Aranyosi Ervin versei

ápr
23

Aranyosi Ervin: Dunaparti naplemente

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: : Dunaparti naplemente, Aranyosi Ervin, Dunapart, fák, folyó, nap, rét, tavasz, tündérek, vers, világ, virág, víz 7 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Dunaparti naplemente

Itt a tavasz, s a nagy folyó
hömpölygő vize feldagad,
elhaladva két partja közt,
szép fákat öntöz, simogat.

Vízzel táplál és életet
lehel az ébredő világba.
Rügyekkel áldott fák között
a rét borul virágba.

A folyó széles habjain
az esti nap aludni tért.
Csillámló, arany-sárga port
szór szét a most múló napért.

Apró tündérek táncait
látod, ha jobban nézed,
A nap most nyugovóra tér,
s a természet éppen ébred.

Aranyosi Ervin © 2010-04-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Adj hálát reggel…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: ad, Adj hálát reggel, Aranyosi Ervin, ébred, érzés, hála, hétköznap, megérdemel, mosoly, nap, reggel, vers 12 hozzászólás

Aranyosi Ervin festménye

Aranyosi Ervin: Adj hálát reggel

Adj hálát reggel az ébredő világnak,
örökbe kaptál egy újabb, szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.

Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak
hálával teli, reggeli éneke.
Engedd a nap tiszta fényét szobádba,
s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle?

Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,
a mosoly arcodon, ékszered legyen.
Tükrödön csillog szemed ragyogása,
hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!

S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra,
s érezd a lelked, magasabbra emel.
Tartsd ezt a mosolyt meg egy egész napra,
mert aki rád néz, ennyit megérdemel.

Hagyd hogy a mosoly átterjedjen másra,
– jó érzésed csak fokozódni fog –
a szeretet ilyen, apró kis sugára
teheti szebbé a hétköznapot.

Aranyosi Ervin © 2010-04-23.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

ápr
6

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Sose késő

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: élet, elme, fény, gondolat, gondolkodj, hit, Lélek, mag, másképp, rég, remény, Sose késő, szem, szív, szomj, teremtő, vágy, világ, víz 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: sose késő

Gondolkodj másképp, van miért,
– te rajtad múlik életed.
Benned is ott van a magva rég.
Csak rajtad áll, hogy élteted,
locsolgatod, hited vizével,
s ápolja néhány gondolat,
vagy száraz valóságot képzel,
s elzárja fénytől „bölcs” agyad.

Ha szíved mélyén őrzöd vágyad,
hagyd hatni az érzelmeket!
Csitítsd le elméd, mi onnan árad
elnyomja mélyen lelkedet.
Pedig a lélek a teremtő.
A hit, a víz mely szomjat olt.
A mag a vágy, mely sose meddő,
s remény a fény, mely felkarolt.

Ha belegondolsz és végig nézed,
Mindened megvan, ami kell.
Hunyd be szemed, s álmodj merészet,
s építs egy szebb világot fel.

Aranyosi Ervin © 2010-04-06.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
5

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Legyen mostantól teljesebb a húsvét

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: barát, boldogság, él, fogalom, Húsvét, nyelv, szép, szeretet, szív, vágy, vers, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin festménye

Aranyosi Ervin: Legyen mostantól teljesebb a húsvét

Legyen mostantól teljesebb a húsvét!
Szeretet várjon, s kísérjen utadon.
Használd a szíved mélyen érző nyelvét,
az érzés több legyen, mint fogalom.

Öleld magadhoz ezt a szép világot,
legyen tiéd mindaz, amire vágysz.
Naponta éld át az igaz boldogságot,
s a lelked mélyén nyugalmat találsz.

Amit csak kívánsz – teljesüljön álmod!
De ne a pénz legyen mi oda vonz.
Az örömöt a mában megtalálod,
s elkerül messze a rossz, s a gonosz.

A rossz érzésektől betegszik a test meg.
Ne légy naiv, de keresd csak a jót!
Boldog lehetsz, ha mások is szeretnek,
s ha vigaszt várnak, ne sajnáld a szót.

Adj mindig többet, mint amennyit kérnek,
sose félj adni, hisz annál több marad!
A barátok, hidd el, nem kilóra mérnek,
s fontos nekik mindegyik jó szavad.

Mosoly bujkáljon szájad szegletében,
vidám dalokban olvadj néha fel,
s fürödj barátid hű szeretetében,
mint ki e lapon veled ünnepel.

Aranyosi Ervin © 2010-04-05.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
2

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Húsvéti Vers

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: hímes tojás, Húsvét, kölni, locsolkodás, nyuszi, tánc, tojás, vers 15 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Húsvéti Vers

Nyuszi ül a fűben,
Kölni a kezében.
Bár tudná az ember,
Mi jár az eszében?

Mert a nyuszi lányok
Jól elbújtak éppen,
Hímes tojásokat
Festegetnek szépen.

Étellel, itallal
Megrakva az asztal:
Mind, mi nyuszi fiút
Hosszasan marasztal

Zöld szénával várják,
Friss, harmatos ízzel,
Szomját csillapítják
Finom, forrásvízzel.

Locsolkodás után,
Táncukat eljárják,
Minden nyuszi kislány
Megtalálja párját.

Tavasz van, csodaszép,
Vígság, tánc és nóta,
Így zajlik a húsvét
Évszázadok óta.

Aranyosi Ervin © 2010-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
30

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Tavasz megint…

Category: Állatok, természet Tags: árnyék, felhő, hangulat, megint, nevet, sír, szív, tavasz, vidám 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Tavasz megint…

Néha kinyitja ablakát a nap.
és nagy vidáman köszönget reánk,
majd tovább lép egy felhőcske mögé,
s köddé fakul az árnyék glóriánk.

A hangulatunk így ingadozik.
Nevetni támad néha-néha kedvünk,
de elborong, ha árny borítja el,
ha sírni kell, ha néha fáj a lelkünk.

De fel a fejjel, itt már a tavasz,
a nap megérint langy meleg kezével.
A szív is olvad, nincs már több panasz.
s egy dalt dobog, mely felér egy zenével.

Aranyosi Ervin © 2010-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
29

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A szem a lélek tükre

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: élet, kedves, Lélek, őszinte, száj, szem, szeretet, varázs, világ 6 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A szem a lélek tükre

Tudod a szem a lélek tükre,
És mit látsz benne? Önmagad.
– S igaz lehet mindegyikünkre,
– hogy őszintébb, mint sok szavad.

Tudod a száj hazudni képes,
nem igaz minden gondolat.
De lelked tükre nem negédes.
Az őszintébb, mint sok szavad.

Szemed tüze, ha kell eléget,
Ha fázol, hát átmelegít.
Lelkedben keress menedéket,
ha az élet elkeserít.

Szemed keresi tiszta párját
s ha kedvesedben megleled,
A világ legszebbik varázsát
láthatod benne: SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2010-03-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
23

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Fogadd el!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: boldog, élet, Fogadd el!, hab, holnap, jelen, jövő, most, Múlt, szeret, torta 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Fogadd el!

Fogadd el azt, ami Te vagy!
Szeresd magad mindig ilyennek!
Mert kell, hogy önmagad maradj,
s mások is majd, ezért szeretnek.
Békülj meg végre önmagaddal,
éld boldogan az életet!
Az élet – mint a torta habbal –
csak akkor szép, ha élvezed.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Ne ússz mindig szembe az árral!
Ne hidd: – Folyton harcolni kell!
Ne kerülj szembe a világgal,
a holnap magától jöjjön el.
Koncentrálj mindig a jelenre!
A múlt elszállt, nem létezik.
S hiába vársz folyton egy jelre.
A jövő e percben érkezik.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Figyelj, a lelkedben mit érzel,
a szeretetre bízd magad!
Az álmaiddal többet érsz el,
ha jó célok hajtanak.
Nem másnak kell megfelelj,
hogy boldogabban, szebben élj,
csak az utat kell megtalálnod,
csak higgyél benne és remélj!

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Teremts magadnak új világot,
keress hozzá jó társakat,
ha létrehoztad, tisztán látod,
hogy a lelked rég szabad.
Sosem másról szól az élet,
a főszereplő te leszel,
s Teremtőd kedvel téged,
és tőled semmit nem vesz el.

2xRefrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Gondolat – Ébresztő!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: gondolat, haza, hazaszeretet, hon, magyar, magyarok, Magyarország, nemzet, szabadság, történelem Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Gondolat – Ébresztő!

Acsargó, veszett farkascsordák,
osztozkodnak a koncokon.
Te vagy a préda Magyarország,
– édes hazám és otthonom.

A történelem viharában
bárkivel szembe szállt hadunk.
„Magyar szúnyog” szív vért a mában,
s ellene védtelenek vagyunk.

Országunk annyi drága kincse,
széthordva már! Nem létezik!
Mert van ki sajátnak tekintse,
– a dolgozó meg éhezik.

Dolgoztunk köröm szakadtáig,
adósságunk meg egyre nőtt.
Nincs jog mi véd, jövőnk nem látszik,
így állunk Istenünk előtt.

Birkák vagyunk, gyapjúnk lerágva,
pásztor mi ránk már nem figyel,
zsebét tömi, – a nép meg árva –
s tehetetlen, ha tenni kell!

Egészségünk, lelkünk szakadtan.
Terelgetnek, s megosztanak.
Bégetve, sírva szakadatlan,
s nézve, ki hogyan fosztanak?

Néhányan érzik, tenni kéne!
De mit? Hogyan? És nincs vezér!
Nincsen „király” kit becsül népe,
ki bosszút állhat mindezért.

Tanácstalanság húz a mélybe,
ha így folytatjuk, elveszünk!
Az irányítást vegye kezébe,
a nép, és mentsük NEMZETÜNK.

Aranyosi Ervin © 2010-03-21.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
19

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Itt a tavasz

Category: Állatok, természet Tags: Benedek, friss, József, madárdal, meleg, nap, ragyog, Sándor, tavasz, világ 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Itt a tavasz

Megjött hát a tavasz,
rügyeznek a fák,
hallgasd a madárdal
vidám dallamát!
Frissül a levegő,
a szél is dalol,
Sándor, meg a József
itt jár valahol.
Lábnyomukban lépked
büszkén Benedek.
Zsákjukban meghozták
a várt meleget.
A világ fényben fürdik,
Ragyog a napunk,
mosolyog az ég is,
vidámak vagyunk.
Kedves Tavasztündér,
vártunk már reád
varázsold a telet,
szép tavaszra át.
Színes virágokkal
terítsd a mezőt!
Készíts új világot,
szebbet, élhetőt.

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Dunaparti naplemente

Itt a tavasz, s a nagy folyó hömpölygő vize feldagad, elhaladva két partja közt, szép fákat öntöz, simogat.

Vízzel táplál és életet lehel az ébredő világba. Rügyekkel áldott fák között a rét borul virágba.

A folyó széles habjain az esti nap aludni tért. Csillámló, arany-sárga port szór szét a most múló napért.

Apró tündérek táncait látod, ha jobban nézed, A nap most nyugovóra tér, s a természet éppen ébred. Aranyosi Ervin © 2010-04-23. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Adj hálát reggel

Adj hálát reggel az ébredő világnak, örökbe kaptál egy újabb, szép napot. Engedd az érzést áradni szívedben, szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.

Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak hálával teli, reggeli éneke. Engedd a nap tiszta fényét szobádba, s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle?

Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába, a mosoly arcodon, ékszered legyen. Tükrödön csillog szemed ragyogása, hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!

S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra, s érezd a lelked, magasabbra emel. Tartsd ezt a mosolyt meg egy egész napra, mert aki rád néz, ennyit megérdemel.

Hagyd hogy a mosoly átterjedjen másra, – jó érzésed csak fokozódni fog – a szeretet ilyen, apró kis sugára teheti szebbé a hétköznapot.

Gondolkodj másképp, van miért, – te rajtad múlik életed. Benned is ott van a magva rég. Csak rajtad áll, hogy élteted, locsolgatod, hited vizével, s ápolja néhány gondolat, vagy száraz valóságot képzel, s elzárja fénytől „bölcs” agyad.

Ha szíved mélyén őrzöd vágyad, hagyd hatni az érzelmeket! Csitítsd le elméd, mi onnan árad elnyomja mélyen lelkedet. Pedig a lélek a teremtő. A hit, a víz mely szomjat olt. A mag a vágy, mely sose meddő, s remény a fény, mely felkarolt.

Ha belegondolsz és végig nézed, Mindened megvan, ami kell. Hunyd be szemed, s álmodj merészet, s építs egy szebb világot fel.

Aranyosi Ervin: Legyen mostantól teljesebb a húsvét

Legyen mostantól teljesebb a húsvét! Szeretet várjon, s kísérjen utadon. Használd a szíved mélyen érző nyelvét, az érzés több legyen, mint fogalom.

Öleld magadhoz ezt a szép világot, legyen tiéd mindaz, amire vágysz. Naponta éld át az igaz boldogságot, s a lelked mélyén nyugalmat találsz.

Amit csak kívánsz – teljesüljön álmod! De ne a pénz legyen mi oda vonz. Az örömöt a mában megtalálod, s elkerül messze a rossz, s a gonosz.

A rossz érzésektől betegszik a test meg. Ne légy naiv, de keresd csak a jót! Boldog lehetsz, ha mások is szeretnek, s ha vigaszt várnak, ne sajnáld a szót.

Adj mindig többet, mint amennyit kérnek, sose félj adni, hisz annál több marad! A barátok, hidd el, nem kilóra mérnek, s fontos nekik mindegyik jó szavad.

Mosoly bujkáljon szájad szegletében, vidám dalokban olvadj néha fel, s fürödj barátid hű szeretetében, mint ki e lapon veled ünnepel.

Aranyosi Ervin: Húsvéti Vers

Nyuszi ül a fűben, Kölni a kezében. Bár tudná az ember, Mi jár az eszében?

Mert a nyuszi lányok Jól elbújtak éppen, Hímes tojásokat Festegetnek szépen.

Étellel, itallal Megrakva az asztal: Mind, mi nyuszi fiút Hosszasan marasztal

Zöld szénával várják, Friss, harmatos ízzel, Szomját csillapítják Finom, forrásvízzel.

Locsolkodás után, Táncukat eljárják, Minden nyuszi kislány Megtalálja párját.

Tavasz van, csodaszép, Vígság, tánc és nóta, Így zajlik a húsvét Évszázadok óta.

Aranyosi Ervin: Tavasz megint…

Néha kinyitja ablakát a nap. és nagy vidáman köszönget reánk, majd tovább lép egy felhőcske mögé, s köddé fakul az árnyék glóriánk.

A hangulatunk így ingadozik. Nevetni támad néha-néha kedvünk, de elborong, ha árny borítja el, ha sírni kell, ha néha fáj a lelkünk.

De fel a fejjel, itt már a tavasz, a nap megérint langy meleg kezével. A szív is olvad, nincs már több panasz. s egy dalt dobog, mely felér egy zenével.

Aranyosi Ervin: A szem a lélek tükre

Tudod a szem a lélek tükre, És mit látsz benne? Önmagad. – S igaz lehet mindegyikünkre, – hogy őszintébb, mint sok szavad.

Tudod a száj hazudni képes, nem igaz minden gondolat. De lelked tükre nem negédes. Az őszintébb, mint sok szavad.

Szemed tüze, ha kell eléget, Ha fázol, hát átmelegít. Lelkedben keress menedéket, ha az élet elkeserít.

Szemed keresi tiszta párját s ha kedvesedben megleled, A világ legszebbik varázsát láthatod benne: SZERETET!

Aranyosi Ervin: Fogadd el!

Fogadd el azt, ami Te vagy! Szeresd magad mindig ilyennek! Mert kell, hogy önmagad maradj, s mások is majd, ezért szeretnek. Békülj meg végre önmagaddal, éld boldogan az életet! Az élet – mint a torta habbal – csak akkor szép, ha élvezed.

Refrén: A hétköznapok viharában, a gondok mind feladatok. Birkózz meg velük! Élj a mában! Ne érezd, hogy feladhatod!

Ne ússz mindig szembe az árral! Ne hidd: – Folyton harcolni kell! Ne kerülj szembe a világgal, a holnap magától jöjjön el. Koncentrálj mindig a jelenre! A múlt elszállt, nem létezik. S hiába vársz folyton egy jelre. A jövő e percben érkezik.

Refrén: A hétköznapok viharában, a gondok mind feladatok. Birkózz meg velük! Élj a mában! Ne érezd, hogy feladhatod!

Figyelj, a lelkedben mit érzel, a szeretetre bízd magad! Az álmaiddal többet érsz el, ha jó célok hajtanak. Nem másnak kell megfelelj, hogy boldogabban, szebben élj, csak az utat kell megtalálnod, csak higgyél benne és remélj!

Refrén: A hétköznapok viharában, a gondok mind feladatok. Birkózz meg velük! Élj a mában! Ne érezd, hogy feladhatod!

Teremts magadnak új világot, keress hozzá jó társakat, ha létrehoztad, tisztán látod, hogy a lelked rég szabad. Sosem másról szól az élet, a főszereplő te leszel, s Teremtőd kedvel téged, és tőled semmit nem vesz el.

2xRefrén: A hétköznapok viharában, a gondok mind feladatok. Birkózz meg velük! Élj a mában! Ne érezd, hogy feladhatod!

Aranyosi Ervin © 2010-01-15. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Gondolat – Ébresztő!

Acsargó, veszett farkascsordák, osztozkodnak a koncokon. Te vagy a préda Magyarország, – édes hazám és otthonom.

A történelem viharában bárkivel szembe szállt hadunk. „Magyar szúnyog” szív vért a mában, s ellene védtelenek vagyunk.

Országunk annyi drága kincse, széthordva már! Nem létezik! Mert van ki sajátnak tekintse, – a dolgozó meg éhezik.

Dolgoztunk köröm szakadtáig, adósságunk meg egyre nőtt. Nincs jog mi véd, jövőnk nem látszik, így állunk Istenünk előtt.

Birkák vagyunk, gyapjúnk lerágva, pásztor mi ránk már nem figyel, zsebét tömi, – a nép meg árva – s tehetetlen, ha tenni kell!

Egészségünk, lelkünk szakadtan. Terelgetnek, s megosztanak. Bégetve, sírva szakadatlan, s nézve, ki hogyan fosztanak?

Néhányan érzik, tenni kéne! De mit? Hogyan? És nincs vezér! Nincsen „király” kit becsül népe, ki bosszút állhat mindezért.

Tanácstalanság húz a mélybe, ha így folytatjuk, elveszünk! Az irányítást vegye kezébe, a nép, és mentsük NEMZETÜNK.

Aranyosi Ervin © 2010-03-21. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Itt a tavasz

Aranyosi Ervin © 2010-01-15. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Itt a tavasz, s a nagy folyó
hömpölygő vize feldagad,
elhaladva két partja közt,
szép fákat öntöz, simogat.

Vízzel táplál és életet
lehel az ébredő világba.
Rügyekkel áldott fák között
a rét borul virágba.

A folyó széles habjain
az esti nap aludni tért.
Csillámló, arany-sárga port
szór szét a most múló napért.

Apró tündérek táncait
látod, ha jobban nézed,
A nap most nyugovóra tér,
s a természet éppen ébred.

Aranyosi Ervin © 2010-04-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Adj hálát reggel az ébredő világnak,
örökbe kaptál egy újabb, szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.

Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak
hálával teli, reggeli éneke.
Engedd a nap tiszta fényét szobádba,
s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle?

Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,
a mosoly arcodon, ékszered legyen.
Tükrödön csillog szemed ragyogása,
hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!

S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra,
s érezd a lelked, magasabbra emel.
Tartsd ezt a mosolyt meg egy egész napra,
mert aki rád néz, ennyit megérdemel.

Hagyd hogy a mosoly átterjedjen másra,
– jó érzésed csak fokozódni fog –
a szeretet ilyen, apró kis sugára
teheti szebbé a hétköznapot.

Gondolkodj másképp, van miért,
– te rajtad múlik életed.
Benned is ott van a magva rég.
Csak rajtad áll, hogy élteted,
locsolgatod, hited vizével,
s ápolja néhány gondolat,
vagy száraz valóságot képzel,
s elzárja fénytől „bölcs” agyad.

Ha szíved mélyén őrzöd vágyad,
hagyd hatni az érzelmeket!
Csitítsd le elméd, mi onnan árad
elnyomja mélyen lelkedet.
Pedig a lélek a teremtő.
A hit, a víz mely szomjat olt.
A mag a vágy, mely sose meddő,
s remény a fény, mely felkarolt.

Ha belegondolsz és végig nézed,
Mindened megvan, ami kell.
Hunyd be szemed, s álmodj merészet,
s építs egy szebb világot fel.

Legyen mostantól teljesebb a húsvét!
Szeretet várjon, s kísérjen utadon.
Használd a szíved mélyen érző nyelvét,
az érzés több legyen, mint fogalom.

Öleld magadhoz ezt a szép világot,
legyen tiéd mindaz, amire vágysz.
Naponta éld át az igaz boldogságot,
s a lelked mélyén nyugalmat találsz.

Amit csak kívánsz – teljesüljön álmod!
De ne a pénz legyen mi oda vonz.
Az örömöt a mában megtalálod,
s elkerül messze a rossz, s a gonosz.

A rossz érzésektől betegszik a test meg.
Ne légy naiv, de keresd csak a jót!
Boldog lehetsz, ha mások is szeretnek,
s ha vigaszt várnak, ne sajnáld a szót.

Adj mindig többet, mint amennyit kérnek,
sose félj adni, hisz annál több marad!
A barátok, hidd el, nem kilóra mérnek,
s fontos nekik mindegyik jó szavad.

Mosoly bujkáljon szájad szegletében,
vidám dalokban olvadj néha fel,
s fürödj barátid hű szeretetében,
mint ki e lapon veled ünnepel.

Nyuszi ül a fűben,
Kölni a kezében.
Bár tudná az ember,
Mi jár az eszében?

Mert a nyuszi lányok
Jól elbújtak éppen,
Hímes tojásokat
Festegetnek szépen.

Étellel, itallal
Megrakva az asztal:
Mind, mi nyuszi fiút
Hosszasan marasztal

Zöld szénával várják,
Friss, harmatos ízzel,
Szomját csillapítják
Finom, forrásvízzel.

Locsolkodás után,
Táncukat eljárják,
Minden nyuszi kislány
Megtalálja párját.

Tavasz van, csodaszép,
Vígság, tánc és nóta,
Így zajlik a húsvét
Évszázadok óta.

Néha kinyitja ablakát a nap.
és nagy vidáman köszönget reánk,
majd tovább lép egy felhőcske mögé,
s köddé fakul az árnyék glóriánk.

A hangulatunk így ingadozik.
Nevetni támad néha-néha kedvünk,
de elborong, ha árny borítja el,
ha sírni kell, ha néha fáj a lelkünk.

De fel a fejjel, itt már a tavasz,
a nap megérint langy meleg kezével.
A szív is olvad, nincs már több panasz.
s egy dalt dobog, mely felér egy zenével.

Tudod a szem a lélek tükre,
És mit látsz benne? Önmagad.
– S igaz lehet mindegyikünkre,
– hogy őszintébb, mint sok szavad.

Tudod a száj hazudni képes,
nem igaz minden gondolat.
De lelked tükre nem negédes.
Az őszintébb, mint sok szavad.

Szemed tüze, ha kell eléget,
Ha fázol, hát átmelegít.
Lelkedben keress menedéket,
ha az élet elkeserít.

Szemed keresi tiszta párját
s ha kedvesedben megleled,
A világ legszebbik varázsát
láthatod benne: SZERETET!

Fogadd el azt, ami Te vagy!
Szeresd magad mindig ilyennek!
Mert kell, hogy önmagad maradj,
s mások is majd, ezért szeretnek.
Békülj meg végre önmagaddal,
éld boldogan az életet!
Az élet – mint a torta habbal –
csak akkor szép, ha élvezed.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Ne ússz mindig szembe az árral!
Ne hidd: – Folyton harcolni kell!
Ne kerülj szembe a világgal,
a holnap magától jöjjön el.
Koncentrálj mindig a jelenre!
A múlt elszállt, nem létezik.
S hiába vársz folyton egy jelre.
A jövő e percben érkezik.

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Figyelj, a lelkedben mit érzel,
a szeretetre bízd magad!
Az álmaiddal többet érsz el,
ha jó célok hajtanak.
Nem másnak kell megfelelj,
hogy boldogabban, szebben élj,
csak az utat kell megtalálnod,
csak higgyél benne és remélj!

Refrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Teremts magadnak új világot,
keress hozzá jó társakat,
ha létrehoztad, tisztán látod,
hogy a lelked rég szabad.
Sosem másról szól az élet,
a főszereplő te leszel,
s Teremtőd kedvel téged,
és tőled semmit nem vesz el.

2xRefrén:
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Acsargó, veszett farkascsordák,
osztozkodnak a koncokon.
Te vagy a préda Magyarország,
– édes hazám és otthonom.

A történelem viharában
bárkivel szembe szállt hadunk.
„Magyar szúnyog” szív vért a mában,
s ellene védtelenek vagyunk.

Országunk annyi drága kincse,
széthordva már! Nem létezik!
Mert van ki sajátnak tekintse,
– a dolgozó meg éhezik.

Dolgoztunk köröm szakadtáig,
adósságunk meg egyre nőtt.
Nincs jog mi véd, jövőnk nem látszik,
így állunk Istenünk előtt.

Birkák vagyunk, gyapjúnk lerágva,
pásztor mi ránk már nem figyel,
zsebét tömi, – a nép meg árva –
s tehetetlen, ha tenni kell!

Egészségünk, lelkünk szakadtan.
Terelgetnek, s megosztanak.
Bégetve, sírva szakadatlan,
s nézve, ki hogyan fosztanak?

Néhányan érzik, tenni kéne!
De mit? Hogyan? És nincs vezér!
Nincsen „király” kit becsül népe,
ki bosszút állhat mindezért.

Tanácstalanság húz a mélybe,
ha így folytatjuk, elveszünk!
Az irányítást vegye kezébe,
a nép, és mentsük NEMZETÜNK.

Aranyosi Ervin © 2010-03-21.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva