Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Dinnye a kútból…


Aranyosi Ervin: Dinnye a kútból…

A kút mélye csodát rejtett…
Vajon, ki dugta oda?
Gémeskútnak hűs vizében,
vajon mi volt a csoda?
Ott úszkált, csak arra várva,
hogy felhúzzák valakik,
kiemeljék a vödörből,
azt, mi most még ott lakik.

Egy varázsgömb, sötét zölden,
ám a hasa sárga volt…
Sose tudtuk, mit jelenthet
pocakján a sárga folt.
Mert bizony, az volt a talpa,
dinnyeföldön azon állt.
Ott szívott vizet magába,
termetessé azon vált.

Aztán száráról levágták,
hazahozták minekünk,
eldugták a kút vizébe,
mert csak ott volt hidegünk.
Ebéd után jött nagyapám
és a kúthoz ballagott,
lenézett a sötét mélybe,
ahol a víz csillogott.

Olykor a Nap is lenézett,
tükörképét kereste,
s ha a kútban megtalálta,
lassan jött el az este.
Ott lenn, most egy másik gömb várt,
aki nem maradhat ott,
csak amíg a víz lehűti,
ott ő csak addig lakott!

A kútágas villájában
ott forgott az emelő,
– a gém – billeg mint a mérleg,
s vizes vödröt emel ő.
Ostora a kútba lógott,
az nyúlt le a vödörért,
hogy a kútból kiemelje,
ez a része, ahhoz ért.

Vödörtartó rúd az ostor,
az húzza fel a vizet,
s ami lenn van a vödörben,
vízhűtéssel az fizet.
Most éppen egy görögdinnye
tanyázott a vödörben,
ami aztán az asztalon
zsákmány lesz a jövőben.

Nagyapám fogta a rudat
s felhúzta, mint kötelet,
a rúd végére akasztva,
vizesvödör lebegett.
Abban úszott a mi dinnyénk,
üde zölden, hidegen,
ha felvágjuk és megesszük,
nem lesz nekünk idegen.

A vödörből a zöld gömböt
a nagyapám kikapta,
hóna alatt hozta nekünk,
s az asztalra lerakta.
A hatalmas konyhakéssel
ketté vágta, ahogy kell,
az asztalnál minden tikkadt,
éhes gyerek ünnepel.

Zöld istállóban, barna lovak,
piros szénát legeltek,
a tányérok nem sokára,
a dinnyével beteltek.
Unokáknak egy-egy szelet,
s majszolhatják lelkesen,
marad-e még a dinnyéből,
a többit is meglesem.

Hideg, édes hűsítő lé
csorog le a torkokon,
a meleget könnyen bírom,
ha van dinnye, megszokom.
Dinnyeszelet ránk mosolyog,
mi is majdnem nevetünk,
csodás, hogy a forróságban,
ily finomat ehetünk.

Aranyosi Ervin © 2022-07-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!

Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!

Ébredj emberiség,
vége lesz a dalnak,
világodból végleg törölni akarnak!
Nyisd fel szemeidet,
kezdj el végre látni,
a hazugság ural, és a terv sátáni!

Nincsen klímaválság,
a járvány kitalált,
hazug médiával öntenek rád halált!
Te meg némán tűröd
a rabszolgaságot,
s hagyod eltörölni eddigi világod!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel barátom,
vége lesz a dalnak,
pénzre éhes bankok, itt mindent felfalnak!
Politikus bábok
hirdetik az igét,
hatalom pénzeli, szinte mindegyikét!

Az agyadat mossák,
méreggel lúgozzák,
legfőbb eledeled a mocskos hazugság!
Nem erre születtünk,
tiszta fényből lettünk,
hazug politika nem állhat felettünk!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel kegyes nép,
ébredj álmaidból,
szabadulj meg végre hazug láncaidtól!
Vedd kezedbe sorsod,
mától kezdd el írni,
ne kelljen a világ sora miatt sírni!

Nem kell a háború,
csak a földi élet,
ne hagyd, hogy mint birkát vezessenek téged!
A szén-dioxid is
szükséges a Földnek,
ez az eledele minden élő zöldnek!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Szén és az oxigén
az élet alapja,
a fényt az élethez Isten Napja adja.
A szilícium csak
a robotnak kedvez,
mely lélek nélküli új világot rendez.

Az ember nem tudja
mit lehetne tenni,
a fedezetlen pénzt nem lehet megenni!
Utolsó pillanat,
most még tudunk tenni,
ne kelljen világunk élőn eltemetni!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj emberiség,
hogy ne legyen késő,
ne faragjon szobrot élőkből a véső!
Tenned kell magadért,
gondolkodva, látva,
ne csak szorongj némán, szájadat eltátva!

Nem alhatod tovább
Csipkerózsa álmod,
mert mire felébredsz nem lesz már világod!
Ha te nem cselekszel,
kihal, ami élő,
tárgy, gép, beton marad a nyomodban, félő!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Nyisd ki a szemedet,
aztán nyisd ki szádat,
védd meg életedet,
kék-bolygó hazádat!
Hisz nélküle élned,
sosem lesz esélyed,
kihal a természet,
s a jövő is véled!

Aranyosi Ervin © 2022-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

!

By

Aranyosi Ervin: Éji remény


Aranyosi Ervin: Éji remény

Kihűlt az Ég,
lehűlt a Föld.
A sötétség
most testet ölt,
de a szívünk
víg dalt dalol:
A remény él
még valahol.

Lesz holnapunk,
ha van hitünk,
a fájdalmon
majd enyhítünk!
Lelkünk mélyén
hitünk ragyog:
– Lesz szebb jövőm,
amíg vagyok vagyok!

Mind itt vagyunk,
mert lenni kell,
nem érhetjük be
ennyivel,
hiszen miénk
ez a világ,
tükörként képes
hatni ránk!

Van éjjelünk,
s lesz holnapunk,
van közösen
dalolt dalunk.
Légy testvér újra
jó magyar,
az éjsötét
most eltakar.

De nem soká
felkél a Nap,
fényt hoznak
ránk a sugarak.
Lelkünk fényben
fürdik talán,
egy szebb holnapnak
hajnalán!

Aranyosi Ervin © 2022-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Egyetlen egy cseppben


Aranyosi Ervin: Egyetlen egy cseppben

Egyetlen egy cseppben,
benne van a tenger.
A lelkünkben ott él
a milliárdnyi ember.
Egyetlen lábnyom
is része lesz az útnak.
Egy csepp mosolytól
a szívek lángra gyúlnak…

Egyetlen egy cseppben,
ott van a tudás is,
ha felismered ezt,
jobb kedved lesz máris!
Az egyszerű ember
mindig azt kutatta,
s a világ a választ
kicsiben mutatta.

Egyetlen egy cseppben
ott van az egész is,
de mi többre vágyunk
életünkben mégis!
Hisz mindenből több kell,
egyre többre vágyunk,
ezért lezsaroljuk
gyönyörű világunk.

Egyetlen egy cseppben
benne van az élet,
bár sok cseppből állok,
a paránytól félek.
A nem láthatóban
ellenséget vélek,
s a tudósok szerint
nem létezik lélek.

Egyetlen egy cseppben
ott az élet sója,
a makrovilágnak
összes alkotója.
Ami a kicsiben,
pont az van a nagyban,
ezért kell vigyáznom,
hogy életben hagyjam.

Egyetlen egy cseppben,
benne van a tenger,
s nem tudjuk felfogni
mégsem értelemmel.
Hiszen él a bolygónk,
s hagynunk kéne élni,
a világ végétől
nem kellene félni!

A vers ihlette verseskötet megvásárolható a webáruházban, az alábbi linkre kattintva:
https://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2022-07-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ha szíved magányos


Aranyosi Ervin: Ha szíved magányos

Ha szíved magányos,
s elkerülnek téged,
s a szeretetteket
irigykedve nézed,
ha mind rá talál a
boldogság útjára,
s nem a bús borongás
kongó útját járja.

Van úgy, hogy a szíved
nem találja párját,
nem érzi, más szívek
epekedve várják,
akkor muszáj magad,
s szíved megszeretni!
Szeretet tüzével
bátran megetetni.

Van úgy, hogy a szíved
magányba van zárva,
van hogy a kiutat
sehogy sem találja,
akkor meg kell nyílnod,
szíved ki kell tárnod,
és a boldog utat
megmutatja álmod!

Szeresd hát magadat,
tedd rendbe a szíved,
hogy szerethető vagy,
előbb el kell hinned!
Amíg te nem hiszel,
addig mindhiába,
küldj szeretet-jelet
szerte a világba!

Aranyosi Ervin © 2022-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Hittel és reménnyel


Aranyosi Ervin: Hittel és reménnyel

Ne hagyd csónakod hánykolódni,
mások teremtett tengerén,
nem dolgod másokat okolni,
miközben elhagy a remény!
Saját sorsod neked kell írnod,
különben senkivé leszel,
ne hagyd megtépni lélek-szirmod,
mert önmagadért nem teszel!

Te vagy a sorsod teremtője,
ha azt formálni akarod.
Ha lelked vágyak temetője,
ha csak lógatod a karod,
ha csak hagyod, hogy mások írják,
rémregény lesz az életed,
ha arany gyapjadat lenyírják,
koldus lehet a lét veled!

Rabszolga had közé beállni,
parancsszóra szenvedni, kín!
Hagyd magad jobbá, többé válni,
Isten segít gyermekein!
Ha van saját értelmes célod,
a teremtőd majd támogat.
csak meg kell élned valóságod,
életre keltve álmokat!

Engedd az álmod útra kelni,
kinyílni, mint egy kis virág,
útközben fogsz eszközre lelni,
kezedbe nyomja a világ!
Ha élteted vágyad vizével,
szárba szökik a gondolat,
az érzéssel semmi sem ér fel,
ha te teremted sorsodat!

A megoldást is megtalálod,
mint jól eldugott kincsedet,
tálcán kínálja majd világod,
ha nem csüggedsz, hogy nincs neked!
Persze, lesznek majd akadályok,
de ezek próbák csak csupán,
s ha legyőzöd, valóra váltod,
ha csak nem adod fel bután.

Néha egy lépés választ el csak,
hogy álmodat kézbe vegyed,
de valósággá akkor válhat,
azt a lépést meg kell tegyed!
Minden elvész, ha visszafordulsz,
kicsúszik a kezed közül,
ne hezitálj, jobb ha most indulsz,
a lelked csak így üdvözül!

Üres a kéz, hit nélkül élve,
s ha vársz csak rá, az is marad!
Nem élhetsz csalódástól félve,
hittel erősítsd meg magad!
Menj hát végig, egész a célig,
tedd erőssé a lelkedet,
azok nyernek, kik hittel élik,
s tudatosan az életet!

Ha vágyaidat már elérted,
legyél hálás, szívből örülj!
Tűzz ki új célt, valami szépet,
legyél szabad, fennen röpülj!
És ne felejts el másnak adni,
megosztozni a kincseken!
Próbálj csak jó ember maradni,
ez az utad, hidd el nekem!

Aranyosi Ervin © 2022-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Élni, csak ez a dolgod…


Aranyosi Ervin: Élni, csak ez a dolgod…

Megismerni a nagyvilágot,
befogadni minden csodát.
Mikor a füvet nőni látod,
s széllel szállni az út porát.
Kacagni minden apróságon,
megcsodálni egy felleget.
Szeretni, élni minden áron,
mert lelked bármit megtehet!

Egy napon életre születtél,
hát ne is legyél soha rab!
Élvezd ki bátran, éld a létet,
senki se legyen szabadabb!
Tedd azt másokkal, mit elvárnál,
azt add, mi lényed lényege,
hogy egyszerű mindennapodba,
a boldogság férjen bele!

Nem félni, hanem élni jöttél,
a lelked végtelen szabad,
s ezt akkor érzed teljes szívvel,
ha megtalálod az utad.
Ha rátalálsz saját csodádra,
amiért élni érdemes,
ha célod segít a világon,
mert az tiszta és nemes!

Élni, csupán csak ez a dolgod,
az úton nem tévedni el!
Vágy vezessen és legyél boldog!
Az élethez, csak ennyi kell!
Nézz önmagadba, tényleg élsz-e,
hogy öröm kísér utadon?
Tiéd a teremtés egésze!
Ha éled, az a jutalom!

Aranyosi Ervin © 2022-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Megjelentetése online, vagy nyomtatott formában,
csak
a szerzőtől kapott külön engedéllyel lehetséges!
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Segíts magadon!


Aranyosi Ervin: Segíts magadon!

Csak segíts magadon, s megsegít az Isten,
ne csak arra várj, hogy rajtad más segítsen.
Nincsenek varázslók a mai világban,
mindig bízz magadban, ne csak fűben, fában!

Amíg önmagadat jól meg nem ismered,
addig idegenek játszadoznak veled,
lelked mélyén ott van mindenre a válasz,
amitől szabaddá, boldog lénnyé válhatsz!

Persze, nem túl könnyű önmagadba nézned,
lelked mély tudását napodba idézned.
El kell csendesedned, agyad lenyugtatnod,
a vesszőfutását végre abbahagynod!

Mert száguld az elméd ide-oda csapong,
megtanult hiteid adnak rossz alapot.
Így emelsz gátakat, mit sorsnak nevezel,
s körbezárod magad és fogollyá leszel!

Társadalmi normák kötnek gyakran gúzsba,
napi gondok vájnak olykor élő húsba.
Ha meg arra figyelsz, hogy mit szólnak mások,
megrémít az élet, saját sírod ásod!

Tudod, a világra más szemmel kell nézned,
önmagad vágyait erősítve élned!
Magadnak teremtve, élve itt a mában,
találd meg a helyed az élet sodrában!

Magadat erősítsd, hadd teremtsen vágyad,
hisz azért születtél, hogy utad megtaláljad!
A gondolataid teremtővé tettek,
Isten tudást adott, mind, az embereknek.

Ne hagyd, hogy elnyomják szabad akaratod,
vállald a kihívást, hogy önmagad adod!
Több vagy, mint gondolod, élő egyéniség,
ki e csodás Földön, megtalálja hitét.

Minden betegséged elfojtásból ered,
s gyógyulsz ha az okot végre felismered!
Adj esélyt magadnak, nincsen mitől félned,
szeretet csodáit kell meglátnod, s élned!

Aranyosi Ervin © 2022-06-24..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Követendő példa


Aranyosi Ervin: Követendő példa

Nézem hogy csinálja,
gyönyörűen táncol.
Így nem függ másoktól,
nem függ a világtól.
Lábujjhegyen forog,
köröket varázsol,
álmot vált valóra
és kilép a mából…

Egyszer talán én is
a helyébe lépek!
Mindent eltanulva,
célomhoz elérek.
Az lesz az életem,
mit szeretek csinálni,
segíts nekem, kérlek,
jó táncossá válni!

Ám, nem a sikerért
követem a példát,
nem az lesz a fontos,
amit majd a nép lát!
Hanem a megélés,
a mozdulat varázsa,
tánc gyönyörűsége,
a ritmus másolása.

A belső csodádat
kívánom megélni,
mert mikor a tánc visz,
elfelejtek félni!
Magával ragad
a zene lüktetése,
dallama, ritmusa,
a szabadság érzése.

Hiszen, ha táncolok,
felszabadul lelkem,
a világom tánccal
kell megünnepelnem!
Így az életemet
keresztül táncolom,
s lángol tiszta lelkem,
szinte ezer fokon.

Nézem hogy csinálja,
a nyomába lépek,
példáját követem,
s nem vezérel érdek!
Lábujjhegyen forgok,
köröket leírva,
mintha verssorokat
vetnék a papírra!

Aranyosi Ervin © 2022-06-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…


Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…

Legalább a reményt,
azt, meg kéne hagyni!
Nélküle az élet,
nem is tud haladni.
Fényszóró a ködben,
mikor utad járod.
Nélküle bezárul
csodaszép világod…

Szükség van reményre,
örök biztatásra,
az elárvult lelket,
nem hagyni magára!
Az élethez cél kell,
a holnaphoz álom,
s hit, hogy az utamat
biztos megtalálom!

A reményét vesztett,
már nem életképes,
annak a jövője,
igencsak kétséges.
Hisz a lába alól
a talajt kihúzták,
összes édes álmát,
darabokra zúzták.

Legalább a reményt,
vissza kéne adni!
Legyen út előtte,
hogy tudjon haladni!
Az élet kapuját
megnyitni, kitárni,
hogy egy szebb jövőre
képes legyen várni!

Aranyosi Ervin © 2022-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva