szeretet | Aranyosi Ervin versei

febr
13

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szeretetmorzsa

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, ennivaló, Kutyus, Morzsa, szeretet, Szeretetmorzsa, szívem, táncol, ugrál, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Szeretetmorzsa

Ránéztem és rögtön tudtam,
hogy mi lesz a sorsa,
ez a kutyus ennivaló,
kis szeretetmorzsa!
Valójában nem is pici
a szeretet benne,
kitöltené a szívemet,
ha az enyém lenne.
El is neveztem Morzsának,
s hallgat a nevére,
jobbra-balra mozog farka,
táncol a zenére!
Mikor meglát körbe ugrál,
szeretetem kéri,
sajátját mind nekem adta,
s úgy hiszi, megéri!

Aranyosi Ervin © 2022.02.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
7

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: A döntés a tiéd!, álom, Aranyosi Ervin, Atyád, ébredj, Füld, jövő, kétség, lát, mennyország, pénz, szeretet, tisztán, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A döntés a tiéd!

Itt van a mennyország,
s a pokol is itt van,
s minden, mit elképzelsz
élő álmaidban!
Hiteddel teremtesz,
gondolattal alkotsz,
világod olyan lesz,
milyen képet rajzolsz!

A döntés a tiéd,
jót akarsz, vagy rosszat
amire koncentrálsz,
az él majd naphosszat.
Jobban teszed tehát,
ha jóra hangolódsz,
s nem lesz úrrá rajtad,
rossz akaró gonosz!

Lehet a világunk,
gyönyörűen fénylő,
ha szeretetet adsz,
annak, ami élő!
Félelem, aggódás
leterel az útról:
– Nem vagyunk képesek
tenni önmagunktól!

Különleges lény vagy,
csak még nem tudsz róla,
ha már tisztán látnál,
szép lelked dalolna.
Ám gyermekkorodban
vakságra ítéltek,
mert tisztaságodtól,
mint a tűztől féltek!

Elvették, mit hoztál
mikor leszülettél,
pórázra kötözött
kis rabszolga lettél,
s olyanok uralnak,
kik gyengébbek nálad,
elvették jövődet,
ellopták hazádat!

Sosem tanították meg,
hogy hogy kell élni!
Egyre oktattak csak,
rettegni és félni!
Aranyborjút tettek
eléd, azt imádjad!
Amit parancsolnak,
folyton azt csináljad!

Egyéniségedet
ellopták, elvették,
a kétség magjait
benned elvetették,
ezért nem ismered
teremtő erődet,
ezért nem tudhatod,
hogy rettegnek tőled!

Félnek, hogy felébredsz,
s rájössz ki is vagy te?
A jó Istennek vagy
teremtett szülötte!
Atyád pedig mindent
tereád ruházott,
csak még nem ismered
fel az igazságot!

Isten-ember vagy te,
bűntelen, s nem gyarló,
csupán a hazug szó
ami fékentartó!
A pokol sötétjét
járod itt a Földön,
csak vakon bolyongva,
csak idődet töltőn.

Ameddig nem tudod,
ki vagy, s miért lettél,
amíg egy világot
jobbá nem szerettél,
sehogy sem találod
meg a mennyországod,
addig megvezetett
kanosszádat járod!

Ebből az álmodból
fel kéne ébredned,
akinek születtél,
azzá kéne lenned!
Fénnyel beragyognod
a rád bízott Földet,
s magad teremteni
mától a jövődet!

Míg kétség közt borongsz,
nem látod a szépet,
el kéne oszlatnod
mind a sötétséget,
szeretettel, hittel,
önmagad ismerve,
hiszen ez volt Atyád
eredeti terve!

Ébredj fel kegyes nép,
légy önmagad ura,
ez a természetes!
Az eddig élt fura,
hiszen csak egy eszköz,
ami ural téged,
melynek csillogása
küld rád vaksötétet!

Hiszen világunkat
a PÉNZ betegíti!
A pusztulás árnyát
bolygónkra vetíti.
Több lett önmagánál,
nem csak értékmérő,
csalók eszköze lett,
s gyilkol is már, félő!

Aranyosi Ervin © 2022.02.07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
31

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szeretetbe öltöztetve

Category: 1 kép 1 vers Tags: 1 kép 1 vers, Aranyosi Ervin, ember, etet, fejünk, jóság, összedugjuk, ruha, szeretet, Szeretetbe öltöztetve, vers, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Szeretetbe öltöztetve

Összedugjuk a fejünket,
s a szívünk is összeér,
nem adnánk mi ezt az érzést
soha oda semmiért!
Milyen jól esik szívünknek,
s megszépül a külvilág,
szeretetem szép ruháját,
mindig oly jó adni rád!
Szeretetbe öltöztetve,
mind a ketten jól vagyunk,
szívünk telik a jósággal,
s már jó úton haladunk!
Bárcsak tudná a sok ember,
ennyit kell csak tennie,
jóllakatni a világát,
érzéssel etetnie!

Aranyosi Ervin © 2022.01.31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
19

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Én úgy szeretnék szebben élni!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, boldog, eltűnik, Én úgy szeretnék szebben élni!, felemel, fény, igaz szó, melegít, napfény, szeretet, titok, vers, vigasz Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Én úgy szeretnék szebben élni!

Én úgy szeretnék szebben élni,
s boldoggá tenni másokat!
Egy sokkal szebb jövőt remélni,
hol a lélek nem fáj sokat!
Hol eltűnnek a hazugságok,
az igazságunk tündököl,
hol lelkekben békét találok,
s az igaz szó lesz a tükör.
Amibe jó lesz belenézni,
tisztának látni önmagam,
mitől az ember lelke érzi,
a hazugságtól védve van.

Eltűnik végre életünkből,
a valót takaró titok,
s többé senkiben nem merül föl,
hogy „hazudtam, s most lapítok”.
Mindenre végre fény derülhet,
a sötétség elmenekül,
s a lélek is megkönnyebbülhet,
s a fény melegít legbelül.
Szeretet árad szép szívekből,
mely nem hagyja kihűlni azt!
A napfény bennünk táncra perdül,
s az igaz szó nyújt szép vigaszt!

Én úgy szeretnék szebben élni,
s hinni, a szónak súlya van!
Legyen később miről mesélni,
ne csak elszálljon súlytalan!
Boldoggá válva, azzá tenni,
felemelve a másikat,
bárcsak a jóság lenne végre
világunkban az új divat!
A mosoly arcunkon ragyogva
mutatná milyen jó nekünk,
mert szebbé tettük a világot,
és végre, újra szeretünk!

Aranyosi Ervin © 2022.01.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
15

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Ha szemébe nézel – Összefogás az állatokért

Category: dalszöveg Tags: Aranyosi Ervin, felelős, ha megmentesz egy állatot, Ha szemébe nézel, hála, lelket, Összefogás az állatokért, rab, szeretet, tiszta, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Ha szemébe nézel – Összefogás az állatokért

(Kenyeres Erika a Mancs a szívre Alapítvány vezetője által rendelt vers)

Ha szemébe nézel, szeretete árad,
számára nincs semmi, értékesebb nálad!
Sosem kicsinyel le, megbecsül, értékel,
szeretettel szolgál egész életével.
S milyen keveset kér, csupán az idődet,
csupán simogatást, kedvességet tőled.
Elég, ha ránézel, már ezért is hálás.
Könnyebb általa a jó emberré válás.

Refrén:
Ha megmentesz egy állatot,
a világod megszépül,
Hálájával, szeretettel
a lelked is épül!
Ha megmentesz egy állatot,
magad is megmented,
életével, tiszta szívvel,
csupa jót lát benned!

Ha szemébe nézel, látod tiszta lelkét,
legyen te általad az ő léte szebb lét!
Ne kösd sose láncra, hadd éljen szabadként,
felelős vagy érte, ne éljen hát rabként!
Megtanít szeretni, s szeretetet vár el,
és ha a lelkedben majd e kincsre rálel,
kicsi szíve boldog, mindent megtesz érted,
s legjobb, ha életét majd végig kíséred!

Refrén:
Ha megmentesz egy állatot,
a világod megszépül,
Hálájával, szeretettel
a lelked is épül!
Ha megmentesz egy állatot,
magad is megmented,
életével, tiszta szívvel,
csupa jót lát benned!

Etesd szeretettel, etesd finomsággal,
bánj mindig úgy vele, mint egy jó baráttal!
Kezed simogasson, örömöt okozzon,
engedd, hogy a szíve csak érted dobogjon!
Etesd szeretettel, pátyolgasd a lelkét,
add neki idődet, élvezd ki figyelmét!
A te feladatod, hogy gondoskodj róla,
legyen minden napra örülni valója!

Refrén:
Ha megmentesz egy állatot,
a világod megszépül,
gyógyítja a lelkedet,
ezt adja segítségül!
Ha megmentesz egy állatot,
magad is megmented,
életével, tiszta szívvel,
csupa jót lát benned!

Aranyosi Ervin © 2022-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jan
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hallgasd meg a lelkét!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: Aranyosi Ervin, betegség, figyel, Hallgasd meg a lelkét!, Lélek, meggyógyul, megold, súly, szégyell, szeretet, teher, test, vers 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Hallgasd meg a lelkét!

Próbálj tiszta szívvel, a másikra figyelni!
Hadd érezze végre fontosnak magát!
Ezáltal tud szíve megnyugvásra lelni.
s felszakadhat ettől lelkében a gát.
Elláthatod olykor néhány jó tanáccsal,
jó, ha képzelt útján „végig vezeted”.
Megtanítod Őt is, hogyan bánjon mással,
hogyan vezérelje szívét szeretet!

Próbáld meghallgatni, mit lelkébe zárva
őriz, mert szégyenli azt megosztani!
Úgy érzi magányos, megtagadott, árva,
de hiszi képes lesz tán megoldani!
Így szerez magának lelki betegséget,
amiből egy testi változás fakad,
darálja magában, de sosem ér véget,
mert malomkereke benne elakad.

Talán hallottad már, a kimondott szónak,
mélyebb, lelki síkon komoly súlya van.
Ezért kell letenni, ne bánthasson holnap,
hadd legyen a lélek végre súlytalan.
Mondja ki és halld meg, ami lelkét nyomja,
ne maradjon benne, nem lehet titok!
Ne bánthassa lelkét, hadd jöjjön ki gondja,
legyen az a lélek a világra nyitott!

Sértések, kudarcok, megélt sérülések,
megannyi fájdalmas megbetegítő!
Mind-mind a lélekbe fájó sebet vésnek…
Mindaz, ami kínoz, hadd bukjon elő!
Meggyógyul a lélek, ha leteszi terhét,
ha a tüske többé nem szúr legbelül,
ha elcsendesíted a csapongó elmét,
ha minden kis darab a helyére kerül.

Aranyosi Ervin © 2022.01.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
2

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Újévi durrogás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, börtön, dogma, éhezik, élet, eszme, Lélek, nép, pokol, szeretet, tűzijáték, Újévi durrogás, urak, vers 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Újévi durrogás

Új év és benne régi élet,
s közöttünk él a sok kísértet,
s riasztgatnak minket tovább,
a kishitűt, az ostobát!
A tegnapból tanulni kéne,
a sok hazugság véget érne,
s tehetnénk végre egy csodát!

Szélmalomharc értetlenekkel,
kiknek a lélek fénye nem kell,
kik úgy teszik csak dolgukat,
ahogy az fentről jól mutat!
Kimosott aggyal tündökölnek,
hazugságukkal körbelőnek,
hiába lázad a tudat!

Emberiség álomba veszve,
kiket megérint dogma, eszme,
Nem is látják az életet,
csak lesik, hogy történhetett!
Hiszen ők mindent jól csináltak,
a nyájba birkaként beálltak,
s úgy éltek, miképp lehetett!

Új év, s pénzüket szerteszórták,
tűzijátéktól hangos ország
jelezte a nép éhezik!
Adjunk színes szikrát nekik!
Az égbe szállnak színes álmok,
mert ott fenn nincsenek karámok,
s a perc csodáját élvezik!

Hiába lázad Európa,
vidáman küldenek pokolba,
az élősködő nagy urak,
hisz a nép épp velük mulat.
Nem érzi börtönét a lélek,
amíg durrognak csalfa fények,
s a pór játszhatja az urat!

Új év és benne durranások,
s ha lelkem mélyére leások,
valami hiányzik nagyon,
s nem a gazdagság, nem a vagyon!
Inkább egy tiszta, érző élet,
a szeretettel telt boldog lélek,
s keresem, hová tűnt vajon?

Aranyosi Ervin © 2022.01.02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
24

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Hadd legyen karácsony mától örök ünnep!

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: Aranyosi Ervin, figyel, Hadd legyen karácsony mától örök ünnep!, lelkünk, megbocsájt, nap, szabad, szeretet, szívünk, tanul, türelem, vers 8 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Hadd legyen karácsony mától örök ünnep!

Aki eddig bántott, annak megbocsájtok,
kerülje el őt is a bánat, az átok!
Nem is ő miatta, magam miatt teszem,
mert ha rá haragszom, magamat mérgezem!

Aki pedig szeret, annak szívből adok,
s hiszem, tiszta szívvel, szeretve maradok!
Bárcsak megértenék végre az emberek,
hogy miért is fontos, ha a szívünk szeret!

Akad tehát dolgunk ezen a világon,
legyen végre mindig, örökké karácsony!
Hagyjuk a rohanást, lassítsunk le végre,
engedjük Napunkat felszállni az égre!

Fénye mindenkire egyformán ragyogjon,
szívünk szeretetből többé ki ne fogyjon!
És az ember többé senkinek se ártson,
legyen örök ünnep eztán a karácsony!

Ám, amíg ez így lesz, nagyon sok a dolgunk,
miközben tanítunk, sokat morgolódunk.
Tanuljunk megértést, türelmet kiváltképp,
legyen szívünk mélyén, jót akaró szándék!

Tanuljunk örülni, másra mosolyogni,
ahogyan egy kisgyermek tanul meg totyogni!
Örüljünk magunknak, minden jó lépésnek,
minden kedves szónak, mit szívünkbe vésnek!

Mikor nem megy tovább, huppanjunk a földre,
s kezdjük el elölről, belépve a körbe!
Szórjuk szeretetünk, s a jóra figyeljünk,
elesett lelkeket magunkhoz emeljünk!

Szabadítsuk is fel szolgává tett lelkünk,
Istenünk áldását benne meg kell lelnünk!
Tegyük azt másokkal, mit magunkkal tennénk!
Hiszem, ettől mind-mind boldogabbak lennénk!

Aranyosi Ervin © 2021.12.24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
20

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Mikor kutyád szemébe nézel

Category: Állatok, természet Tags: állat, Aranyosi Ervin, barát, boldog lény, képes, lelked, Mikor kutyád szemébe nézel, szeretet, tanítód, tudásod, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Mikor kutyád szemébe nézel

Mikor kutyád szemébe nézel,
többet látsz, mint egy állatot.
Barátot látsz, egy másik lelket,
szívből élő lényt láthatsz ott.
Ott hazugságot nem találhatsz,
aljasságokra képtelen,
szemében ott ragyog a jóság,
s az érintetlen végtelen.

Mikor kutyád szemébe nézel,
szeretet ragyog vissza rád,
odaadás, merő alázat,
s látod a lét szebb oldalát.
Tőle kellene megtanulnunk,
hogyan lássuk az életet!
Kutyád szemébe nézve érzed,
sohasem bánthat két kezed!

Mikor kutyád szemébe nézel,
saját lelked is láthatod,
hisz hatott reád szeretettel,
tükrözte feléd a Napot!
Szeretet fényével melenget,
büszke reád és nagyra tart,
hűséggel elkergetni képes
lelkedben élő vad vihart!

Mikor kutyád szemébe nézel,
meghallgatásra lel imád,
elolvad benned minden kényszer,
szívén át képes hatni rád!
A tanítódnak jött a Földre,
s csak rajtad múlik, érted-e,
hogy szereteted és tudásod,
öntudatra ébred-e?

Mikor kutyád szemébe nézel,
átmelegíti lelkedet,
élő csodát, mennybélit érzel,
melyet feledni nem lehet!
Legyél hát jó szeretet-tükre,
tedd boldoggá kedves szívét,
legyen melletted boldog lénnyé,
kit jobbá tesz a földi lét!

Aranyosi Ervin © 2021.12.20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
16

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Isten áldja meg a magyart!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: Aranyosi Ervin, boldog, Földön, Isten, Isten áldja meg a magyart!, megosztott, népünk, szeretet, teremt, törvény, tudás, Ünnep, utód, vers, világ 1 Comment

Aranyosi Ervin: Isten áldja meg a magyart!

Ha elhinnénk, hogy egyek vagyunk,
nem fordíthatnának egymás ellen,
nem bántanánk a társainkat,
béke ragyogna a szívekben.

A szeretet erejével
világunkat jobbá tennénk,
s nem lenne a boldog élet,
csak egy megélt, kedves emlék!

Van esélyünk jobbá tenni
a leigázott világot,
csak észre kellene vennünk,
e nép tudással megáldott!

Teremthetjük holnapunkat,
tudva, bennünk él az Isten!
Ő velünk van, s ki ellenünk,
abban isteni rész nincsen!

Mind, a sötét törvényhozó,
itt a Földön poklot épít,
s hogy azt el kell most fogadjuk,
hidd el nekem, sötét tévhit!

Ha hallgatnánk a szívünkre,
s követnénk a valós törvényt,
ellenünk hozott torz szabályt
összefogva, eltörölnénk!

Hiszen nem kell elfogadnunk,
amit diktál felsőbb érdek,
csupán fel kellene állnunk,
ne hajlongjanak a térdek!

Segítsünk hát önmagunkon,
emeljük fel a fejünket,
a világunk megváltása
hadd lehessen boldog ünnep.

Isten gyermekei vagyunk,
és jó atyánk őrzi létünk,
s büszke lesz ránk, hogyha látja,
hogy végre jó útra léptünk!

Ne legyünk hát megosztottak,
váljunk együtt magyar néppé,
védjük meg utódainkat,
s jövőjüket tegyük széppé!

S kik a hazát bitorolták,
széjjel szórták összes kincsét,
takarodjanak pokolra,
ne lopják el, ami nincs még!

Ősi törvény hadd alkosson,
népet összetartó rendet,
a szeretet erejével
írjunk méltó történelmet!

Isten áldja meg a magyart,
legyen hite, békét élve,
kapjuk vissza szép hazánkat,
összefogva, révbe érve!

Aranyosi Ervin © 2021.12.16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva