Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az élet alapja a szeretet


Aranyosi Ervin: Az élet alapja a szeretet

Hadd nyissam fel végre a szemedet,
hisz nincsen más esélyünk!
Az élet alapja ma is a szeretet,
szeretve kell, hogy éljünk!
Tárd ki bátran te is a szívedet,
álmodj szebb világot!
Erősítsd meg a létben a hitedet,
légy jóval megáldott!

Furcsa szelek támadnak nyugaton,
örvény ránt a mélybe!
Nincs fogódzó, csak önkényes uralom,
ezért kerülsz veszélybe!
Szíved mélyén érzed, hogy mi a jó,
s látod, mi nincs rendben.
Látod, hogy összeugraszt a hazug szó
– testvért testvér ellen!

Valami nincsen rendben, valami
egészen mást akartam hallani,
be kéne végre vallani
a valódi igazságot!
Valami nincsen rendben, valami,
mert csak a hazugságot hallani,
itt színt kéne már vallani,
s lemosni minden átkot!

Valahol eltűnt végleg a nyugalom,
feszültség nő csak bennem.
Az életemet már rég nem uralom,
ami fontos, elvesztettem.
Remélem, ezt én itt csak álmodom,
kell, hogy reménykedjek,
a szeretet visszatér egy napon,
most kell, hogy felébredjek!

A világ nincsen rendben, a világ,
gonoszul akar hatni rád,
keressük meg a hibát,
hozzuk vissza az igazságot!
A világ nincsen rendben, a világ,
szeretet nélkül akar hatni rád,
egy sötét létet akar adni rád,
s ellopni minden álmod!

Hadd nyissam fel végre a szemedet,
az élet alapja ma is a szeretet!
Tárd ki bátran te is a szívedet,
erősítsd meg a létben a hitedet!
Furcsa szelek támadnak nyugaton,
nincs fogódzó, csak önkényes uralom!
Szíved mélyén érzed, hogy mi a jó,
látod, hogy összeugraszt a hazug szó!
Valahol eltűnt végleg a nyugalom,
az életemet már rég nem uralom!
Remélem, ezt én itt csak álmodom,
a szeretet visszatér egy napon!

Hadd nyissam fel végre a szemedet,
az élet alapja ma is a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2022.02.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtő lények vagyunk!


Aranyosi Ervin: Teremtő lények vagyunk!

Tiszta szívvel születtem én,
lelkembe költözött a fény,
láthattam annyi sok csodát,
megleltem álmaim honát,
s egy mindenség lett az enyém.

Csodáltam a természetet,
bejártam, amit csak lehet,
kitűztem fénylő célokat,
s elérjem, tettem én sokat,
isten-emberként éltem én.

Teremtettem hét napon át,
őriztem lelkem vagyonát,
gyűjtöttem szép emlékeket,
amit majd megosztok veled,
mert a világom az enyém!

Mind isteni lények vagyunk,
teremtünk, szóval alkotunk,
teremtőnk ezt hagyta reánk,
csak meg kell élnünk a csodánk!
Hiszem, s ezért megélem én!

Ha te is hiszed, tarts velem,
legyen miénk a végtelen,
keresztül sok-sok életen,
annyi megélt történeten,
amennyit elterveztem én!

Aranyosi Ervin © 2022.02.14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetmorzsa


Aranyosi Ervin: Szeretetmorzsa

Ránéztem és rögtön tudtam,
hogy mi lesz a sorsa,
ez a kutyus ennivaló,
kis szeretetmorzsa!
Valójában nem is pici
a szeretet benne,
kitöltené a szívemet,
ha az enyém lenne.
El is neveztem Morzsának,
s hallgat a nevére,
jobbra-balra mozog farka,
táncol a zenére!
Mikor meglát körbe ugrál,
szeretetem kéri,
sajátját mind nekem adta,
s úgy hiszi, megéri!

Aranyosi Ervin © 2022.02.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Együtt


Aranyosi Ervin: Együtt

Házat építettem és te kibélelted,
szerető csodáddal szép fészekké tetted!
Szántottam, vetettem, s amit learattam,
étellé formáltad, s tőle jól lakhattam!

A munkám gyümölcsét kezed alá tettem,
gondoskodásodtól, boldogabbá lettem.
Mutattam a példát az új nemzedéknek,
s te ott voltál nekem végső menedéknek.

Gondoztad a kertet, gyermeket neveltél,
egy apró világot boldoggá szerettél.
Én adtam az erőt, te a szelídséget,
közösen formáltunk élő jövőképet!

Együtt így alkottunk szerető családot,
mely kezünk nyomától lett élhető, s áldott!
Külön nem ment volna, tehetetlen lennék,
s nagyon hiányozna a sok közös emlék.

Aranyosi Ervin © 2022.02.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tükröm, tükröm


Aranyosi Ervin: Tükröm, tükröm

Tükröm, tükröm, mond meg bátran,
elég szép cica vagyok?
Mit gondolnak mások rólam,
kedvenc cica maradok?
Kényeztetnek úgy, ahogy kell,
ahogy én azt szeretem?
Tükröm, tükröm, mond meg nékem,
jól játszom a szerepem?
Tükröm, tükröm, mond meg bátran,
van-e konkurenciám?
Vagy csak én vagyok a minden,
így gondol a gazdi rám?
Elég-e a szeretetem,
beéri-e én velem?
Tükröm, tükröm, mond meg nékem,
lehet szép az életem?

Aranyosi Ervin © 2013.02.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Visszhangok az esőben


Aranyosi Ervin: Visszhangok az esőben

(Enya: Echoes in rain címú dala alapján)

Susog a szél,
visszhangja kél,
eső szitál,
míg földet ér.
Múlik az éj,
ébred a nap,
sötét falak,
leomlanak.

Ébred a fény,
tiszta remény,
úton vagyok,
utazom én.
Jó az irány,
mozgásban tart.
Egy újabb nap,
pont engem akart!

Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah
Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah

Az eső zenél,
visszhangja kél,
még hazaér,
aki csak él.
Eljön az éj,
de tőle ne félj,
újabb nap jön,
míg él a remény!

Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah
Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah

Aranyosi Ervin © 2021.08.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyári bor


Aranyosi Ervin: Nyári bor

(Summer Wine – Nancy Sinatra & Lee Hazlewood dala alapján)

Eprekből, cseresznyékből angyal csókja kél,
ezekből készül borom, s minden jót ígér.

Városon hogyha végig sétálok tudom,
a hozzád egykor írott dalom dúdolom.
Egy dalt mit nem éneklek másnak, s bármikor,
ami rád emlékeztet, mint a nyári bor,
oh, oh, nyári bor!

Eprekből, cseresznyékből angyal csókja kél,
ezekből készül borom, s minden jót ígér.
Csókodra emlékeztet engem bármikor,
a szívem lángra gyújtja ez a nyári bor,
oh, oh, nyári bor!

Ezüstös sarkantyúmmal járom szép utam,
csilingel, ahogy lépek, dallamos futam,
ez is rád emlékeztet engem bármikor,
hisz csókod olyan jó volt, mint a nyári bor.
oh, oh, nyári bor!

Szempillám elnehezül mikor átölelsz,
s tudod, hogy karjaimban megnyugvásra lelsz,
világunk szelíddé lesz, ha karod átkarol,
s a csókunk olyan édes, mint a nyári bor,
oh, oh, nyári bor!

Városban sétálok és kacag rám a nyár,
a lelkem dallal szárnyal, mert szíved visszavár.
Nem kell, hogy feloldozz ígéretem alól,
hisz csókod olyan ízű, mint a nyári bor,
oh, oh, nyári bor!

Eprekből, cseresznyékből angyal csókja kél,
ezekből készül borom, s minden jót ígér.
A bor is visszacsábít téged bármikor,
s tudod, a csókom is vár, mint a nyári bor,
oh, oh, nyári bor!

Aranyosi Ervin © 2021.08.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lóbeszéd – szóbeszéd


Aranyosi Ervin: Lóbeszéd – szóbeszéd

Hej barátom, miért fetrengsz ott a porban,
mielőtt megálltam, idejében szóltam!
Nem hiszem, hogy nekünk versenyeznünk kéne,
persze, ha egódnak erre van igénye…
Az őrangyalodat éppígy megelőzöd,
sebed nyalogatni azután nem győzöd!
A nagy rohanásnak látod, ez a vége?
Kászálódj fel szépen, és ülj vissza végre!
Hej barátom, miért kellett úgy sietned,
most pórul járt embert láthat a nép benned!
Persze, én a mesés repülést is láttam!
Na, felülsz, vagy inkább kullogsz csak utánam?

Aranyosi Ervin © 2022.02.07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!


Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!

Itt van a mennyország,
s a pokol is itt van,
s minden, mit elképzelsz
élő álmaidban!
Hiteddel teremtesz,
gondolattal alkotsz,
világod olyan lesz,
milyen képet rajzolsz!

A döntés a tiéd,
jót akarsz, vagy rosszat
amire koncentrálsz,
az él majd naphosszat.
Jobban teszed tehát,
ha jóra hangolódsz,
s nem lesz úrrá rajtad,
rossz akaró gonosz!

Lehet a világunk,
gyönyörűen fénylő,
ha szeretetet adsz,
annak, ami élő!
Félelem, aggódás
leterel az útról:
– Nem vagyunk képesek
tenni önmagunktól!

Különleges lény vagy,
csak még nem tudsz róla,
ha már tisztán látnál,
szép lelked dalolna.
Ám gyermekkorodban
vakságra ítéltek,
mert tisztaságodtól,
mint a tűztől féltek!

Elvették, mit hoztál
mikor leszülettél,
pórázra kötözött
kis rabszolga lettél,
s olyanok uralnak,
kik gyengébbek nálad,
elvették jövődet,
ellopták hazádat!

Sosem tanították meg,
hogy hogy kell élni!
Egyre oktattak csak,
rettegni és félni!
Aranyborjút tettek
eléd, azt imádjad!
Amit parancsolnak,
folyton azt csináljad!

Egyéniségedet
ellopták, elvették,
a kétség magjait
benned elvetették,
ezért nem ismered
teremtő erődet,
ezért nem tudhatod,
hogy rettegnek tőled!

Félnek, hogy felébredsz,
s rájössz ki is vagy te?
A jó Istennek vagy
teremtett szülötte!
Atyád pedig mindent
tereád ruházott,
csak még nem ismered
fel az igazságot!

Isten-ember vagy te,
bűntelen, s nem gyarló,
csupán a hazug szó
ami fékentartó!
A pokol sötétjét
járod itt a Földön,
csak vakon bolyongva,
csak idődet töltőn.

Ameddig nem tudod,
ki vagy, s miért lettél,
amíg egy világot
jobbá nem szerettél,
sehogy sem találod
meg a mennyországod,
addig megvezetett
kanosszádat járod!

Ebből az álmodból
fel kéne ébredned,
akinek születtél,
azzá kéne lenned!
Fénnyel beragyognod
a rád bízott Földet,
s magad teremteni
mától a jövődet!

Míg kétség közt borongsz,
nem látod a szépet,
el kéne oszlatnod
mind a sötétséget,
szeretettel, hittel,
önmagad ismerve,
hiszen ez volt Atyád
eredeti terve!

Ébredj fel kegyes nép,
légy önmagad ura,
ez a természetes!
Az eddig élt fura,
hiszen csak egy eszköz,
ami ural téged,
melynek csillogása
küld rád vaksötétet!

Hiszen világunkat
a PÉNZ betegíti!
A pusztulás árnyát
bolygónkra vetíti.
Több lett önmagánál,
nem csak értékmérő,
csalók eszköze lett,
s gyilkol is már, félő!

Aranyosi Ervin © 2022.02.07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én Istenem, Istenem!


Aranyosi Ervin: Én Istenem, Istenem!

Én Istenem, Istenem,
adjál erőt énnekem,
élvezzem az életem,
szebben szóljon énekem!

Én Istenem, adj hitet,
lelkemet ki menti meg?
Adjál reményt és erőt,
ébresszem az ébredőt!

Istenemmel egy vagyok,
lelkében felolvadok,
hála járja lelkemet,
szeretet a szívemet.

Én Istenem, Istenem,
magyarságom hirdetem,
hadd láthassa a világ,
sohasem fél, aki lát!

Legyen teljes ez a lét,
megélem mindkét felét,
az egyiket álmodom,
el sohase kárhozom!

Én Istenem, Istenem,
mindig itt vagy én velem,
én pedig veled vagyok,
világodban lakhatok!

Aranyosi Ervin © 2022.02.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva