Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

márc
21

By

Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Maradjunk otthon!

Hol lehet jó nekem,
hol jó mostanában?
Egymással törődő,
szerető családban.

Otthon melegében,
a gondoskodásban,
biztonságot nyújtó,
megszokott lakásban.

Ez a háttér képes
minden jót megadni.
Nem kell most rohanni,
otthon kell maradni!

Nem a tévét nézni,
a holnaptól félni,
inkább tervezgetni,
s a jövőnek élni.

Mire nem volt idő
a nagy rohanásban,
azt most megtisztítom,
hogy a valót lássam.

Itt van hát az idő,
hogy rendet teremtsek,
múltamból kilépve
jelenben lehessek.

Háttérbe vonuljak,
önmagamba nézzek,
kedves emlékeket,
jelenbe idézzek.

Feltöltsem a lelkem,
csupa jó érzéssel,
és nem nyomorgatni
a tévénézéssel.

Hiszen háború van,
hírekkel bombáznak,
mégsem dől le fala
felettünk a háznak.

Nem kell a pincébe,
a pokolra menni,
csak szeretteinkkel
végre együtt lenni.

Több időt tölteni
jó beszélgetéssel,
közös, szép percekkel,
mit szívedbe vésel.

Mire nem volt időd,
azt most megteheted,
minden rosszat legyőz
ölelés, szeretet!

Ha van, menj a kertbe,
s tedd hasznossá magad,
hiszen teendő ott
folyton, ezer akad.

Ültess a jövőnek
kikelő magokat,
tegyed gazdagabbá
az eljövő napokat.

Kedvenc állatodtól
szeretetet kaphatsz,
a világod felé
szebb képet mutathatsz.

Vesd le az egódat,
mint egy rossz kabátot,
dobd el a félelmet,
amely megalázott.

Légy szeretteiddel,
nyugtasd meg lelküket,
legyen a szeretet
nekik is lendület!

Kezdjünk összefogva,
nagy családdá lenni,
Földünkre gondolva,
boldoggá szeretni.

Használd ki az időt,
ezt most arra kapod,
elültesd a mában
a szeretet-magot!

Minél több szívben tudsz
egy magot elvetni,
annál több lesz képes
őszintén szeretni!

Ha majd szeretettől
változik az ember,
új jövő talál ránk,
egy boldogabb rendszer.

Talán az emberek
egyszer észhez térnek,
nem adnak hatalmat
gonosznak és pénznek.

Mikor a félelem
eltűnik lelkünkből,
egy élhetőbb létet,
álmot fedezünk föl.

Ami itt élt bennünk,
csak oly ritkán láttuk,
ám mikor felbukkant,
mindig megcsodáltuk.

Szeretet, szerelem,
mikor velük éltünk,
amikor egymással
jóságot cseréltünk.

Mikor adtunk, s kaptunk,
s mindkettő jól esett,
amikor a szívünk
a mennybe érkezett.

Mi lenne, ha holnap
csakis ezt éreznénk?
Többé már nem félnénk,
és szabadok lennénk.

Nyugodjunk le végre,
és maradjunk otthon!
Álmodozzunk kicsit
a szebb holnapunkról!

Aranyosi Ervin © 2020-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
16

By

Aranyosi Ervin: Nyelvet nyújtva

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Nyelvet nyújtva

Lóg a nyelvem, kicsúfollak,
aztán jókat nevetek.
Élvezem a napjaimat,
amíg gyerek lehetek.
Szemem csillog a mosolytól
minden napom csodaszép!
Azt nem értem a sok felnőtt,
mért veszti el az eszét?

Miért veszik túl komolyan
ezt az egész életet?
Mért nem hagyják, hogy a lelkük
hadd maradjon csak gyerek!
Én reájuk nyújtom nyelvem,
én nem leszek keserű,
azt akarom, életemet
vidámítsa a derű!

Minden napra kitalálok
vidám, vicces dolgokat.
Megfigyelem, mi jó nekem,
mitől vagyok boldogabb?
Kiélvezek minden percet,
amíg gyerek lehetek,
vígan játszom, bohóckodom,
huncutkodom, nevetek.

Mi lenne, ha példát vennél,
s eldobnád a gondokat!
Megfigyelnéd, hogy a lelked,
mitől lenne boldogabb?
Kiélveznél minden percet,
s figyelnéd mi jó neked,
s hagynád azt, hogy mától kezdve
szebb legyen az életed!

Aranyosi Ervin © 2020-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
12

By

Aranyosi Ervin: Néha oly jó!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Néha oly jó!

Néha oly jó elvonulni a zűrös világtól,
s jó ha van egy jóbarátunk, aki lelket ápol.
A szívünket felvidítja, máris jobban lettünk,
s általa az életkedv is emelkedik bennünk.
Elengedjük, ami bántott, végre merünk élni,
milyen jó egy jóbaráttal mindent megbeszélni.
Felidézni ezer élményt, nevetni, derülni,
a jó Isten könyvespolcán magasra kerülni!

Néha jó így elvonulni egy kedves baráttal,
elbújni a lombok között, hol szól a madárdal,
hol visszafiatalodunk, kisgyerekké válunk,
régi csínyek emlékei jönnek elő nálunk!
Újra ránk kacsint az élet, s hiszünk a csodákban.
és az ifjúságunk íze omlik el a szánkban.
Újra mozog kezünk-lábunk, álmunk újra éled,
Bizony, egy régi baráttal teljesebb az élet!

Néha el is kell vonulni a világ zajától,
s felfrissülni egy jóbarát kedves mosolyától.
Új terveket dédelgetni, közös utazásról,
élményekről álmodozni, szerelemről, másról.
Hiszen, amíg tervezgetünk, már van miért élnünk,
s olyan jó a világunkról véleményt cserélnünk!
Nem rémít a világ sodra, élvezzük a létet,
elhessentjük lelkeinkről az ártó sötétet!

Aranyosi Ervin © 2020-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
9

By

Aranyosi Ervin: Rohanásban

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Rohanásban

Nagy rohanás az életünk,
mert megkívánja azt a rend,
Elindulunk, megérkezünk,
az elkésés rosszat jelent!
Hisz megtörténhet nélkülünk,
– elképzelni, rossz gondolat –
hogy egy napon majd kiderül:
– Nem is vagyunk mi fontosak!

Hogy nélkülünk is megy tovább,
a Föld magától is forog,
ha nem keressük az okát,
hogy éhes gyomrunk mért korog?
Miért dolgozunk szüntelen,
elhagyva békés otthonunk?
Hogy elég élelmünk legyen,
arról mi így gondoskodunk?

Lakhelyünk is legyen nekünk,
hová aludni járhatunk,
és utazás, hogy eljussunk,
ahol munkába állhatunk?
Pörgünk-forgunk, rohanni kell,
nélkülünk megáll a világ!
Bajok elől rohanni el,
hadd irigykedjen, aki lát.

Le kéne már nyugodni rég,
az élet mellett elfutunk.
Bennünk az élet lángja ég,
amíg végéig eljutunk.
Legyen már végre ránk időnk,
saját magunkra szánva azt,
nem siettet a szemfedőnk,
s nem baj, ha itt tovább maradsz!

Ha elsuhan a földi lét,
s értelmét még meg sem leled,
ha nem tárul, mint könyv eléd,
hiába élted életed.
Tanulni jöttünk le ide,
nem megszakadni kincsekért,
hogy azt az ördög elvigye,
rohanni hát ok sincs ezért!

Egy rohanás az életed?
Félsz, ha leállsz, akkor megáll?
Szerinted az majd szép lehet,
ha a dicsőség fejedre száll?
Egymásért jöttünk és vagyunk,
létet szépítsünk boldogan!
A fontos: mit adunk, s kapunk,
s nem az idő, mely elrohan!

Aranyosi Ervin © 2020-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
7

By

Aranyosi Ervin: A mese nem hal meg! (Csukás István emlékére)

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: A mese nem hal meg!
(Csukás István emlékére)

A mese nem hal meg, nem hagyjuk meghalni,
nem lehet a várát rútul elfoglalni,
elvenni a hitét felnőttnek, gyereknek,
kell ez a fogódzó még az embereknek!

Hiszem, a mesélő sem tér nyugovóra,
mert, amikor eljön egy bizonyos óra,
felütik a könyvet, s olvassák meséjét,
kíváncsian várják elejét, s a végét.

A mese nem hal meg, minden szava élő,
még ha túlvilágról mesél a mesélő,
akkor is hallgatjuk a szavain csüngve,
hiszen minden szava gyógyír a szívünkre.

Aki a mesébe szívét beleírja,
azt az olvasója folyton visszasírja,
s mikor a meséjét éppen elolvassák,
ő fentről mosolyog! Ez ám a ravaszság!

Örök életet írt, nem is lehet máshogy,
hiszen meséjével csodákat varázsolt.
Így sem ő nem hal meg, sem a szép meséi,
csak most másvilágban, másoknak meséli!

Aranyosi Ervin © 2020-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
3

By

Aranyosi Ervin: Miért is vagyunk itt?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Miért is vagyunk itt?

Úgy szeretném elmondani azt, amit tanultam,
szeretném, ha értelmessé válna már a múltam.
Leszűrhetném mind belőle, hogy mi, miért történt?
Egy szebb jövő érdekében változhatnék önként!
Úgy szeretném elmondani, hogy értse meg más is,
a kimondott szó – szeretet – nem csak üres frázis!
Úgy szeretnék az emberek fényszórója lenni,
megmutatni a jó utat, s jó irányba menni!

Úgy szeretném megtalálni értelmét a létnek,
hiszen sokan hiszik azt, hogy csupán egyszer élnek,
s ezt az egyet sem élvezik, leélik szenvedve,
keserűen, szomorúan, haláltól rettegve.
Az életünk jó iskola és tanulni jöttünk,
leszülettünk, s jó Atyánkkal szerződést kötöttünk,
megtanulunk jó lelkekké, jó emberré válni,
becsülettel, tisztességgel mind egymást szolgálni!

Nem a jó jegyért tanulunk, nem is holmi pénzért!
Örömökért, boldogságért, megelégedésért!
Ha elhisszük – egyek vagyunk – egy anyagból gyúrva,
nem bántjuk a többi embert, múltunkból tanulva!
Új jövőnket építgetjük szívvel, szeretettel,
saját sorsát igazgatja végre majd az ember.
Amit ad, azt kapja vissza, s rájön, jót kell adni,
megpróbálni nehézség közt embernek maradni.

Megbecsüljük világunkat, mást is hagyva élni,
sose kelljen, egy lénynek sem pusztulástól félni!
A Földünkre, mint szülőnkre, nézzünk szeretettel,
felelősen éljünk együtt a szép természettel!
Ne gyilkoljunk önző céllal, az élőt becsüljük,
tetteinkkel tehetünk, hogy véget elkerüljünk!
Gyermekeink élettere ma még ránk van bízva,
ne a vagyonnal törődjünk, gazdagra meghízva!

Természeti törvényeket kéne megismerni,
megérteni, mi, miért van, igaz útra lelni!
Visszaadni a világnak, mit elvettünk tőle,
és ha visszatér az élet, kapunk majd belőle.
Hiszen annyi szép vesz körül, miért is nem látjuk?
Miért is nem gyönyörködünk, miért nem csodáljuk?
Figyelmünket csak a gondra, fájóra tereljük,
nem is csoda, hogy nyomában erőnket sem leljük!

Tudod, hogyha hálás lennél, mindig többet kapnál?
Ha másokat megbecsülnél, s jószívűen adnál,
te is kapnál – s ez nem üzlet – lásd másképp világod!
A lelkednek erejével érhetnéd el álmod.
Néha-néha szállj magadba, keresd a miért-et,
lelked mélyén ott a válasz, egyszer majd megérted.
Ha megérted hogy működik, szeretet gyúl benned,
belső fényed megmutatja, merre is kell menned!

Aranyosi Ervin © 2020-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
27

By

Aranyosi Ervin: A világ, az megvár!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A világ, az megvár

A világ, az megvár, olvass csak nyugodtan,
ne tedd le a könyved, éld meg álmaid!
Nem jó a munkát sem végezni unottan,
miközben szívedben kalandvágy lakik.
Dobd már le magadról a rabszolgaláncot,
amit a felnőttkor aggatott reád!
Eldobnád, ha lenne hozzá tudományod,
tudva, hogy a világ többé nem ver át?

Minek a sietség, hogy végére érjél,
annak a dolognak, mi nem boldogít?
Nézd másképp világod, célokat cseréljél,
keresd meg a könyvben, hogy mi dolgod itt?!
Álmodj szebb világról, legyél te a főhős,
aki álmaival világot teremt!
Juss el messzi tájra, boldogabb jövőhöz,
járd be ezt a Földet, vagy a Végtelent!

Tanulj szórakozva, tanulj olyanoktól,
akik tapasztaltak már előtted is!
Akik rég leírták valamilyen okból,
mert az ő tudásuk is előbbre visz!
A világ majd megvár, nem fog elrohanni,
ami a te dolgod, a tiéd marad.
Nem csak úton járva vagy képes haladni,
hisz akad számodra lelki feladat.

Egy jó könyv segíthet, csak aludj rá egyet,
utad megmutatják majd az álmaid.
Hiszen a holnapod most alakul benned,
szűrd le mi a fontos, a könyv mit tanít?!
Egyetlen gondolat teremthet csodákat,
s nem baj, ha egy jó könyv ehhez súg neked!
Hidd el, boldog leszel, majd ha megtaláltad,
mert léted nyitjához a kulcsot megleled!

Aranyosi Ervin © 2020-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
25

By

Aranyosi Ervin: Az embert szolgálva

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Az embert szolgálva

Szavaimat gyűjtöm versbe, kis csokorba,
aztán elrendezem, érthetően, sorba.
Szépen gyülekeznek a gondolat szárnyán,
apró lámpást gyújtva a tegnapok árnyán.

Eljutnak-e ahhoz, akinek én szánom,
akinek én írom, akinek kívánom,
kinek a holnapját jobbá tudná tenni,
s vajon, ha olvassa, komolyan fog venni?

Vajon a médiák mennyi helyet hagynak?
Van befogadása a leterhelt agynak?
És a lelki szemek, látnak-e a mában?
Vagy mind-mind őrlődik szellemi magányban?

Keresik az utat, a fényt mely világít,
amit megélhetnénk, azt az evilágit,
amit születéstől mindnyájan kerestünk,
ami híján gyengék, s szegényebbek lettünk.

Igazi életcélt, ami nem öncélú,
ami mást is emel, ami jó szándékú,
melyet megtalálva, méltón szolgálhatunk,
mert tudjuk lelkünkből, tiszta szívből adunk.

Ha majd szép szavaim lelkeket emelnek,
elmés gondolatok megértőkre lelnek,
akkor – hiszek benne – változik a világ,
s örömmel fogad majd mindenki, aki lát!

Ha csak egy lépéssel léphetünk előre,
az utat mutatva, fel a hegytetőre,
hogy onnan nézz körül, ott lesz rálátásod,
mikor megszabadulsz, s nem sírodat ásod.

Sok az útkereső, s nem tudhatunk mindent,
de valami mégis hajt és késztet itt bent,
hogy amiről hiszem, hogy jó lehet neked,
érthetővé tegyem azt az üzenetet.

Eljuttassam hozzád, megértessem véled,
akkor leszel szabad, ha saját léted éled,
s nem másokat másolsz, s nem állsz be a sorba,
s nem hiszel már többé, más által írt sorsban.

Hanem te is végre sajátodat írod,
akad hozzá tintád, hófehér papírod,
s ha lelkedbe néznél, ha lelkedbe látnál,
bizony önmagadat, s másokat szolgálnál.

Aranyosi Ervin © 2020-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
22

By

Aranyosi Ervin: Mikor versem írom

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Mikor versem írom

Írom a versemet…
Lám, milyen érdekes!
Benne az olvasó csak megnyugvást keres.
Mintha magok közül
csak úgy válogatna,
mintha rá az egész nem is igen hatna.

Valahogy megleli
azt a gondolatot,
mit versbe szőtt szavam, csakis neki adott!
A többit otthagyja,
nem veszi magára,
a befogadásnak megvan a határa.

Ki is emelhetném,
mi lenne a lényeg,
de látom, az nem kell, úgysem értené meg!
Én még reménykedem,
tán az is fog hatni,
egyszer azt a részt is el fogja fogadni!

Megpróbálom ezért
másképp is leírni,
másképp fogalmazva, belátásra bírni,
hogy a teljes tudást
adhassam át neki,
hátha felismeri, s talán hasznát veszi.

Hiszem, mégis jó így,
ez a feladatom,
megszerzett tudásom, sokféleképp adom.
Mikor verset írok,
jó szándék vezérel,
teremtőm vezeti tollam a kezével.

Aranyosi Ervin © 2020-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
21

By

Aranyosi Ervin: Lehet-e még?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 9 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Lehet-e még?

Lehet-e a mában tiszta szívvel élni?
Mindent kimondani, őszintén beszélni?
Lehet-e igaza a bennünk élő jónak,
és van-e hatása a kimondott szónak?
Eljut-e azokhoz, akinek én szánom,
elmúlik-e végre a csipkerózsa-álom?
Érdek nélkül szólni, tenni, vajon lehet?
Célba jut-e végül a fontos üzenet?

„Ha kinyitod szádat, betörik a fejed!”
Talán ezt a mondást te is jól ismered.
Ám, ha csendben vagyunk, s nézzük a világot,
elfogadjuk a sok ránk mért hazugságot.
Akinek elmondom, pont akiért teszem,
az fog szembeszállni legelőször velem,
mert már régen hiszi, mit neki hazudtak,
s régen elfeledte, mit ősei tudtak.

Józan paraszti ész – csak használni kéne!
Tán az ember tovább, s boldogabban élne!
Nem kell el fogadni a sok hazugságot,
szebbé kéne tenni újra a világot!
Mikor a sötétben semmi sem világít,
elveszted az irányt, pont az e-világit.
Rohansz tovább vakon, nincs mi visszatartson,
s nem töröd a fejed a hazug parancson.

Jó lenne megállni, önmagunkba nézni,
régiek szép szavát újra felidézni!
Megvezetettek közt nem állni a sorba,
hogy becsületünkön ne eshessen csorba!
Nem kéne becsülni a bemagolt tudást,
s önként elfogadni a hazug árulást!
Lenne számos dolog, mit meg kéne beszélni,
hogy lehessen újra tiszta szívvel élni!

Aranyosi Ervin © 2020-02-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »