Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tanítgatlak nevetni


Aranyosi Ervin: Tanítgatlak nevetni

Megtanítalak nevetni,
figyeld csak az arcomat!
Nagyra kinyitom a számat,
felhúzom az orromat.
Megcsillogtatom a szemem,
– örülök, hogy lehetek.
Mire eddig eljutottam,
láthatod, már nevetek!

Aranyosi Ervin © 2022-11-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szemüvegen át


Aranyosi Ervin: Szemüvegen át

Szemüvegen át nézed a világod,
s csodálkozol, hogy sérül valóságod,
néha homályos, máskor felnagyít,
és elhiszed, a média tanít!
Mindennap másra fókuszál figyelmed,
mutatják, hogy ma kit kell irigyelned,
s elhitetik, hogy az élet nehéz,
s ezt látja mind, aki csak belenéz.

Lelkeden át kellene tisztán látnod
és megtalálnád élhető világod.
De te csak másolsz – mindennap ezt teszed –
pápaszemed naponta felveszed.
Vakságot okoz ez az okuláré,
s a tiéd rosszabb, mint egykor volt apádé,
bár igazat, jót, az sem mutatott,
megvezetett és út szélén hagyott.

Mit rád adtak, a szemüveg homályos,
az igazságot látni akadályoz,
elvakít és csak a csillogást adja,
a valóságot tőled megtagadja.
Bárcsak az ember az igazat meglátná,
élete értelmét végre megtalálná,
s ledobná végre az évezredes láncot,
ami rabbá tette az egész világot.

A szemüveged le kéne végre tenned,
hisz a csodád, nem kívül van, tebenned!
S ha egyszer majd lelkedből kiragyog,
lőn világosság, s te pedig hagyod,
hogy fény vezesse minden léptedet,
a világod végre megértheted!
Szíveddel láss, dobd el szemüveged,
s az élet onnan egyszerűbb lehet!

Aranyosi Ervin © 2022-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Miattad írtam


Aranyosi Ervin: Miattad írtam

Miattad írtam minden versemet,
bár boldoggá tett néha engemet,
miattad írtam! Érted sírtam,
s talán a szíved általam szeret!

Miattad szóltam, hangom felemelve,
vagy suttogtam, hogy más ne hallja meg!
Kérleltelek, a jóért esdekelve,
vagy hisztiztem, mint értetlen gyerek!

Miattad gyűltek szép soraim egybe,
szívedbe oltva újuló reményt!
Elmédbe szálltam, szellemként lebegve,
s mutattam én: – Követni kell a fényt!

Miattad volt, mindaz, amit csináltam,
teérted tettem napi dolgomat,
s hiszem, vele a holnapot szolgáltam,
hogy, aki olvas, legyen boldogabb!

Miattad kellett könnyet letörölnöm,
máskor arcodra mosolyt ragasztanom,
s megmutattam, a test csupán a börtön,
de a képzeleten nincsen hatalom!

Miattad írtam minden dalomat
és vágytam rá, majd szívedhez elér,
a szeretet pengette lantomat,
mely szép szívedben lüktet, mint a vér.

Lelkedhez szóltam verssorokon át,
próbáltam fénylő lángot gyújtani,
hogy tőlünk legyen még szebb a világ,
s ne kelljen többé szégyent vallani!

Aranyosi Ervin © 2022-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az ősz szépségkirálynője


Aranyosi Ervin: Az ősz szépségkirálynője

Az ősz szépségkirálynője,
mint láthatod, én vagyok,
levélkoronát is kaptam,
hozzám méltót, szép nagyot!
Gyönyörű a birodalmam,
uralom gazdám szívét,
szeretettől, rajongástól
gazdagabb a földi lét!

Aranyosi Ervin © 2022-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Békevágy


Aranyosi Ervin: Békevágy

Ha fegyverekre költött pénzek
éhezőket etetnének,
szebbé tehetnék a világot,
visszaadva egy régi álmot,
hogy az ember jobb lehet.

De inkább nekimegyünk a falnak,
mert elvárják a nagyhatalmak,
hogy szórjuk pénzünket a kútba,
ne legyen a sok ember útban,
akit a gazdag nem szeret.

Fegyver, oltás és hazugságok,
mérgezik ma a világot,
a pénz beszél, a szív meg néma,
a jóság szinte nem is él ma,
mert utunk során elveszett.

Tengődő lelkek haldokolnak,
börtönbolygóján a pokolnak,
s nem látják, játszanak velük,
sírnak, mert nincsen fegyverük,
szívük haldoklik, s nem szeret.

Ébren kellene álmodozni,
másoknak örömöt okozni,
hinni és vágyni szebb világot,
valóra váltva régi álmot,
hogy planétánkon béke van!

Emberré válhatna az ember,
életet értő értelemmel,
nem uralhatna senki, senkit,
mert Isten szép országa lesz itt,
s élhetünk együtt boldogan!

Én magam csak békére vágyom,
élhessünk végre e világon,
szabadon, mástól nem uralva,
nem a bőségben éhen halva,
mindenhol egymást támogatva!

Lelkünkben kell békére lelnünk,
s a nagyvilágot átölelnünk,
a rosszat is jobbá szeretve,
az éltető fényt csak követve,
a jövőnek is álmot adva!

Aranyosi Ervin © 2022-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Mesekönyv ajánló karácsonyra

Aranyosi Ervin: Mesekönyv ajánló karácsonyra

Mikulásra, karácsonyra
jól jöhet a mesekönyv!
Mesék szárnyán ünnepelve,
nem hullik szemből a könny.

Sokkal inkább vidámmá tesz,
s szebbé teszi a napod,
amikor a mesekönyvet,
szeretettel megkapod.

Olvashatsz is verses-mesét,
kalandosat, kedveset.
Meseország vár már reád,
s jó lesz majd, ha meglesed!

Minden mese tanulságos,
és gondolkodni tanít,
megmutatja hogy éljed meg
hétköznapi álmaid.

Többnyire a jó győz bennük,
elmenekül a gonosz,
ha megtanulsz teremteni,
csupa jó élményt okoz.

Hitet ad és bátorságot,
egy jó mese felemel,
szókincsedet fejlesztheted,
ezért mondom neked el.

A mesekönyv jó barátunk,
szórakozva tanulunk,
s néha olyan, mint a tükör,
megmutatja kik vagyunk!

Versesköteteim megrendelhetők a webáruházban, az alábbi linkre kattintva jutsz oda:
https://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2022-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Imádkoznak a fák


Aranyosi Ervin: Imádkoznak a fák

Csupasz ágak merednek az égbe,
imádkoznak az útszéli fák.
Jövőt várnak a múltért cserébe,
hogy holnap is szép lesz a világ.

Öreg ágak, széltől meggyötörten,
fáradtan avarba hullanak.
Alant mint hősi csontok összetörten,
s felettük még kereszt sem marad.

Hideg, nyirkos köd nyalogat ma kérget,
s az elmúlástól fáj a pillanat!
Az idő folyton új tavaszt ígérget,
s így a remény örökre megmarad.

A föld nyáron kiszáradt torka tátong
és elnyeli a hűs esővizet,
ő nem búsul a néma elmúláson,
a közönyével, s csendjével fizet.

De jön-e majd a fagyos tél nyomában,
egy új tavasz? Lesz-e még kikelet?
A fák elfogynak lassanként a mában,
s betonná válik, hol élni lehet.

Csupasz ágak merednek az égbe,
imádkoznak az útszéli fák.
Nem néznek az emberek szemébe,
kik úgysem értik ezt a szép imát.

Aranyosi Ervin © 2022-11-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek


Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek

Nem öregszik meg az ember,
míg a lelke fiatal,
amíg hajtja szíve, vágya,
amíg tudja mit akar!
Mert a lélek nem öregszik,
csupán a test fárad el,
ám ha képzelete szárnyal,
mindig új álmokra lel!

Nem kell félni a haláltól,
csak a gúnyád veted le,
átszunnyadsz egy más világba,
egy szebbe, egy kerekbe!
Ide akkor születsz vissza,
ha úgy érzed, dolgod van,
jobbá tennéd e világot,
hogy élhessünk boldogan.

Közben mindent elfelejtesz,
– előző életeket –
ezért aztán a tanulást
mindig újra kezdheted!
Hogyha tanulsz hibáidból,
azzal lelked építed,
persze gyakran akadályoz
mástól kapott tévhited!

Ám a lélek nem öregszik,
ha hajtja az akarat,
ha tudásban lebontana
évezredes falakat.
De az ember nem fejlődött,
csupán csak a technika,
tudománya értelmetlen,
van hát mit tanulnia!

Akik tudták, eltitkolták,
hogy van reinkarnáció,
nem lehetne vezethető,
egyetlen egy náció,
mert, ha nincsen mitől félni,
elporlad a hatalom,
s nem uralhat élősködő,
elménkre nem hat a gyom!

Amikor majd ezt megérted,
értelmed felszabadul,
nem a sikert kell megélned,
pénzért kaparnod vadul!
Inkább ki kell teljesedni,
s élvezni lét örömét,
megtanítani szeretni
árva emberek zömét!

Művészettel, gondolattal
tölteni világodat,
alkotással eltölteni
minden egyes napodat!
Ettől felüdül a lélek,
a képzelet szárnyra kél,
megvalósulnak az álmok,
a sors szebb jövőt ígér!

Nem öregszik meg a lélek,
nem vész el, csupán tanul,
ennél jobban, szebben élni,
s örülni ártatlanul!
Ébreszti a többi lelket,
mutatja nekik a fényt,
s elülteti bölcsességét,
visszaadva reményt!

Ha a világ értelmet nyer,
megérte az utazás,
s jövünk, amíg van itt dolgunk,
csak a test, a ruha más!
Egymásért kellene élnünk,
hiszen mind egyek vagyunk,
s csak a szív adhat tanácsot,
nem a fecsegő agyunk!

Aranyosi Ervin © 2022-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Utazás az élet


Aranyosi Ervin: Utazás az élet

Utazom, utazom,
haladok utamon,
veled is tudatom,
hogy a lét jutalom.

Mert a lét utazás,
megélés, tanulás,
az benne a csodás,
jobbá tesz a tudás!

Refrén:
Utazás csak az élet,
hát végig élvezni kell,
sosem szabad kiszállni,
vagy beérni ennyivel!
Utazás, ami álom,
nem is fontos a cél,
örömöm megtalálom,
amikor lelkem él!

Kattogó kerekek,
képzelet, szeretet,
szaladok veletek,
boldog így lehetek.

Utazom, utazom,
fut a szép vonatom,
élőn és szabadon,
ahogy én akarom!

Refrén:
Utazás csak az élet,
hát végig élvezni kell,
sosem szabad kiszállni,
vagy beérni ennyivel.
Utazás, ami álom,
nem is fontos a cél,
örömöm megtalálom,
amikor lelkem él!
Lelkem él, a lelkem él,
az életről mesél…

Aranyosi Ervin © 2022-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Üres bögre


Aranyosi Ervin: Üres bögre

Átkutattam sorban,
már az összes helyet,
sehol sem találtam
a reggeli tejet.
Már csak reád várok,
talán felkelsz végre,
s öntesz egy kis tejcsit
az üres bögrémbe.
Ám, ahogy elnézlek,
én hiába várom,
nem hagy felébredni
egy csodaszép álom.
Ezért hagyod
pici pocimat korogni,
hát most jövök hozzád,
szépen dorombolni…

Aranyosi Ervin © 2022-11-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!