem az embereknek:
– Örüljenek, hogy lehetnek!
Élettel töltsék a létet,
ne gyűjtsenek bankbetétet!
A haláltól nem kell félni,
próbáljanak inkább élni!

Aranyosi Ervin © 2014-10-21..
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

nov
2

By

Aranyosi Ervin: Emlékezz a szépre!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Emlékezz a szépre!

Mikor gyászolsz átérzed a fájó veszteséget,
a pusztulást, mely szívedbe mélyen beleégett.
Lelkedbe, mint dögkeselyű mar bele a bánat,
nem is tudtad, hogy van érzés, mely ennyire fájhat.

Ám szerettünk elvesztése gyötrőn tanulságos.
Ha megérted, értelmet nyer, s talán megnyugvást hoz.
Valójában az élete neked volt ajándék,
s nem az őrjítő fájdalom volt vele a szándék.

Ne a halálára gondolj, hisz többet ért léte!
Gondolj inkább a szívednek szép szeretetére,
amit Ő irántad érzett, s amit tőle kaptál.
Lelki fejlődésed útján általa haladtál.

Emlékezz hát szeretettel, emlékezz a múltra,
– együtt megélt szép percekre, együtt bejárt útra!
Emlékezz a szeretetre, amit kaptál tőle,
s a szívedbe, az ÉLETÉT, vésd bele örökre!

Aranyosi Ervin © 2015-11-02.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

júl
28

By

Aranyosi Ervin: Szabadság az…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Szabadság az…

Ha tudok a vízen járni,
felhők felett, égen szállni,
gondolatban elrepülni,
felhő szép szélére ülni…
Van-e gátja életemnek,
oka bajnak, félelemnek,
van-e bármi, ami gátol,
ami elvág a világtól?

Csak a gondolat hatalma
lehet az, mi visszatart ma.
Csak a hitem és a múltam,
amit régen megtanultam.
Mások által elvárt tettek,
mikor félek, s nem teremtek.
Mikor csak szerepet játszom,
rossz vagyok, de jónak látszom.

Ha feladom istenségem,
megtagadva hazám, s népem.
Ha a szabadság csak álom,
s élem rettegett halálom.
Ám, ha mindezt felismerem,
s értem, mért történik velem,
akkor hittel megtalálom,
az éltető szabadságom!

Aranyosi Ervin © 2013-07-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
1

By

Aranyosi Ervin: A hóvirág példája

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: A hóvirág példája

Nézd ezt a törékeny, apró kis virágot!
Dacol téllel, faggyal, s éli a világot.
Sosem sopánkodik, nem fél a haláltól,
nyíló tavaszt kíván a Nap sugarától!
Minden évben újra kibújik a földből,
így tesz tanúságot a belső erőről!
Nem keres kifogást, bátor, hisz mer élni,
a zord világban is, holnapot remélni!

Aranyosi Ervin © 2013-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
18

By

Aranyosi Ervin: Magány

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , 6 hozzászólás

aranyosi_ervin_magany

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Magány

Szerettem volna segíteni rajtad.
Nyúltam feléd, de Te nem akartad.
Magasságból, magadba zuhantál,
eltoltál és magadra maradtál.

Láttam én, hogy belül sír a lelked,
nincs mosolyod, nincs mit ünnepelned.
Fájdalmadat önmagadba zárod,
s megtagadod az egész világot.

Bezárkóztál, de nem lát sírni senki,
– „A fájdalmat hősként kell viselni!”
Hadd higgyék csak, minden rendbe véled,
hogy napjaidat vidám szívvel éled.

Ám én látom, féreg vájt szívedbe.
Egyedül élsz, messze, számkivetve.
Emberek közt tengeted a sorsod,
nem nézel fel, lógatod az orrod.

Nem öntöd ki senkinek a lelked,
fájdalmadat így kell elviselned.
Befordulva, halálodat várod.
S nem enyhíti senki a magányod.

Én próbáltam, – hagynálak beszélni.
Próbálj meg a terhek nélkül élni!
Próbáld meg, elfeledni a múltad,
szeretném, hogy végre megtanuljad.

Isten vagy, hisz embernek születtél.
Nézz magadba, mit is teremtettél.
Építs fel egy másik, új világot,
mit gyermeklelked álmaidban látott.

Sosincs késő, mindig van egy fűszál,
kapaszkodj meg, mától légy felül már!
Legyen célod, akarj élni végre,
s szeretettel légy nyitott a szépre!

Aranyosi Ervin © 2013-01-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
13

By

Aranyosi Ervin: Van-e jobb érzés?

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Van-e jobb érzés?

Van-e jobb érzés egy forró ölelésnél?
Van-e szebb dolog, mint a szeretet?
Mi lenne, hogyha ezután nem félnél,
hogy valaki egyszer becsapja szívedet?
Mert aki fél, egész világot veszíthet!
A szív magányos, míg társra nem talál!
Üres marad – és a csalódástól félve –
az ilyen élet, a korai halál…

Aranyosi Ervin © 2012-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »