Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj
Tags: Aranyosi Ervin, boldogít, élő, Én nem értem..., gazdagság, gyengébb, hatalom, jóemberség, szegény, szeretet, törvény, vagyon, vers, világ
Aranyosi Ervin: Én nem értem…
Nem értem, miért kell az egyre több vagyon,
miért boldogíthat az önző hatalom?
A Föld számos kincsét boldogan szórja szét,
s adja önmagától, mindőnknek, mindenét.
Hiszem, hogy az érzés, még jobban boldogít,
ha jószándék emel, s a hit látni tanít,
mikor álmot adhatsz, békét, megélhetést,
s jó szót, amely ápol, s abból nem is kevést!
Hogy tudnánk mi végre jól elhitetni azt,
nem nyújt a gazdagság felhőtlenül vigaszt!
Hogy sokkal boldogabb az, ki mást megetet,
kinek a szívéből árad a szeretet.
Nem értem, hogy miért hazudnak annyian,
igazságból talán – mint ember – annyi van?
Az egyik emberét, másik mért nyomja el?
A gyengébbik léte, miért nem érdekel?
Ma már csak az erős hoz rút törvényeket,
amit betartani, nem is kell, csak neked!
Mert behajtják rajtunk és leverik, ha kell,
de a jóemberségünk, sosem vehetik el!
Mért nem hagyják nekünk, hogy éljünk egyszerűn?
Most szegénynek lenni, már néha-néha bűn!
Mért kötik meg folyton a dolgos kezeket,
melyeket vezérel önzetlen szeretet!
Nem értem, hogy miért lett ilyen a világ,
hiszen önként nyílik mindegyik kis virág,
a természet élőn magától működik,
csak az ember az, ki pénzéért ügyködik.
Csodálkozol rajta, hogy egyszer kihalunk?
Ki lehet a hibás? Vedd észre, mi magunk!
Mert hogy hibás célok tévútra vezetnek,
s a szívek megfagynak, oly ritkán szeretnek.
A bús fejünkre száll félelem, rettegés,
s a bölcs ember ki szól, már rettentőn kevés,
hiszen mások írják sorsunk és életünk,
lézengünk a létben, mert ez jutott nekünk!
Nem értem, mért nehéz a sarkunkra állni,
itt, e földi létben, boldogokká válni?
Ember számba venni, mindazt, aki magyar,
aki szép hazánkban boldogulni akar?
Nem értem, mért nehéz újra összefogni,
mért könnyebb egy népnek elbújni, nyafogni?
Annyit szenvedett már ez a drága nemzet,
mások bűnét hordjuk, mint súlyos keresztet!
Meg kellene fognunk végre egymás kezét,
nem hagyva világunk szóródni szerteszét!
Itt e szép országban építsünk szebb jövőt,
szeretettől élőt, szebb világra törőt!
Aranyosi Ervin © 2021-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Legutóbbi hozzászólások