Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

márc
25

By

Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Szabadság sejtek – apró kis csoportok –
olyanok, mint az elvetett magok,
hol újjáépülhet a szép világunk,
hol újra érzem, hogy szabad vagyok!

Hol tőlem, s tőlünk függ a jövő léte,
hol mi teremtünk békés holnapot,
és nem várunk rá, elmegyünk elébe,
mert teremtők vagyunk, s MAGyarok!

Alulról építünk egy új világot,
egy támogatót, egységbe hívót,
és begyógyítjuk, min a féreg rágott,
és nem rágódunk azon, ami volt!

De összefogva sejteket szövetté,
hogy épülhessen élő szerv veled,
hogy sok kis csoport váljon egy nemzetté,
mely úgy épül fel, mint a szervezet.

Tán azt hitted, mindent az agy vezérel,
de tévedés, hisz programozva van,
s ha külső erő az észhez nem ér el,
a lélek nyelvén szólhat boldogan.

Ne adj erőt a ma hatalmasoknak,
hogy ne uralhassák a lelkedet!
Fordíts hátat a rabszolga tanoknak,
s legyen a lét gazdagabb veled!

Legyél egy csepp a jövő-óceánban,
egy pohár víz, mely szomjúságot olt,
s a sok pohár víz képes folyni bátran,
békés mederben, alkotva folyót.

Egy új világot építsünk, de szebbet,
hol egyenlők és boldogok vagyunk,
borítsuk fel a reánk váró trendet,
és minket szolgáljon a bölcs agyunk!

Legyen kiskert, családi gazdaságok,
kis közösségek, összetartozók,
akikre nem tud lesújtani az átok,
mert teremtésre használják a szót!

Ősi tudással felvértezve végre,
együtt, egymásért lépünk és teszünk,
és közösségben felírjuk az égre,
jövőnk bölcsője lesz a nemzetünk!

Aranyosi Ervin © 2022.03.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
23

By

Aranyosi Ervin: A víz világnapján

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A víz világnapján

Ez a világ már nagyon más,
kiszárad a kút, a forrás,
fák gyökere sem lel vizet,
ezért életével fizet.

Kihal lassanként a világ,
élők testén vajon mi rág?
Mitől is lesz élhetetlen,
kitől élünk félelemben?

Nincsen eső, télen sincs hó,
haldoklik az egész bolygó,
s nem magától, nem a Naptól,
egy zsugori hatalomtól!

Pénzhatalom, embertelen,
és míg önző ember terem,
van ki ellopja a vizet,
s ezért minden élő fizet!

Az élethez levegő kell,
és itató, vízlelő hely,
az élőknek gondoskodás,
emberséges gondolkodás.

A víz nélkül nincsen élet,
bolygód bármire cseréled,
halál vár rád, kiszáradás,
megfullasztó szomjan halás!

Víz az élet feltétele,
szomjúságba halunk bele!
Ezt a hatalom okozza,
s butaságát csak fokozza!

Kihal a Föld, s minden állat,
lassan kiirtjuk a fákat,
s mi sem sokkal éljük azt túl,
mesés bolygónk is kipusztul.

Kipusztul az anyaföldünk,
miközben mi nézelődünk.
A pénzéhes rablóbanda,
gépeket rak a nyakadba!

Reménytelen a világunk,
amíg választásra várunk,
s nem teszünk semmit a Földért,
egy élhetőbb, szebb jövőért!

Aranyosi Ervin © 2022.03.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
4

By

Aranyosi Ervin: Megbékélés

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Megbékélés

Megbékélek önmagammal,
s az egész világgal!
Galamb leszek,
s hírét viszem egy olajfaággal!
Szeretettel, melegséggel
töltöm meg a szívem,
s hiszem, ha én megváltozom,
jobbá válik minden!

Tanuljunk hát teremteni,
hittel, szeretettel,
legyen végre emberséges
egymáshoz az ember!
Ne lehessen önző érdek,
hatalom felettünk!
Okkal történt, hogy a Földre
embernek születtünk!

Aki ember, tegye dolgát,
jólétet teremtve,
természettel együtt élve,
éhest megetetve!
Ne harcoljon hatalomért,
lélektelen kincsért,
hagyja abba háborúját,
öldökölni nincs mért!

Lépjünk ki a hazugságból,
egymásra figyeljünk!
Mindennapi dolgainkban
örömöket leljünk!
Küldjünk szívből szeretet,
más szívekbe békét,
teremtsük meg világunkban
a háborúk végét!

Békéljünk meg a világgal,
éljünk emberséggel,
töltsük meg a lelkeinket
fénnyel, reménységgel!
Legyen hitünk a holnapban,
lehet szebben élni,
a múltunkat emberséges
jövőre cserélni!

Aranyosi Ervin © 2022.03.04..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
7

By

Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!

Itt van a mennyország,
s a pokol is itt van,
s minden, mit elképzelsz
élő álmaidban!
Hiteddel teremtesz,
gondolattal alkotsz,
világod olyan lesz,
milyen képet rajzolsz!

A döntés a tiéd,
jót akarsz, vagy rosszat
amire koncentrálsz,
az él majd naphosszat.
Jobban teszed tehát,
ha jóra hangolódsz,
s nem lesz úrrá rajtad,
rossz akaró gonosz!

Lehet a világunk,
gyönyörűen fénylő,
ha szeretetet adsz,
annak, ami élő!
Félelem, aggódás
leterel az útról:
– Nem vagyunk képesek
tenni önmagunktól!

Különleges lény vagy,
csak még nem tudsz róla,
ha már tisztán látnál,
szép lelked dalolna.
Ám gyermekkorodban
vakságra ítéltek,
mert tisztaságodtól,
mint a tűztől féltek!

Elvették, mit hoztál
mikor leszülettél,
pórázra kötözött
kis rabszolga lettél,
s olyanok uralnak,
kik gyengébbek nálad,
elvették jövődet,
ellopták hazádat!

Sosem tanították meg,
hogy hogy kell élni!
Egyre oktattak csak,
rettegni és félni!
Aranyborjút tettek
eléd, azt imádjad!
Amit parancsolnak,
folyton azt csináljad!

Egyéniségedet
ellopták, elvették,
a kétség magjait
benned elvetették,
ezért nem ismered
teremtő erődet,
ezért nem tudhatod,
hogy rettegnek tőled!

Félnek, hogy felébredsz,
s rájössz ki is vagy te?
A jó Istennek vagy
teremtett szülötte!
Atyád pedig mindent
tereád ruházott,
csak még nem ismered
fel az igazságot!

Isten-ember vagy te,
bűntelen, s nem gyarló,
csupán a hazug szó
ami fékentartó!
A pokol sötétjét
járod itt a Földön,
csak vakon bolyongva,
csak idődet töltőn.

Ameddig nem tudod,
ki vagy, s miért lettél,
amíg egy világot
jobbá nem szerettél,
sehogy sem találod
meg a mennyországod,
addig megvezetett
kanosszádat járod!

Ebből az álmodból
fel kéne ébredned,
akinek születtél,
azzá kéne lenned!
Fénnyel beragyognod
a rád bízott Földet,
s magad teremteni
mától a jövődet!

Míg kétség közt borongsz,
nem látod a szépet,
el kéne oszlatnod
mind a sötétséget,
szeretettel, hittel,
önmagad ismerve,
hiszen ez volt Atyád
eredeti terve!

Ébredj fel kegyes nép,
légy önmagad ura,
ez a természetes!
Az eddig élt fura,
hiszen csak egy eszköz,
ami ural téged,
melynek csillogása
küld rád vaksötétet!

Hiszen világunkat
a PÉNZ betegíti!
A pusztulás árnyát
bolygónkra vetíti.
Több lett önmagánál,
nem csak értékmérő,
csalók eszköze lett,
s gyilkol is már, félő!

Aranyosi Ervin © 2022.02.07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
15

By

Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás

A szeretet az egyetlen, igazi megoldás,
hogy e Földön eligazodj, s szíveden át jól láss!
Ha kiragyog lelkeinkből, változik világunk,
egy szebb jövőt megalkotó teremtőkké válunk!
Hiszen minden energia, s anyagba ragadtunk,
a technika földrengésként inog már alattunk.
Most kellene csatlakoznunk a fény seregéhez,
s megfigyelnünk, hogy a szívünk manapság mit érez!

Álmodjunk egy új világot fénylőn, szeretetben,
ébredésünk utat mutat, hogy élhetnénk szebben!
Isteni erő van bennünk, a fényből születtünk,
oka volt jövetelünknek, fény fiai lettünk!
Az árnyék és a sötétség, a szeretet hiánya,
ébredjen hát a fény benned, a szabadság vágya!
Az igazság tiszta fénye felszabadít téged,
és a bolygó egészsége végre visszatérhet!

A félelmet kell legyőzni, nem kell háborúzni,
nem bírálni, ítélkezni, és nem egymást nyúzni!
Áraszd szét a szereteted, jobbítsd a világod,
erőszak nélkül is megy majd, s ha hiszed, meglátod!
Több kell ma már jó szándéknál, hangolódj a jóra,
lelkeinket erősítse mától minden óra!
Ébredjünk az igazságra, kezdjünk tisztán látni,
csak így fog a zord világunk élhetővé válni!

Először is erősítsük magunkban a békét,
és ne várjuk rettegéssel a világunk végét!
Küldjük szét a nagyvilágba a szeret fényét,
s képzeljük el, merjük látni élő eredményét!
Teremtsünk hát gondolattal, s lássuk szebbnek Földünk,
a valóság fénylőbb lesz, ha több fényt beletöltünk!
A szeretet erejével, új csodát teremtsünk,
fényszóróként – meditálva – egy világot mentsünk!

Ha belsőnkben megváltozik, s jobbá lesz világunk,
a külvilág is változik, jönni fog utánunk!
Emeld hát fel társaidat, mutass nekik példát,
velük együtt a teremtés csodás álmát éld át!
Senki nem tudja helyettünk pont így megcsinálni,
magunknak kell elkezdenünk jobb emberré válni!
Egy nap elkezd tükröződni a belsőnknek fénye,
s hiszem, elkezd ébredezni a világ összes lénye!

A lelkünk fog gazdagodni, s béke száll a Földre,
öröm, s bőség árad reánk, s így lesz mindörökre!
Teremts időt és meditálj, képzeld el, hogy így lesz!
Egyre több lesz az ébredő, aki szintén így tesz!
Engedd szívedet szeretni, adj esélyt magadnak,
s érezd át, és érezd magad holnaptól szabadnak!
Teremtsünk hát új világot, tudjuk a megoldást,
kezdjük el a szívből jövő szeretet-fény szórást!

Aranyosi Ervin © 2021.12.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
30

By

Aranyosi Ervin: Vágy-álom

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Vágy-álom

Nem akarok harcolni többé,
az álmom ne foszlódjon köddé!
Hadd maradjak, csak boldog lélek,
szeressek ameddig csak élek!

Legyek, ki adja önmagát,
s bukdácsol árkon-bokron át,
hittel szívében álmodón,
mások lelkébe fényt-hozón!

Tudom, hogy nagyon kell szeretni!
Bár tudnék mást boldoggá tenni!
Minden napommal jobbá válni,
csodát teremni, megpróbálni!

Hadd adjam át a tudományom,
legyen követhető a lábnyom,
mögöttem, látva merre mentem!
Megmártóznék a szeretetben!

Önzőn tukmálnám sajátom másra,
nem gondolva az elmúlásra!
Érzést, ölelést viszonoznék,
elveszett álmot visszahoznék.

A múltat jövőre cserélném,
nyújtózva Napomat elérném,
újra álmodva, szebben élnék,
és soha, semmitől se félnék!

Csak élnék bűvös szeretetben,
s hinném senki sem élhet szebben,
és együtt a kedvesemmel, szépen,
elbújnánk Teremtőnk ölében.

Aranyosi Ervin © 2021.11.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
3

By

Aranyosi Ervin: Jövőt érő tennivalónk

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Jövőt érő tennivalónk

Együtt és egymásért, egy közös jövőért,
felemelkedésért, éltető erőért,
szeretet bélelte tiszta létbe lépve,
félelem nélküli életre ítélve.
Valódi tudásért, haszonlesés nélkül,
amitől az ember boldogulhat végül!
Egymást kézen fogva, Napba felemelve,
szeretet melegét érzőn ünnepelve!
Teremtő erőnkkel a jövőt szolgálva,
világ színe elé emelt fővel állva.

Ez lenne a dolgunk, egymást támogatva,
a lét küzdelméhez elég erőt adva.
Hadd váljon valóra őseinknek álma,
álljunk a sarkunkra végre-valahára!
Igazság és béke legyen jog alapja,
boldoguljon népünk apraja és nagyja!
Vegyük vissza jussunk, amit eloroztak,
s töröljük a törvényt, mit ellenünk hoztak!
Adjuk a hazánkat népének kezébe,
s ne engedjünk tolvajt többé közelébe!

Szentkoronánk legyen életünk alapja,
az alkotmányunkat a nép szava adja!
Idegen uralom ne legyen e földön,
ne lehessen hazánk, nemzetének börtön.
Tűnjenek pokolra a megosztó pártok,
múljon el honunkról az ezer éves átok,
a világ népének így mutatva példát,
aranykor küszöbét kézen fogva lépd át!
Legyen szép hazánk egy új világ bölcsője,
büszke utódoknak élhető jövője!

Aranyosi Ervin © 2021.11.03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
16

By

Aranyosi Ervin: Szerelem

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Szerelem

Valami vonz a két karodba,
mágneses a lelked?
Mikor elmész, én újra várlak,
újra kell ölelned!
Kell, hogy a szívünk összeérjen,
karod elringasson!
Kell az, hogy ez a szép varázslat,
újra, s újra hasson!

Valami vonz a két karomba,
szemed tükrében látom.
Valami kedves, furcsa érzés,
bizserget mindenáron.
Valami furcsa, égi szikra
lángra gyújtja lelkem,
valami kedves dal susogja,
téged kell szeretnem!

Refrén:
Mi lehet ez a bűvös álom,
helyemet olykor nem találom,
keresem éned, bűvös lényed,
jövőt ígérő tiszta fényed!

Amikor végre megtalállak,
mindennél jobbnak, szebbnek látlak!
Szerelem gyúl benned és bennem,
szeretni hívlak, s élni szebben!

Valami vonz a két karodba,
rohanok hát hozzád!
nevedet szőttem szép dalomba,
gyönyörű álmot hoz rád.
Valami vonz a két karomba,
összeér a szívünk,
kirakós játék, boldog érzés
az, hogy mi összeillünk!

Refrén:
Mi lehet ez a bűvös álom,
helyemet olykor nem találom,
keresem éned, bűvös lényed,
jövőt ígérő tiszta fényed!

Amikor végre megtalállak,
mindennél jobbnak, szebbnek látlak!
Szerelem gyúl benned és bennem,
szeretni hívlak, s élni szebben!
Szeretni hívlak, s élni szebben!

Aranyosi Ervin © 2021.10.16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
11

By

Aranyosi Ervin: Ő a főnök

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ő a főnök

Mennünk kell a főnök után,
ő tudja a dolgát!
Tisztában van, mit is akar,
s a jövőbe jól lát!
Tudja, mire van szükségünk,
értünk csinál mindent,
felelősség nyomja vállát,
ő az isten itt lent!
Nekünk nem kell gondolkodni,
csupán őt követni,
bízunk benne, nem fog minket
rossz helyre vezetni.
Azt akarja, hogy szeressük,
nem is gondol másra,
ezért vigyáz a megszerzett,
kényes hatalmára!

Aranyosi Ervin © 2021.10.11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
13

By

Aranyosi Ervin: Mennyi?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Mennyi?

Mennyi álom, mennyi érzés,
mennyi édes megkísértés,
mennyi mosoly, lelki béke,
mennyi csodás perc emléke?

Ezt mind a lelkemben hordom,
s jelenemért morgolódom,
úgy szeretnék újra élni,
életembe visszatérni!

Mennyi jóság, mennyi szépség.
mennyi jószándékú népség,
mennyi csoda, mennyi álom,
mennyi kincs, s most nem találom!

Amíg emléküket őrzöm,
amíg járok még a Földön,
addig tiszta szívvel élek,
életsíkot nem cserélek.

Mennyi boldog pillanat várt,
mennyi szép nap töltött naptárt,
mennyi emlék gyűlt szívembe,
mennyi szépség fért el benne?

Ezek mind-mind bennem élnek,
s újra szép jövőt remélek,
ahol újra élet terem,
s visszakapom életterem.

Mennyi, ami elmúlt, mennyi?
Mennyi lépést kell megtenni?
Mennyi ember kell, hogy jöjjön,
mennyi kell, hogy utat törjön?

Hogy a létben újra éljünk,
egymással érzést cseréljünk?
Visszakapjuk igazságunk,
s a jó utat, amin jártunk…

Aranyosi Ervin © 2021.09.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »