Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Örök-lét

Aranyosi Ervin: Örök-lét

Aranyosi Ervin: Örök-lét

A pillanat, reám talált,
és éreztem a késztetést:
– Meg kell mutatnom önmagam!
Az, hogy vagyok, nagyon kevés!

Mert több vagyok, mint cseppnyi lény!
Szárnyára vett a képzelet.
Érzéssel csodát alkotok,
és képbe álmodom neked!

A múltat tényként rögzítem,
jelenben írok szebb jövőt,
s ne félj, nem ártok senkinek.
Ne bántsd az álmokat szövőt!

Én hívlak inkább, tarts velem,
s lásd, a világ határtalan.
Ha megérint a végtelen,
ne hidd: A létnek súlya van!

Légy hát madár és szárnyaid,
emeljenek az égbe fel!
A szabadság, benned lakik,
csak ezt kell hinned végre el!

Szíved, mint csepp motor, dobog.
Testedben száguld most a vér.
Lelkedet hála járja át
egy felemelő holnapért.

Hajtó erőd a szeretet,
megújuló energia,
mely látni hagyja szemedet,
s nem kell sosem kifogynia.

A harc, a küzdelem lehúz,
s béklyód, ha végre eldobod,
nem rögzít Földhöz semmi sem,
tüzed szikrát vet, s fellobog.

Emelkedsz, hív a végtelen,
mágnesként vonz fénylő Napod.
Az öröklét kincsét velem,
eléred végre, s megkapod!

Aranyosi Ervin © 2015-01-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Útravaló

Aranyosi Ervin: Útravaló

Nehéz feladatot bízok most lelkedre,
a szó erejével hass az emberekre!
Tanítsd hát meg őket önzetlen szeretni,
mutasd meg miképp kell jó embernek lenni!
Mondd el, a félelem olyan, mint az árnyék,
a mögött is látszik, ki a fényben áll még,
de ha sötétjére, végre, fény vetülne,
az ember a bűntől is megmenekülne.

Nem kell azt legyőzni, nem kell harcba szállni,
nem kell katonává, bősz harcossá válni,
csak megérteni kell! A félelem átok!
A gonosz árnyéka így kerülhet rátok!
Menj hát a fény felé, kövessék a lépted,
a szeretet útja mennybe vezet téged,
s nem kell szép Földünket magad mögött hagyni,
itt van a mennyország, fényben kell maradni!

Tudod, csak egy út van, a szeretet útja,
az válhat boldoggá, aki megtanulja.
Ez maga a csoda, szórhatod két kézzel,
mindig újabb terem, és sohasem vész el!
„Kérd és megadatik”, „add és visszakapod”,
ennyi varázslattal szépítsd minden napod!
Szereteted küldd szét, a szó könnyű szárnyán,
s úrrá lehetsz mindig a gonoszság árnyán!

Bocsáss meg azoknak, kik még bűnben élnek!
Tudatlanok Ők még, árnyékuktól félnek.
Nem látják, nem értik, mi a lét értelme,
ahol a szív hallgat, s irányít az elme!
Ott a szeretetnek nincsen még hatalma,
sötét falat épít a pénz birodalma.
Gazdagság és siker fájdalomra épül,
önzést, erőszakot hívva segítségül.

Menj hát, s szeretettel váltsd meg a világot,
elveszett szívekbe gyújts szeretet-lángot!
Mutass méltó példát, szavad melegítsen,
elveszett lelkeket a fénybe segítsen!
Csillapíts haragot, szívbe maró mérget,
emeld fel lelküket, mely a mennybe érhet!
A szeretet magját szórd szerte a Földön,
lelkünk szép vizétől új élet fejlődjön!

Aranyosi Ervin © 2015-01-17..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindennapi versek

Aranyosi Ervin: Mindennapi versek

A vers bűvös eszköz,
hiszem, el varázsol!
Fájó szívet gyógyít,
elesettet ápol.

Arcodra mosolyt csal,
megtanít szeretni,
megmutatja, hogy
kell jó embernek lenni.

Olvass hát mindennap
verset gyermekednek,
használd ki az időt,
hogy veled lehetnek!

Élvezd minden percét,
élvezd a figyelmét,
s figyeld hogy köti le
a csapongó elmét!

A vers bűvös eszköz,
hiszem el varázsol!
Ahol a szív ébred,
az öröm sincs távol!

Aranyosi Ervin © 2014-12-19.
 A vers  és a festmény megosztása, másolása,
 csak a szerző nevével és a vers címével együtt lehetséges
 Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Valóban harc az élet?

Mindig csak harcolsz, s mondod: – Ez az élet!
Mindig csak küzdesz, hogy céljaid elérd!
Nem értesz semmit, csak Istenedet féled,
csak rohansz vakon, oktalan holnapért!

Le kell hát győznöd az egész világot,
s csodálkozol, hogy egyedül maradsz?
Magad mögött hagyod a boldogságot,
ebből is látod, mily gyorsan haladsz!

Tiéd lesz minden, mire lelked vágyott?
Elérhetsz bármit, amit csak akarsz?
Lábbal tiporsz száz érzést, színes álmot,
s nem marad másod, csupán csak a harc.

A napjaid is versengésről szólnak,
csukott szemed szépet nem lát soha.
A vetélytársak néha félre tolnak,
ilyenkor úgy érzed a lét mostoha!

Halott világ ez, értelmetlen élet,
és fénylő kincs, boldoggá nem tehet!
Kihűl a szív, mely néma, nem beszélhet,
melyet nem fűt át az érző szeretet.

Mire vágysz hát, magára csak a harcra,
nincs oly siker, mi boldoggá tehet!
Csak irigységet festhetsz néhány arcra,
miben később már örömöd sem leled.

Ha értelmét megtalálnád a létnek,
vagy hagynád csak, hogy az találjon rád,
nem éreznéd többé magad cselédnek,
megtapasztalnád a lét szebb oldalát.

Képessé válnál őszintén szeretni,
meglelnéd végre Önmagad, ki vagy!
Az élet célja nem több, hidd el, ennyi:
mást élni hagyni, s majd más is élni hagy.

Ha rájönnél, hogy ki vagy valójában,
ha megismernéd belső lényedet,
elmerengnél a bűvös félhomályban,
s rájönnél téged, mennyei fény vezet!

Aranyosi Ervin © 2014-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy az Isten


Aranyosi Ervin: Egy az Isten

Ugyanaz az Isten teremtett meg minket.
Ugyanaz az isten óvja lépteinket.
Ugyanaz figyeli mikor, mit csinálunk.
Ugyanaz lesz büszke, mikor jobbá válunk!
Hozzá imádkozunk, ő meg figyel miránk,
hálánkat fogadja, értelmezi imánk.
Néha nem is értjük, mit válaszol nékünk.
Ő a bölcs tanárunk, s végső menedékünk.
Mind általa vagyunk, s nem is tanít másra,
– óvjuk gyermekeit – vigyázzunk egymásra!

Aranyosi Ervin © 2014-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: December

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: December

Nézze meg az ember,
itt van a december!
Odakint a világ
kihűl a hideggel.
Nekünk kell fűteni,
hogy a szív ne fázzon,
ne a tél legyen úr
az egész világon!

Lelkünk csepp szikrái,
lobbantsanak lángot,
öleljük magunkhoz
a fázós világot!
Lélek melegével
gyújtsuk meg a gyertyánk,
mosolyunk dicsfénye,
melegebb fényt vet ránk!

Ha szeretet fénye
szívünkből sugárzik,
lángra gyúl sok szép szív,
és már nem is fázik.
Átmelegszik, hittel,
ő is adni képes.
Szereteted eljut
mások jó szívéhez.

Aranyosi Ervin © 2014-11-30.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szépen idősödni

Aranyosi Ervin: Szépen idősödni

Aranyosi Ervin: Szépen idősödni

Van úgy, hogy nem megy már, ahogyan szeretnéd,
bosszankodsz is rajta, gyakran, rendesen.
Ám mi lenne, hogyha mérged félretennéd,
s azt mondanád: – Nem baj, azért is megteszem!

Számodra minden nap, igazi kihívás,
de rég nem vonz a harc, a napi küzdelem.
„Túl kellene élni, – ez pedig megint más
– s lám a cipőfűző is kibabrál velem”!

A magasugrás már, rég nem a Te sportod,
járdára fellépni, az is nagy dolog!
Néha a testedet mázsás súlyként hordod,
s lám, naponta meghalsz, ha úgy gondolod!

Tudod mitől hal meg egy-egy darab benned?
Amit feladsz végleg, miben nem hiszel!
Mikor már nem hajt vágy, amit meg kell tenned,
mit leteszel végleg, s tovább nem viszel.

Mondd csak, néha szoktál vidáman nevetni?
Gyakori vendéged mosoly és derű?
Ez, mi egészséget jobbá tudja tenni,
s nem holmi pirula, ami keserű!

Ne mondd azt, hogy nincsen okod nevetésre,
már az is elég ok, ha látod magad!
Saját sutaságod, botlásod vedd észre!
– Magad kinevetni nehéz feladat?

Mert, tudod ha tudnál magadon nevetni,
rájönnél az élet színes kabaré.
Vígjátékot játszol, s ha vidám tudsz lenni,
tiéd lesz a taps is, csakis magadé!

Nos, ez a vidámság nem is kerül pénzbe,
s napról, napra újra ismételhető.
Így építsz világot, beleülsz a készbe,
aztán minden új nap ezt adod elő!

Ne mondj le semmiről, amit megkívánnál,
spórolásra többé úgy sincs semmi ok.
Engedd meg magadnak, ne maradj a vágynál,
próbálj boldogulni, hidd el, menni fog!

Eljött a te időd, ezt már szánd magadra,
ne kuporgasd pénzed, használd boldogan!
Ébredj nagy tervekkel, minden újabb napra,
s kövesd az ötleted, ami megfogan.

Sétálj, tárd ki szíved, élvezd a világot,
figyeld a sok embert, mindegyik rohan!
Úgy tekints mindenre, mint, ki sose látott
a valóságból semmit, s ne vedd komolyan!

Hidd el, ha a derű lelkedben elárad,
végre szabaddá válsz, mint egy kis gyerek.
Bízz fantáziádban, soha ki nem fárad,
s hidd el boldogulni, igenis, lehet!

Ne korlátozzanak többé rút szabályok,
hidd el idősödni szépen is lehet!
Nem kell értened a rohanó világot,
Hagyd csak ott a múltban minden terhedet!

Aranyosi Ervin © 2014-11-29.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ráncok

Aranyosi Ervin: Ráncok

Arcodon az élet száz nyoma virágzik,
ráncok sokaságát véste rá a kor.
Rajta van az öröm. Fényesen sugárzik.
Ott ül a fájdalom, sértettség, s nyomor.

Olyan, mint egy térkép, ott a lélek útja,
mint megannyi vonal, és ceruzarajz.
Rajta ott a tudás, a bölcsesség kútja,
s ott a megbékélés, s számtalan kudarc.

Ám a legszebb rajzot a mosolyod véste,
mit a szereteted éltet, s átitat.
Különleges kincs ez, s ha néha teszel érte,
lelked elbűvöli a néma áhítat.

Tudom, most már tudnál másképp is szeretni.
Büszkeség, irigység, nem jó útra visz!
Jó lenne elölről, mindent sorba szedni,
s átírni a listát. A lélek újra hisz!

Ma már bölcsebb lennél, sok feladatodhoz
könnyebben találnád meg a jó utat.
Neked az élet már sok időt nem hordoz,
lelked lenyugodott, s többé nem kutat…

Már nincs hozzá kedved, arcod kivasalni,
letörölni róla mély, vad ráncokat.
Tán akad, aki még tud rá  új mosolyt csalni,
a szeretet néha meg-meglátogat.

Arcodról a ráncot eltüntetni nem kell,
mint ahogy kitépnél néhány könyvlapot.
Kár, hogy az út végén lesz bölcsebb az ember,
és a fiatalság múló állapot…

Aranyosi Ervin © 2014-11-23..
A versek és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyújts egy gyertyát


Aranyosi Ervin: Gyújts egy gyertyát

Gyújts egy gyertyát, s légy lélekben véle.
Kérdezd meg, hogy más létsíkon él-e?
Emlékezz rá, tisztán szeretettel,
Ő már lélek, Földet megjárt ember.
Neki könnyű, már mindent megértett,
mért bántotta, miért fájt az élet.
Mindenkinek régen megbocsátott,
megértően nézi a világot.
Álmaidban vissza-visszatéved,
figyelmeztet és tanítgat téged.
Ha szavára oda is figyelnél,
lelked mélyén megnyugvásra lelnél.
Gyújts hát gyertyát, s merülj el magadba,
fényt láss, mintha felnéznél a Napba,
ha a lelked végre tisztán látod,
megértheted Te is a világot…

Aranyosi Ervin © 2014-11-01.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Játék az élet

Aranyosi Ervin: Játék az élet

Aranyosi Ervin: Játék az élet

Az élet játék, játszom hát!
Nem butaságból játszom át,
nagyon is bölcs, ki ezt teszi.
Az élet élét elveszi.
Mert boldog az a pillanat,
mikor az idő száll, szalad,
s a szívemben nincs félelem,
s lelkem összhangban él velem.

Az élet játék, nagy kaland,
s minden emlék, mely megmarad,
egy színes Puzzle, s ím lehet,
a képek összeillenek.
Amint így szép sorba rakom,
átjár egy bűvös izgalom,
s újabb vágy teremt új csodát,
s élem a lét szebb oldalát.

Az élet játék, s meg lehet,
– mikor a lélek felnevet, –
amikor öröm, s szeretet
kap benne teljes szerepet,
akkor az élet végre szép,
hálás a szívem mindenért.
Játszótársakat keresek,
akikkel boldog lehetek!

Aranyosi Ervin © 2014-09-14.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva