Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szép szavak


Aranyosi Ervin: Szép szavak

Szép szavakkal szólok most neked,
szép szavakkal szebbítem életed.
Szép szavakkal mutatok jó utat,
ami után, talán a szív kutat!

Szép szavakkal űzöm el bánatod,
s ha szép szavam a szívedre hatott,
már volt értelme összegyűjtenem,
tán te is szép szót küldesz majd nekem!

Szép szavakból jövőnket építem,
hogy van jövőnk, azt néha még hiszem!
De kell a szép szó, mely szíven talál,
hogy ne rémítsen folyton a halál!

Amíg szép szó van, nincsen félelem,
van szebb világ, ne légy reménytelen!
Legyél a fény, ahol sötét honol,
legyél angyal, kit nem őrjít pokol.

Ha együtt mondunk ki szép szavakat,
tán szabaddá válik az akarat,
és felemelünk népet, nemzetet,
ha él bennünk hozzá a szeretet.

Ha szép szavakat, majd szép tett követ,
ha megmozgatunk majd minden követ,
és fényt viszünk, mutatva kik vagyunk,
s egymás szívében szép szókat hagyunk!

Mert kell a szép szó, mint falat kenyér,
ha simogat, gondoskodó tenyér,
alap melyre építünk holnapot,
szép szavaimban én is ott vagyok!

Aranyosi Ervin © 2023-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Apósom emlékére


Aranyosi Ervin: Apósom emlékére

Legnagyobb kincsed adtad énnekem!
Kislányodat. Legyen jobbik felem!
Elvettem én. Mégis tiéd maradt,
s csodálhattad, mint szálló madarat.
Menedéket is adtál nekem,
házadba fogadtál kedvesen,
és rám ruháztad barátságodat,
új apám lettél, ki mindig támogat!

Elfogadtál úgy, ahogy vagyok,
és mikor láttad, hogy nem sokat tudok,
tanítottál, hogy mit hogyan tegyek,
s én igyekeztem, mint felnőtt gyerek.
Kaptál tőlünk fiú unokát,
és úgy érezted, jó e kis család!
Ettől lettél boldog nagyapa,
kire felnézhet a kis unoka!

Sosem voltál utálatos após,
ki öncélúan, csak úgy, harapós!
És meséltél sok szép történetet,
szívünk derült, mert jó volt veletek.
A betegség is végül megtalált,
és elhozta a sosem várt halált.
Csendben mentél el, s én nem is voltam itt,
tudom, a lelked már odaát lakik.

Onnan nézel ránk, a felhők mögül,
s ha jól vagyunk, a lelked is örül.
Ha segítség kell, onnan támogatsz,
amit csak tudsz, a mennyből is megadsz.
A kert, a ház, őrzi kezed nyomát,
és reánk hagytad lelked vagyonát,
s hiszem, lelked még most is támogat,
s mert hiányzol, gondolunk rád sokat!

Aranyosi Ervin © 2023-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Nincsen halál, hát nincs is mitől félni,
testbe születtél, hogy megtanulj élni!
Te vagy az Isten legszebb alkotása,
ragyogj ki végre, hogy mindenki lássa!

Keresd meg, leld meg azt, aki te vagy,
az életed irányítsd te magad,
ne add át másnak vezérlő kerekét,
ne más vetítsen egy rossz utat eléd!

Ne írja más, felülről sorsodat,
ne hidd el azt, hogy biztonságot ad,
miután benned félelmet kelteget,
megkeserítve rettegő lelkedet!

Nincsen oka és nincs is rá joga,
ő sem okos, te sem vagy ostoba,
lehetnél bárki e világban még,
nem csak egy mástól megtaposott cseléd!

Légy önmagad és emeld fel fejed,
ne hagyd, hogy folyton elbánjanak veled.
ébredned kell, ébredj hát végre fel,
te és világod jobbat érdemel!

Álmodj jövőt és álmodj csak nagyot,
s higgyél benne, igenis, megkapod,
s ebben ne hagyd elgyengülni hited,
mert csak a szabad lélek érti meg!

Hogy elmondhasd: – Én önmagam vagyok,
ki a tömegből nap, mint nap kiragyog,
magam írom sorsomat, életem,
és minden okkal történik velem!

Tanulj meg élni, boldog lénnyé válni,
önmagadért, nagy büszkén kiállni,
Emberként élni, mást is felemelni,
és az álmaidban szép békére lelni!

Aranyosi Ervin © 2023-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Időskori biztató

Aranyosi Ervin: Időskori biztató

Elhasználódnak a földi dolgok,
de te azért, maradj csak boldog!
Nehezen mozdul a kezed, a lábad?
Mégse húzzon le mélybe a bánat!

Sok mindent kezdesz tisztábban látni,
lényegre tapintva, bölcsebbé válni!
Ifjúság, könnyedség, emlék csak benned?
Mégis, e korban is, akad mit tenned!

Refrén:
Elvesztett álmaid kezdd el megélni!
Ne legyen célod a haláltól félni!
Tedd, amit eddig még nem tehettél,
idős testedben újjá születtél!
Elveszett álmaid most váltsd valóra,
eljött a te időd, a boldog óra,
életre keltheted, mi benned szunnyad,
nem kell, hogy napjaid végleg megunjad!

Vénülő testedben ott van az élet,
tudsz te még alkotni valami szépet,
tudsz te még adni a földi világnak,
higgy benne, reád még szép percek várnak!

Az idő tovaszállt, ám bölcsebb lettél,
keresd meg magadban, miért születtél,
bölcsesség, tehetség izzítsa vágyad,
korodnak értelmét még megtaláljad!

Refrén:
Elvesztett álmaid kezdd el megélni!
Ne legyen célod a haláltól félni!
Tedd, amit eddig még nem tehettél,
idős testedben újjá születtél!
Elveszett álmaid most váltsd valóra,
eljött a te időd, a boldog óra,
életre keltheted, mi benned szunnyad,
nem kell, hogy napjaid végleg megunjad!

Itt szüless újjá, még ebben a testben,
ébredő szellemed segíthet ebben!
Ne hagyd, hogy legyőzzön az unalom,
sok kihívás kísérjen még utadon!

Aranyosi Ervin © 2022-10-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Csak rajtad áll!


Aranyosi Ervin: Csak rajtad áll!

A boldogságot hajszolod?
Derék dolog. Derék dolog?
De megkapni hogyan fogod,
ha léted végig nyafogod?

A boldogság, mint lepke száll,
megcsodálja, ki rátalál,
de azt rabul nem ejtheted,
úgy nem maradhatna veled!

A boldogság csak rajtad áll,
ha képes vagy örülni már,
megcsodálni az életet,
és élvezni a perceket.

A boldogság lehet tied,
ha jól használod a szíved,
ha másoknak is megnyitod,
s a sorsod könyvét te írod!

Csak rajtad áll, nevetsz, vagy sírsz,
hogy érzésekből mennyit bírsz,
hisz amit adsz, majd azt kapod,
s az adja főként holnapod!

A recept, mit, hogyan csinálj?
A jó érzésre fókuszálj,
ne bénítson a félelem,
számodra az, nem lét-elem!

Sértettség, méreg, düh, harag,
ezek alól mentsd fel magad!
Bocsáss meg, tisztítsd lelkedet,
ez ad majd megnyugvást neked!

Csak rajtad áll, csak rajtad áll!
Hisz nem is létezik halál!
Csak élni kell, hogy megtanulj,
hogy boldogító létbe hullj!

Aranyosi Ervin © 2022-09-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Életcél


Aranyosi Ervin: Életcél

Lepörgeted az életed,
azután várod annak végét.
Szeretettel dédelgeted
csodás napok szép emlékét.
Nem akarnád megismerni,
milyen okból születtél le,
hogy az élet-terveidből
már mindent véghez vittél-e?

Szeretettel, energiád
emeld fel a csillagokba,
s mikor lelked kapcsolódik,
a válaszok jönnek sorban!
Megértheted, milyen céllal
láttad meg a napvilágot,
s bármi volt is élet-terved,
e vágyaktól lettél áldott!

Nem politizálni jöttél,
s nem dolgozni szakadásig!
Tenni azért, hogy örömöt
kapjon tőled az a másik!
Hogy megértsd az élet célját,
hogy megtanulj jól szeretni,
képes legyél a jót látni,
s azért tiszta szívvel tenni!

Hidd el nekem, sosem késő
átgondolni az életet,
minden csak okkal történik,
nem léteznek véletlenek!
Minden lélek okkal kerül
– életedben – az utadba,
mindegyik hoz ajándékot,
valamit veled tudatva.

Olykor bosszankodsz miattuk,
nem találod az értelmét,
pedig – hiszem – reá lelnél,
lecsillapítva az elméd.
Hogyha önmagadba néznél,
minden választ megtalálnál,
s lenne jobb cél életedben,
a végnél, a csúf halálnál.

Mit kellene megtanulnod,
vagy megtanítanod másnak?
Van értelme minden korban,
új dolog befogadásnak!
Használhatnád az idődet,
lélekmélyi kutatásra,
a belső elmélyülésre,
lelkedhez egy utat ásva.

Tudod, nem kínlódni jöttünk,
inkább élvezni a létet,
fényt vinni mindennapokba,
elkergetni a sötétet!
A szeretet erejével
felemelni egymás lelkét!
Nem lopni az energiát,
erősítve a félelmét!

A szeretet lehet az út,
ahogy eljuthatsz a fénybe,
mosolyogj hát, legyél kedves,
mások szép szívéhez érve!
Ha mindenki felébredne,
s végre tudna már szeretni,
megértenénk, miért kellett,
egy szép napon leszületni!

Aranyosi Ervin © 2022-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Másoktól várt megoldás


Aranyosi Ervin: Másoktól várt megoldás

Én nem tudom, hogy mit tehetnék érted?
Már nem tudom, hogyan legyen tovább.
A hozzád szóló szavaim nem érted,
és szélhámostól várod a csodát!

Mert hozzá szoktál, mindent készen kaphatsz,
hogy nem kell tenned érte, csak fizetned,
tennivalót mindennap halasztasz,
és nem jön létre a változás benned.

Magadat is becsaptad már százszor,
és hazugoknak mindent elhiszel,
lelked egy vékony kötélen táncol,
és minden pénzt a csalókhoz viszel.

Ezért aztán van száz betegséged,
és gyógyszereket eszel szinte már,
várod nyögve, hogy eljöjjön véged,
hogy rád találjon végre a halál.

Te elhiszed, hogy készen kell megkapnod,
hogy érted van a nyüzsgő termelés.
Nem kondul meg sosem a vészharangod,
hogy mű dolgokban az élet kevés!

A megoldást csak másoktól várod,
önmagadért semmit sem teszel,
s nem hiszed el, hogy rosszul csinálod,
s akkor lesz jobb, ha önmagad leszel!

Aranyosi Ervin © 2022-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanulni kéne jól szeretni


Aranyosi Ervin: Tanulni kéne jól szeretni

Elmondanám, s nem értenéd,
más az a tűz, mi bennem ég!
Más az a szó, mi lángra gyújt,
más mit az én lelkem tanult!

Tiéd az örök félelem!
Szeretve élem életem.
Nincs bennem semmi rettegés,
benned a jó érzés kevés!

Tanulnod kéne, jól szeretni,
nem félni, megvezetve lenni,
imák helyett, álmodni merni,
az igazságot megismerni!

Teszed a dolgod, mint sokan.
Én csendben élek, s boldogan.
Miközben féled Istened,
én tudom, nem is ismered!

Vallásod elnyom, elvakít!
Az én Atyám bennem lakik!
Én megértettem a fiát.
Lelked halálát éli át!

Tanulnod kéne, jól szeretni,
nem félni, megvezetve lenni,
imák helyett, álmodni merni,
az igazságot megismerni!

Beszélgetek az Istenemmel,
minden fia egy isten-ember,
és aki egykor tanította,
másoknak szívét megnyitotta.

Ő tanított, mi nem tanultunk,
hazugság mára büszke múltunk.
Máglyán égették sok tudásunk,
ezért ma saját gödröt ásunk!

Tanulnod kéne, jól szeretni,
nem félni, megvezetve lenni,
imák helyett, álmodni merni,
az igazságot megismerni!

Tanulnunk kéne jól szeretni,
a világunkban fényre lelni,
átírva sok-sok hazugságot,
igazzá tenni a világot,
igazzá tenni a világot!

Aranyosi Ervin © 2022-06-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A háborút nem népek vívják!


Aranyosi Ervin: A háborút nem népek vívják!

A háborút nem népek vívják,
nem gyűlölködő nemzetek.
A férfiakat harcba hívják,
rút élősködő érdekek.
Az embernek nincs választása,
hisz hazug minden hatalom,
de kellene, hogy végre lássa
a „vágóhidat a barom”!

Nincsen dolgunk idegen honban,
az ott sosem honvédelem!
Idegent ölni csak halomra,
ki nem tett rosszat énvelem?
Mi a közünk a háborúhoz,
vívják meg, akik akarják,
s ne szítsák hazug szavaikkal,
a nép fiának haragját.

A háborút nem népek vívják,
mi nem ártanánk senkinek!
A szeretetet nem tanítják,
s az embert csak az menti meg!
Mondd kinek állhat érdekében,
a gyűlölködés, gyilkolás?
S kinek van fegyver a kezében,
kié a halál és a gyász?

Ne higgy tehát a médiának,
hazugsággal mérgez ma meg!
Nem létező valótlansággal
fertőzi tiszta lelkedet!
A háborút csak az hazudja,
kinek majd haszna származik,
ki magát biztonságban tudja
és nagy haszonról álmodik!

A háborút nem népek vívják,
kollektív bűn nem létezik!
Messzi háttérből irányítják,
s a nép nem érti, mért teszik!
Te megvédenéd a hazádat,
de tőled többet várnak el!
A lelked oly hiába lázad,
ez fent senkit nem érdekel!

Miért gyilkolnál hasonszőrűt,
aki szintén élni akar?
Mért követnél el olyan főbűnt,
amit hatalom kicsikar?
Te nem ölnél meg másik embert,
mert lelked ezt nem engedi,
pokolfajzat, ki ilyet rendelt,
s a terv többnyire ördögi!

A háborút nem népek vívják,
csak hétköznapi emberek.
Mi lenne, hogy ha égre írnád,
hogy nem teszem, én nem megyek!
Hiszen a Földre élni jöttünk,
szeretni szívből másokat.
Nem állhat a sátán fölöttünk,
ki millió sírt ásogat!

Mért nem mennek a sereg élén,
kik melleiket döngetik?
Ők kényelemben, biztonságban
az idejüket tölthetik!
Az életeken nyerészkednek,
terepasztal csak a világ,
s odadobják az enyészetnek
a nemzet dolgos, jó fiát.

A háborút nem népek vívják,
bankok, tankok és fegyverek,
a fájdalmakat szaporítják,
mit gyógyítani nem lehet!
A túlélés ára rémálom
és letaposott nép, s haza,
és a választ nem találom,
kinek is volt igaza?

A szenvedés oly értelmetlen,
s nyerészkednek a gazdagok!
Én ide egykor élni jöttem,
én testbe zárt lélek vagyok.
Lélek és egy a mindenséggel,
hát mást bántani nincs okom,
s mert egy vagyok a tiszta fénnyel,
békében élni van jogom!

Aranyosi Ervin © 2022.02.26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emlékezés az aradi vértanúkra

Festmény: Thorma János: Aradi vértanúk

Aranyosi Ervin: Emlékezés az aradi vértanúkra

Hiába hullt a hősök vére,
s hiába lett sírjuk Arad!
A hazafiak szép szívében
az emlékük örök marad!
De értelmetlen volt haláluk,
velük halt érték, becsület,
mert itt a mában nem találunk,
ki méltón ejtse nevüket.

A szabadság csak hiú álom,
s mindaz ki jót, szebbet akar,
nem győzhet itt, semmilyen áron,
elátkozott nép a magyar!
Meghaltak értünk, szebb jövőnkért,
ami talán sosem jön el,
meghaltak ők a szabadságért,
amit egy nemzet érdemel.

De hol vagyon a nép hatalma,
hol a szabadság? Nem tudom!
Idegenek uralma van ma,
s mi megrekedtünk félúton.
De a nemzet ma már nem lázad,
saját hazában küszködik,
s teszi a dolgát, hajtott fővel,
és tengődik, míg engedik.

Elvesztek már a régi álmok,
s nem látjuk, ki van ellenünk.
Megrendülten, s rémülten állok,
hisz nincsenek már itt velünk.
Kevés a méltó, igaz ember,
ki megóvhatná a hazát,
a legtöbb, ma már szólni sem mer,
nemhogy megvédje igazát.

Október hat, az égre rólak,
örök mementó vagy nekünk,
a hatalmasok összefogtak,
akkor és most is ellenünk.
Némán, merengve fejet hajtok,
bennük még égett büszkeség,
de bezárultak sorsnyi ajtók,
s hazánk a múltnak tükre rég.

Aradon ők, ott, tizenhárman,
értünk haltak hősi halált.
Hittek egy élhetőbb világban,
és mind a jó oldalra állt!
Az életüket adták érte,
hogy ez a világ szebb legyen,
nem szolgáltak rá a kötélre,
de vállalták a szent helyen.

Emlékezz rájuk magyar nemzet!
Nem is voltak mind magyarok!
Ne feledjük a hősi tettet,
mert ettől lettek szabadok!
A jövőnkért mutattak példát,
hogy ne bénítson félelem!
Hogy szabadságod élőn éld át,
és szép hazánk magyar legyen!

Aranyosi Ervin © 2021.10.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva