Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
14

By

Aranyosi Ervin: Nincs semmi baj!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Nincs semmi baj!

Nincs semmi baj az égvilágon,
az élet szép, és én imádom!
Megálmodom a létemet,
épp ettől lesz a lét remek.

Nincs semmi baj, csak csendben élek,
hittel teremtek és remélek,
magam álmodom holnapom,
s ahogy látom, úgy megkapom!

Nincs semmi baj, nincs semmi baj,
lábam alatt szilárd talaj,
szép jövőt erre építek,
egész világot szépítek!

Nincs semmi baj, szabad a lelkem,
a teremtő lélek él itt bennem,
illúzió nem befolyásol,
a gond megoldódik magától!

Nincs semmi baj, nincs semmi baj,
ébred a jó emberi faj.szebb, világ
Egy szebb világot építünk,
csak legyen még elég hitünk!

Aranyosi Ervin © 2022-08-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
3

By

Aranyosi Ervin: Mi lesz velünk?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, mi lesz velünk?
Egy szép napon felébredünk,
és rájövünk, majd rájövünk,
nem mások írták meg nekünk.

A sorsunkat nem írta más,
ez lehetne egy biztatás,
hogy merjünk álmodni nagyot,
melyből a lelkünk kiragyog.

Mi lesz velünk, mi lesz velünk?
Megváltozik az életünk,
mert rájövünk, ha rájövünk,
hogy rossz álmokat kergetünk!

Mi írjuk napi sorsunkat,
s ha lelkünk ezért fáj sokat,
nem jól csináljuk azt hiszem,
túl halkan érez csak szívem!

Figyelnem kéne azt hiszem,
mit érez és súg a szívem,
lassan hallgatnom kéne rá,
csak az igazat mondaná.

Az elme semmiben se hisz,
és gyakran rossz irányba visz.
Megszédítik a programok,
a csillogás, mi ott ragyog!

Mi lesz velünk, hogyan tovább,
meg kéne élnünk a csodát,
magunknak írni holnapot,
választani egy csillagot!

Választani, ami vezet,
mikor a szívünk jól szeret,
ami egy szebb jövőbe visz,
melybe a lelkünk végre hisz.

Aranyosi Ervin © 2022-08-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
12

By

Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 13 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!

Ébredj emberiség,
vége lesz a dalnak,
világodból végleg törölni akarnak!
Nyisd fel szemeidet,
kezdj el végre látni,
a hazugság ural, és a terv sátáni!

Nincsen klímaválság,
a járvány kitalált,
hazug médiával öntenek rád halált!
Te meg némán tűröd
a rabszolgaságot,
s hagyod eltörölni eddigi világod!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel barátom,
vége lesz a dalnak,
pénzre éhes bankok, itt mindent felfalnak!
Politikus bábok
hirdetik az igét,
hatalom pénzeli, szinte mindegyikét!

Az agyadat mossák,
méreggel lúgozzák,
legfőbb eledeled a mocskos hazugság!
Nem erre születtünk,
tiszta fényből lettünk,
hazug politika nem állhat felettünk!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel kegyes nép,
ébredj álmaidból,
szabadulj meg végre hazug láncaidtól!
Vedd kezedbe sorsod,
mától kezdd el írni,
ne kelljen a világ sora miatt sírni!

Nem kell a háború,
csak a földi élet,
ne hagyd, hogy mint birkát vezessenek téged!
A szén-dioxid is
szükséges a Földnek,
ez az eledele minden élő zöldnek!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Szén és az oxigén
az élet alapja,
a fényt az élethez Isten Napja adja.
A szilícium csak
a robotnak kedvez,
mely lélek nélküli új világot rendez.

Az ember nem tudja
mit lehetne tenni,
a fedezetlen pénzt nem lehet megenni!
Utolsó pillanat,
most még tudunk tenni,
ne kelljen világunk élőn eltemetni!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj emberiség,
hogy ne legyen késő,
ne faragjon szobrot élőkből a véső!
Tenned kell magadért,
gondolkodva, látva,
ne csak szorongj némán, szájadat eltátva!

Nem alhatod tovább
Csipkerózsa álmod,
mert mire felébredsz nem lesz már világod!
Ha te nem cselekszel,
kihal, ami élő,
tárgy, gép, beton marad a nyomodban, félő!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Nyisd ki a szemedet,
aztán nyisd ki szádat,
védd meg életedet,
kék-bolygó hazádat!
Hisz nélküle élned,
sosem lesz esélyed,
kihal a természet,
s a jövő is véled!

Aranyosi Ervin © 2022-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

!

júl
10

By

Aranyosi Ervin: Éji remény

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Éji remény

Kihűlt az Ég,
lehűlt a Föld.
A sötétség
most testet ölt,
de a szívünk
víg dalt dalol:
A remény él
még valahol.

Lesz holnapunk,
ha van hitünk,
a fájdalmon
majd enyhítünk!
Lelkünk mélyén
hitünk ragyog:
– Lesz szebb jövőm,
amíg vagyok vagyok!

Mind itt vagyunk,
mert lenni kell,
nem érhetjük be
ennyivel,
hiszen miénk
ez a világ,
tükörként képes
hatni ránk!

Van éjjelünk,
s lesz holnapunk,
van közösen
dalolt dalunk.
Légy testvér újra
jó magyar,
az éjsötét
most eltakar.

De nem soká
felkél a Nap,
fényt hoznak
ránk a sugarak.
Lelkünk fényben
fürdik talán,
egy szebb holnapnak
hajnalán!

Aranyosi Ervin © 2022-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jún
26

By

Aranyosi Ervin: Nyújtom kezem!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Nyújtom kezem!

Refrén:
Mitől lesz szebb,
mitől lesz jobb,
talán, ha lelkemből adok!
Mitől lesz jobb,
mitől lesz szebb,
ha merem élni az életem!

Nyújtom kezem,
segítő kéz,
te is lehetsz,
segítőkész!
Majd mutatom,
hogyan lehet,
szeretve élni
az életet!

Nyújtom kezem,
kapaszkodj meg,
s ha nekem kell,
te nyújts kezet!
Külön-külön
kicsik vagyunk,
a másikról
alig tudunk!

Refrén:
Mitől lesz szebb,
mitől lesz jobb,
talán, ha lelkemből adok!
Mitől lesz jobb,
mitől lesz szebb,
ha merem élni az életem!

Nyújtom kezem,
meríts erőt,
segítsd a most
még ébredőt!
Mutass utat,
egy szebb jövőt,
egy vágyottat,
egy élhetőt!

Nyújtom kezem,
ne ereszd el,
a lelked így
emelem fel!
Ha hinni tudsz
lesz holnapod,
a reményt így,
tőlem kapod!

Refrén:
Mitől lesz szebb,
mitől lesz jobb,
talán, ha lelkemből adok!
Mitől lesz jobb,
mitől lesz szebb,
ha merem élni az életem!

Aranyosi Ervin © 2022-06-26..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Megjelentetése online, vagy nyomtatott formában,
csak a szerzőtől kapott külön engedéllyel lehetséges!
Minden jog fenntartva

jún
15

By

Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…

Legalább a reményt,
azt, meg kéne hagyni!
Nélküle az élet,
nem is tud haladni.
Fényszóró a ködben,
mikor utad járod.
Nélküle bezárul
csodaszép világod…

Szükség van reményre,
örök biztatásra,
az elárvult lelket,
nem hagyni magára!
Az élethez cél kell,
a holnaphoz álom,
s hit, hogy az utamat
biztos megtalálom!

A reményét vesztett,
már nem életképes,
annak a jövője,
igencsak kétséges.
Hisz a lába alól
a talajt kihúzták,
összes édes álmát,
darabokra zúzták.

Legalább a reményt,
vissza kéne adni!
Legyen út előtte,
hogy tudjon haladni!
Az élet kapuját
megnyitni, kitárni,
hogy egy szebb jövőre
képes legyen várni!

Aranyosi Ervin © 2022-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
25

By

Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Szabadság sejtek – apró kis csoportok –
olyanok, mint az elvetett magok,
hol újjáépülhet a szép világunk,
hol újra érzem, hogy szabad vagyok!

Hol tőlem, s tőlünk függ a jövő léte,
hol mi teremtünk békés holnapot,
és nem várunk rá, elmegyünk elébe,
mert teremtők vagyunk, s MAGyarok!

Alulról építünk egy új világot,
egy támogatót, egységbe hívót,
és begyógyítjuk, min a féreg rágott,
és nem rágódunk azon, ami volt!

De összefogva sejteket szövetté,
hogy épülhessen élő szerv veled,
hogy sok kis csoport váljon egy nemzetté,
mely úgy épül fel, mint a szervezet.

Tán azt hitted, mindent az agy vezérel,
de tévedés, hisz programozva van,
s ha külső erő az észhez nem ér el,
a lélek nyelvén szólhat boldogan.

Ne adj erőt a ma hatalmasoknak,
hogy ne uralhassák a lelkedet!
Fordíts hátat a rabszolga tanoknak,
s legyen a lét gazdagabb veled!

Legyél egy csepp a jövő-óceánban,
egy pohár víz, mely szomjúságot olt,
s a sok pohár víz képes folyni bátran,
békés mederben, alkotva folyót.

Egy új világot építsünk, de szebbet,
hol egyenlők és boldogok vagyunk,
borítsuk fel a reánk váró trendet,
és minket szolgáljon a bölcs agyunk!

Legyen kiskert, családi gazdaságok,
kis közösségek, összetartozók,
akikre nem tud lesújtani az átok,
mert teremtésre használják a szót!

Ősi tudással felvértezve végre,
együtt, egymásért lépünk és teszünk,
és közösségben felírjuk az égre,
jövőnk bölcsője lesz a nemzetünk!

Aranyosi Ervin © 2022.03.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
23

By

Aranyosi Ervin: A víz világnapján

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A víz világnapján

Ez a világ már nagyon más,
kiszárad a kút, a forrás,
fák gyökere sem lel vizet,
ezért életével fizet.

Kihal lassanként a világ,
élők testén vajon mi rág?
Mitől is lesz élhetetlen,
kitől élünk félelemben?

Nincsen eső, télen sincs hó,
haldoklik az egész bolygó,
s nem magától, nem a Naptól,
egy zsugori hatalomtól!

Pénzhatalom, embertelen,
és míg önző ember terem,
van ki ellopja a vizet,
s ezért minden élő fizet!

Az élethez levegő kell,
és itató, vízlelő hely,
az élőknek gondoskodás,
emberséges gondolkodás.

A víz nélkül nincsen élet,
bolygód bármire cseréled,
halál vár rád, kiszáradás,
megfullasztó szomjan halás!

Víz az élet feltétele,
szomjúságba halunk bele!
Ezt a hatalom okozza,
s butaságát csak fokozza!

Kihal a Föld, s minden állat,
lassan kiirtjuk a fákat,
s mi sem sokkal éljük azt túl,
mesés bolygónk is kipusztul.

Kipusztul az anyaföldünk,
miközben mi nézelődünk.
A pénzéhes rablóbanda,
gépeket rak a nyakadba!

Reménytelen a világunk,
amíg választásra várunk,
s nem teszünk semmit a Földért,
egy élhetőbb, szebb jövőért!

Aranyosi Ervin © 2022.03.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
4

By

Aranyosi Ervin: Megbékélés

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Megbékélés

Megbékélek önmagammal,
s az egész világgal!
Galamb leszek,
s hírét viszem egy olajfaággal!
Szeretettel, melegséggel
töltöm meg a szívem,
s hiszem, ha én megváltozom,
jobbá válik minden!

Tanuljunk hát teremteni,
hittel, szeretettel,
legyen végre emberséges
egymáshoz az ember!
Ne lehessen önző érdek,
hatalom felettünk!
Okkal történt, hogy a Földre
embernek születtünk!

Aki ember, tegye dolgát,
jólétet teremtve,
természettel együtt élve,
éhest megetetve!
Ne harcoljon hatalomért,
lélektelen kincsért,
hagyja abba háborúját,
öldökölni nincs mért!

Lépjünk ki a hazugságból,
egymásra figyeljünk!
Mindennapi dolgainkban
örömöket leljünk!
Küldjünk szívből szeretet,
más szívekbe békét,
teremtsük meg világunkban
a háborúk végét!

Békéljünk meg a világgal,
éljünk emberséggel,
töltsük meg a lelkeinket
fénnyel, reménységgel!
Legyen hitünk a holnapban,
lehet szebben élni,
a múltunkat emberséges
jövőre cserélni!

Aranyosi Ervin © 2022.03.04..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
7

By

Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!

Itt van a mennyország,
s a pokol is itt van,
s minden, mit elképzelsz
élő álmaidban!
Hiteddel teremtesz,
gondolattal alkotsz,
világod olyan lesz,
milyen képet rajzolsz!

A döntés a tiéd,
jót akarsz, vagy rosszat
amire koncentrálsz,
az él majd naphosszat.
Jobban teszed tehát,
ha jóra hangolódsz,
s nem lesz úrrá rajtad,
rossz akaró gonosz!

Lehet a világunk,
gyönyörűen fénylő,
ha szeretetet adsz,
annak, ami élő!
Félelem, aggódás
leterel az útról:
– Nem vagyunk képesek
tenni önmagunktól!

Különleges lény vagy,
csak még nem tudsz róla,
ha már tisztán látnál,
szép lelked dalolna.
Ám gyermekkorodban
vakságra ítéltek,
mert tisztaságodtól,
mint a tűztől féltek!

Elvették, mit hoztál
mikor leszülettél,
pórázra kötözött
kis rabszolga lettél,
s olyanok uralnak,
kik gyengébbek nálad,
elvették jövődet,
ellopták hazádat!

Sosem tanították meg,
hogy hogy kell élni!
Egyre oktattak csak,
rettegni és félni!
Aranyborjút tettek
eléd, azt imádjad!
Amit parancsolnak,
folyton azt csináljad!

Egyéniségedet
ellopták, elvették,
a kétség magjait
benned elvetették,
ezért nem ismered
teremtő erődet,
ezért nem tudhatod,
hogy rettegnek tőled!

Félnek, hogy felébredsz,
s rájössz ki is vagy te?
A jó Istennek vagy
teremtett szülötte!
Atyád pedig mindent
tereád ruházott,
csak még nem ismered
fel az igazságot!

Isten-ember vagy te,
bűntelen, s nem gyarló,
csupán a hazug szó
ami fékentartó!
A pokol sötétjét
járod itt a Földön,
csak vakon bolyongva,
csak idődet töltőn.

Ameddig nem tudod,
ki vagy, s miért lettél,
amíg egy világot
jobbá nem szerettél,
sehogy sem találod
meg a mennyországod,
addig megvezetett
kanosszádat járod!

Ebből az álmodból
fel kéne ébredned,
akinek születtél,
azzá kéne lenned!
Fénnyel beragyognod
a rád bízott Földet,
s magad teremteni
mától a jövődet!

Míg kétség közt borongsz,
nem látod a szépet,
el kéne oszlatnod
mind a sötétséget,
szeretettel, hittel,
önmagad ismerve,
hiszen ez volt Atyád
eredeti terve!

Ébredj fel kegyes nép,
légy önmagad ura,
ez a természetes!
Az eddig élt fura,
hiszen csak egy eszköz,
ami ural téged,
melynek csillogása
küld rád vaksötétet!

Hiszen világunkat
a PÉNZ betegíti!
A pusztulás árnyát
bolygónkra vetíti.
Több lett önmagánál,
nem csak értékmérő,
csalók eszköze lett,
s gyilkol is már, félő!

Aranyosi Ervin © 2022.02.07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »