kedves | Aranyosi Ervin versei

jan
15

Aranyosi Ervin: Téli ebéd

Category: Állatok, természet Tags: ajándék, elbeszélés, Erdő, etető, fészek, gondolatok, gyerekek, gyermek, gyermek vers, havas, hó, kaland, kedves, költemény, költő, líra, madár, mosoly, mosolyvarázs, szeretet, tél, történet, vers 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Téli ebéd

Levéltelen, magányos ágak,
csontváza alvó, néma fának,
ha hull a hó, csak hófogók,
ha fúj a szél sivalkodók.

Tavaszra váró hosszú percek,
ilyenkor lassan, lomhán telnek,
teendő itt csak egy marad,
etetni pár kis madarat.

Etető lóg az egyik ágról,
apró kis emlék még a nyárból,
amikor volt még élelem,
és nem volt fagy, se félelem.

Terülj kis asztal fenn az ágon,
repülj csak erre kis barátom,
tömd meg begyed, van itt mit enni,
tudom nehéz most madárnak lenni.

Tavaszig tán kihúzod így,
s ha rügy fakad, s a nap vakít,
dalold majd el a nagy világnak,
itt télen is ebéddel vártak.

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
11

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Voltál szerelmes?

Category: Szerelem, kedvesemnek Tags: ajándék, csodálatos, emlék, érzelem, gondolatok, gyermek vers, kedves, líra, mennyei, Mese, öröm, szerelem, szeretet, szív, vak, varázslat, világ 5 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Voltál szerelmes?

Voltál szerelmes? Mondd el, hogy milyen volt!
Meséld el annak, ki nem élte át!
Olyan, mintha egy vaknak elmesélnéd,
hány féle színben játszik a világ.

Mennyei érzés – földi halandóknak,
s néha pokol, mert néha gyötrelem.
Valóra vált, beteljesült, vad álom,
vagy egyoldalú és örömtelen.

Van hogy fellángol, máglyaként eléget,
s fájón parázslik amikor kihuny.
Csodálatos, míg viszonozva érzed.
S ha tovaszáll, maró, akár a gúny.

A szív megtelik néma áhítattal,
méregpohár, amikor kiürül.
Üresség tátong, mikor magadra hagynak,
emléke fájón lüktet legbelül.

Hiába kínoz gyötrőn ez az érzés,
lelkedet tőle meg nem mentheted.
Nekivágsz újra, amíg csak el nem éred,
s végül igaz szerelmed te is elnyered!

Aranyosi Ervin © 2010-01-11.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
7

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Bár lennénk…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: álom, angyal, Angyalok..., elbeszélés, érzelem, gondolatok, gyerekek, gyermek, gyermek vers, írások, kaland, kedves, költemény, költő, líra, Mese, mosoly, mosolyvarázs, nevetés, öröm, szeretet, tanulság, vágy, varázslat, vers, verses mese Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Bár lennénk…

Bár lennénk mindig tudatlan gyermekek,
kiket csupán a szeretet vezérel,
s felfedezhetnénk azt az életet
mikor az ember nem csak a szemével,
de szívével látja ezt a szép világot.
Örül a szépnek és örül minden jónak,
s nem hajszol kétes gazdagságot,
örülni tud egy mosolynak, egy szónak.

Bár lennénk mindig tudatlan gyermekek,
kik nem keresik mindenben a rosszat.
Csak végig játsszák ezt az életet,
és ellenállnak bűnnek és gonosznak.
Mert a gyermek csak boldogságra vágyik,
csak azt teszi, miből öröm fakad,
nem bírál, nem ítél, hogy milyen a másik.
Amilyen vagy, olyannak elfogad.

Bár lennénk mindig tudatlan gyermekek,
mert szebben él, ki hibát nem keres!
Ki elfogad, annak könnyebb lehet,
s csak egy a lényeg: őszintén szeress!
A szíved add, s mosoly legyen az ára,
– olvadjon fel a lelkünkben a jég –
ne vágyj sivár pénzre és gazdagságra,
boldogság, bőség a szíved lakja rég.

Aranyosi Ervin © 2010-01-07.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
6

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A megdagadt hasú róka (Aiszóposz meséje nyomán)

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: állatmese, állatok, álom, bölcs, elbeszélés, Erdő, érzelem, fészek, gondolatok, gyerekek, gyermek, gyermek vers, írások, kaland, kedves, költemény, költő, líra, Mese, mosoly, mosolyvarázs, népmese, nevetés, okos, öröm, róka, szeretet, tanulság, tanulságos, történet, vágy, varázslat, vén, vers, verses mese 1 Comment

Aranyosi Ervin: A megdagadt hasú róka (Aiszóposz meséje nyomán)

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából.

A sírását meghallgatta,
majd azt a tanácsot adta:
– várj nyugodtan míg a hasad
olyan kerek, mint a labda.

Mert mikor majd visszanyered
eredeti méretedet,
szabadságod visszakapod,
s élheted az életedet.

A mesénk azt bizonyítja,
szorult helynek is van nyitja:
– csak türelem! A megoldást
majd az idő leszállítja!

Aranyosi Ervin © 2010-01-06.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
3

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A csalogány és a sólyom (Aiszóposz meséje nyomán)

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: A csalogány és a sólyom, Aiszóposz, Aranyosi Ervin, csalogány, érzelem, félbeszakít, kedves, sólyom, tanulságos, történet, vers 2 hozzászólás

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A csalogány és a sólyom
(Aiszóposz meséje nyomán)

Csalogány egy szép fa tetejében,
ahogy szokta, dalolgatott szépen.
Arra járt a sólyom, s észre vette,
lecsapott rá, s zsákmányává tette.

A pusztulásra ítélt kis madárka,
próbált hatni fogva tartójára,
– úgy sem lakik jól vele a másik,
jobban jár, ha nagyobbra vadászik.

Ám a sólyom félbeszakította,
s a haldoklót ekképp okította.
Bolond lennék, ha eleresztenélek,
Te már megvagy, – mai napi étek, –
mért kergetném azt, mit nem is látok,
álomképre biztos nem vadászok.

Festmény: Aranyosi Ervin

Apró tanulsága is van a szavának:
Emberek, akik túl nagyra vágynak,
s nem becsülik azt, mit már elérnek,
állandóan üres kézzel élnek…

Aranyosi Ervin © 2010-01-03.
A vers és festmények megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
31

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A sas, a csóka és a pásztor (Aiszóposz meséje nyomán)

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: ajándék, álom, csóka, dalok, elbeszélés, érzelem, fészek, gondolatok, gyerekek, gyermek, gyermek vers, írások, kaland, kedves, költemény, költő, líra, Mese, mesevers, mosoly, népmese, nevetés, öröm, pásztor, sas, szeretet, tanulság, történet, vágy, varázslat, vers, verses mese 7 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A sas, a csóka és a pásztor

Egyszer a csókának nagy ötlete támadt!
Elképzelte magát, böhöm nagy madárnak.
Rögvest példaképet választott magának:
A sas lesz a bálvány, – eléggé nagy állat!

Legközelebb ezért lesben állt és nézte,
– mert egy emelettel alatta volt fészke –
hogy a ragadozó bárányra vadászott,
felkapva prédáját hipp-hopp tovaszállott.

Így a zsákmányszerzést elleste a csóka.
Egyből belevágott, nem is gyakorolta.
Kinézte magának a nyáj legszebb kosát,
lecsapott az égből… De mégsem tett csodát.

Mert a csóka körme kos gyapjába akadt,
hiába csapkodott, nem szállt fel, ott ragadt.
Nehéz volt a hím juh, – s csapdában a karma!
Nem tud menekülni, bárhogy is akarna.

Rohan már a pásztor, elkapja a csókát.
Gyorsan lenyiszálja összes szárnya tollát.
S mivel időközben beköszönt az este,
pásztor a csókával otthonát kereste.

Megörvendezteti apró csemetéit,
s ahogy megmutatja meredt szemmel nézik.
Örülnek a lurkók, azért megkérdezik
apjuktól a dolgot: – Milyen madár ez itt?

– Ez bizony egy csóka – válaszol a pásztor
– az persze más dolog, mit gondolt magáról.
Ez a buta madár, magát sasnak hitte,
és ahogy látjátok igen „sokra vitte”.

Végül tanulsága is van a mesének:
Nem sok értelme van olyan versengésnek,
mikor nálad jobbat próbálsz megelőzni,
de meglévő erőd kevés, nem tudsz győzni.

Nem fogsz majd örülni baljós sikerednek!
Egy dolgot érhetsz el, azt, hogy kinevetnek.

Aranyosi Ervin © 2009-12-31.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
29

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Jót akaró hótakaró…

Category: Humor, vidámság, tréfa Tags: Aranyosi Ervin, Eszti, hótakaró, humor, írások, Jót akaró hótakaró, kaland, kedves, Mese, Miska, móka, morbid, vers, vicc 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Jót akaró hótakaró…

Jót akaró
hótakaró
betemet
egy tetemet?

Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?

Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.

Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.

– Ki? – A Miska,
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek!

Megfagyott,
s lett tetszhalott.

Ám a teste,
ami este,
még elázott,
– s nem teázott! –
alkohollal átitatva.
A hatását nem vitatva,
hóban ágyat keresett,
és el is szenderedett.

Eszti mikor rátalála,
akkor lett szörnyű halála.
A sodrófa kemény éle,
lesújtott Miskánk fejére,
és a hóban elterült,
majd jobb létre szenderült…

Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet…

Aranyosi Ervin © 2009-12-29.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
21

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: A szeretet legyen mindennapos!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: ajándék, álom, angyal, Angyalok..., csengő, dalok, elbeszélés, érzelem, gondolatok, gyerekek, gyermek, gyermek vers, írások, karácsony, kedves, költemény, költő, líra, mosoly, mosolyvarázs, naponta, nevetés, szív, Ünnep, vers Leave a Comment

angyalok

Aranyosi Ervin: A szeretet legyen mindennapos!

Legyen a karácsony éjjel,
első lépés az úton.
A szeretet angyala,
meleg szívünkbe bújjon.
A hétköznapok súlyát,
könnyítse szeretet,
s naponta tapasztald meg,
kívánom teneked!

Aranyosi Ervin © 2009-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
18

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Fiatal, vagy öreg?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: ajándék, álom, Angyalok..., bilincs, csüggedés, elbeszélés, érzelem, félelem, Fiatal, gondolatok, gyerekek, gyermek, hit, írások, kaland, kedves, költemény, költő, líra, mosoly, nevetés, öreg, öröm, szerelem, szeretet, történet, vágy, vers 1 Comment

Aranyosi Ervin: Fiatal, vagy öreg?

Az ifjúság mércéje
sosem az életkor.
Szellem és a lélek,
mely benned össze forr.
Akarat, elszántság,
és képzelőerő,
érzelmek tisztasága
szívedből tör elő.

Vágysz-e újabb kalandra?
S ha kell, legyőzöd-e
a lustaság igáját,
s erővel győzöd-e?
Hogy megvívd újabb harcod,
kiállj eszméidért,
mely nem hajlott igába,
mi szebb jövőt ígért?

Ha évek múlásával
arcodra ránc kerül,
lángoló ifjúságod
lobog-e legbelül?
Vagy lelked simaságát
borítja korod ránca,
szellemed csuklójára
került bilincse-lánca?

Kétség, ha felmerül,
– mit okoznak a gondok,
reménytelen, hitetlen,
tehetetlen bolondok,
kik holtan menetelnek,
lelkük tiporva porba.
Öreggé vénült szívvel
a földi pokolba.

Nem számít mennyi éves,
az ember fiatal.
Ki felnéz a csillagokra
és repülni akar.
Ki minden egyes éjen,
kalandot álmodik,
s a szépséges világra
rácsodálkozik.

Nem fél a kockázattól,
és gondolkodni mer,
bízik a holnapjában,
hogy eljön a siker.
Naponta megcsodálja,
mit addig alkotott,
s megújuló reménnyel
vár minden új napot.

Oly friss az ifjúságod,
amint reményeid,
ahogy öreggé tesznek
rút kétségeid.
Ha hited hajtja vágyad,
szemedbe fény kerül.
Lelkednek csillogása
tekintetedben ül.

Oly ifjú most a lelked,
akár az Önbizalmad!
Korod súlyát, ha érzed,
az csak félelmet adhat.
Fiatal minden álmod,
s Öreg a csüggedésed!
Ifjú szíved és lelked,
ha a szépséget érzed.

Tiéd öröm, s merészség,
a büszkeség, s a nagyság,
az emberség, s e föld is,
a végtelen szabadság.
Amíg bent fiatal vagy,
bármi tiéd lehet,
s elvenni tőled mindezt,
sehogyan nem lehet.

Tudd, csak akkor öregszel,
ha lelked szárnyait,
földhöz bilincselik
a csalódásaid.
Ha szomorú szemekkel,
lesed a nagy világot,
s úgy teszel, mint vak árva
ki szépet sohase látott.

Aranyosi Ervin © 2009-12-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
18

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Az angyalok erdejében

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: álom, angyal, élet, elvarázsol, Erdő, érzelem, gondolatok, írások, kaland, karácsony, kedves, kegyetlen, költemény, költő, lelkünk, líra, mosoly, mosolyvarázs, nevetés, nyugalom, szerelem, szeretet, történet, vers, víztükör 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Az angyalok erdejében

Jó lenne látni azt a szépet.
Az életet, mi elvarázsol.
Ami csak kiszakíthat minket
az olykor kegyetlen világból.
Lelkünkre nyugalom leple szállna,
szemünk színekben megfürödne,
varázsos, ringó dallamára,
táncolnánk körbe. S víztükörben,
nevetve vizsgálnánk magunkat,
honnan vesszük a boldogságot,
mit a szív soha meg nem unhat,
s amit csak érző ember látott.
Nem nagy dolog. Csak néhány lépés,
az angyalokkal élő erdő.
S megérzed majd, hogy milyen szép és
megnyugtató, s tán búfelejtő.

Aranyosi Ervin © 2009-12-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Téli ebéd

Levéltelen, magányos ágak, csontváza alvó, néma fának, ha hull a hó, csak hófogók, ha fúj a szél sivalkodók.

Tavaszra váró hosszú percek, ilyenkor lassan, lomhán telnek, teendő itt csak egy marad, etetni pár kis madarat.

Etető lóg az egyik ágról, apró kis emlék még a nyárból, amikor volt még élelem, és nem volt fagy, se félelem.

Terülj kis asztal fenn az ágon, repülj csak erre kis barátom, tömd meg begyed, van itt mit enni, tudom nehéz most madárnak lenni.

Tavaszig tán kihúzod így, s ha rügy fakad, s a nap vakít, dalold majd el a nagy világnak, itt télen is ebéddel vártak.

Aranyosi Ervin © 2010-01-15. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Voltál szerelmes?

Voltál szerelmes? Mondd el, hogy milyen volt! Meséld el annak, ki nem élte át! Olyan, mintha egy vaknak elmesélnéd, hány féle színben játszik a világ.

Mennyei érzés – földi halandóknak, s néha pokol, mert néha gyötrelem. Valóra vált, beteljesült, vad álom, vagy egyoldalú és örömtelen.

Van hogy fellángol, máglyaként eléget, s fájón parázslik amikor kihuny. Csodálatos, míg viszonozva érzed. S ha tovaszáll, maró, akár a gúny.

A szív megtelik néma áhítattal, méregpohár, amikor kiürül. Üresség tátong, mikor magadra hagynak, emléke fájón lüktet legbelül.

Hiába kínoz gyötrőn ez az érzés, lelkedet tőle meg nem mentheted. Nekivágsz újra, amíg csak el nem éred, s végül igaz szerelmed te is elnyered!

Aranyosi Ervin © 2010-01-11. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Bár lennénk…

Aranyosi Ervin © 2010-01-07. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: A megdagadt hasú róka (Aiszóposz meséje nyomán)

Róka koma megéhezett, hát kutatott és keresett, s egy vén fának odújában talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette, s hogy a hasát teletette, hasa dagadt, s belül maradt, mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor de csak nem fér ki a fából. Arra járt egy másik róka, öreg, bölcs, a legjavából.

A sírását meghallgatta, majd azt a tanácsot adta: – várj nyugodtan míg a hasad olyan kerek, mint a labda.

Mert mikor majd visszanyered eredeti méretedet, szabadságod visszakapod, s élheted az életedet.

A mesénk azt bizonyítja, szorult helynek is van nyitja: – csak türelem! A megoldást majd az idő leszállítja!

Aranyosi Ervin © 2010-01-06. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: A csalogány és a sólyom (Aiszóposz meséje nyomán)

Csalogány egy szép fa tetejében, ahogy szokta, dalolgatott szépen. Arra járt a sólyom, s észre vette, lecsapott rá, s zsákmányává tette.

A pusztulásra ítélt kis madárka, próbált hatni fogva tartójára, – úgy sem lakik jól vele a másik, jobban jár, ha nagyobbra vadászik.

Ám a sólyom félbeszakította, s a haldoklót ekképp okította. Bolond lennék, ha eleresztenélek, Te már megvagy, – mai napi étek, – mért kergetném azt, mit nem is látok, álomképre biztos nem vadászok.

Apró tanulsága is van a szavának: Emberek, akik túl nagyra vágynak, s nem becsülik azt, mit már elérnek, állandóan üres kézzel élnek…

Aranyosi Ervin © 2010-01-03. A vers és festmények megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: A sas, a csóka és a pásztor

Aranyosi Ervin © 2009-12-31. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Jót akaró hótakaró…

Jót akaró hótakaró betemet egy tetemet?

Miska bátya kiskabátja meg nem óvta?

Reggel óta nyelve szótlan. Benne holtan sem beszél a szembe szél.

Hallja Eszti, s eszét veszti, mert dermedve nem egy medve, alszik mélyen erdőszélen.

– Ki? – A Miska, kis hamiska! Az, a részeg, bolhafészek!

Megfagyott, s lett tetszhalott.

Ám a teste, ami este, még elázott, – s nem teázott! – alkohollal átitatva. A hatását nem vitatva, hóban ágyat keresett, és el is szenderedett.

Eszti mikor rátalála, akkor lett szörnyű halála. A sodrófa kemény éle, lesújtott Miskánk fejére, és a hóban elterült, majd jobb létre szenderült…

Jót akaró, hótakaró betemet egy tetemet…

Aranyosi Ervin © 2009-12-29. A vers és festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: A szeretet legyen mindennapos!

Legyen a karácsony éjjel, első lépés az úton. A szeretet angyala, meleg szívünkbe bújjon. A hétköznapok súlyát, könnyítse szeretet, s naponta tapasztald meg, kívánom teneked!

Aranyosi Ervin © 2009-12-21. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Fiatal, vagy öreg?

Az ifjúság mércéje sosem az életkor. Szellem és a lélek, mely benned össze forr. Akarat, elszántság, és képzelőerő, érzelmek tisztasága szívedből tör elő.

Vágysz-e újabb kalandra? S ha kell, legyőzöd-e a lustaság igáját, s erővel győzöd-e? Hogy megvívd újabb harcod, kiállj eszméidért, mely nem hajlott igába, mi szebb jövőt ígért?

Ha évek múlásával arcodra ránc kerül, lángoló ifjúságod lobog-e legbelül? Vagy lelked simaságát borítja korod ránca, szellemed csuklójára került bilincse-lánca?

Kétség, ha felmerül, – mit okoznak a gondok, reménytelen, hitetlen, tehetetlen bolondok, kik holtan menetelnek, lelkük tiporva porba. Öreggé vénült szívvel a földi pokolba.

Nem számít mennyi éves, az ember fiatal. Ki felnéz a csillagokra és repülni akar. Ki minden egyes éjen, kalandot álmodik, s a szépséges világra rácsodálkozik.

Nem fél a kockázattól, és gondolkodni mer, bízik a holnapjában, hogy eljön a siker. Naponta megcsodálja, mit addig alkotott, s megújuló reménnyel vár minden új napot.

Oly friss az ifjúságod, amint reményeid, ahogy öreggé tesznek rút kétségeid. Ha hited hajtja vágyad, szemedbe fény kerül. Lelkednek csillogása tekintetedben ül.

Oly ifjú most a lelked, akár az Önbizalmad! Korod súlyát, ha érzed, az csak félelmet adhat. Fiatal minden álmod, s Öreg a csüggedésed! Ifjú szíved és lelked, ha a szépséget érzed.

Tiéd öröm, s merészség, a büszkeség, s a nagyság, az emberség, s e föld is, a végtelen szabadság. Amíg bent fiatal vagy, bármi tiéd lehet, s elvenni tőled mindezt, sehogyan nem lehet.

Tudd, csak akkor öregszel, ha lelked szárnyait, földhöz bilincselik a csalódásaid. Ha szomorú szemekkel, lesed a nagy világot, s úgy teszel, mint vak árva ki szépet sohase látott.

Aranyosi Ervin: Az angyalok erdejében

Aranyosi Ervin © 2009-12-18. A vers és a festmény megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Levéltelen, magányos ágak,
csontváza alvó, néma fának,
ha hull a hó, csak hófogók,
ha fúj a szél sivalkodók.

Tavaszra váró hosszú percek,
ilyenkor lassan, lomhán telnek,
teendő itt csak egy marad,
etetni pár kis madarat.

Etető lóg az egyik ágról,
apró kis emlék még a nyárból,
amikor volt még élelem,
és nem volt fagy, se félelem.

Terülj kis asztal fenn az ágon,
repülj csak erre kis barátom,
tömd meg begyed, van itt mit enni,
tudom nehéz most madárnak lenni.

Tavaszig tán kihúzod így,
s ha rügy fakad, s a nap vakít,
dalold majd el a nagy világnak,
itt télen is ebéddel vártak.

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Voltál szerelmes? Mondd el, hogy milyen volt!
Meséld el annak, ki nem élte át!
Olyan, mintha egy vaknak elmesélnéd,
hány féle színben játszik a világ.

Mennyei érzés – földi halandóknak,
s néha pokol, mert néha gyötrelem.
Valóra vált, beteljesült, vad álom,
vagy egyoldalú és örömtelen.

Van hogy fellángol, máglyaként eléget,
s fájón parázslik amikor kihuny.
Csodálatos, míg viszonozva érzed.
S ha tovaszáll, maró, akár a gúny.

A szív megtelik néma áhítattal,
méregpohár, amikor kiürül.
Üresség tátong, mikor magadra hagynak,
emléke fájón lüktet legbelül.

Hiába kínoz gyötrőn ez az érzés,
lelkedet tőle meg nem mentheted.
Nekivágsz újra, amíg csak el nem éred,
s végül igaz szerelmed te is elnyered!

Aranyosi Ervin © 2010-01-11.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2010-01-07.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából.

A sírását meghallgatta,
majd azt a tanácsot adta:
– várj nyugodtan míg a hasad
olyan kerek, mint a labda.

Mert mikor majd visszanyered
eredeti méretedet,
szabadságod visszakapod,
s élheted az életedet.

A mesénk azt bizonyítja,
szorult helynek is van nyitja:
– csak türelem! A megoldást
majd az idő leszállítja!

Aranyosi Ervin © 2010-01-06.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: A csalogány és a sólyom
(Aiszóposz meséje nyomán)

Csalogány egy szép fa tetejében,
ahogy szokta, dalolgatott szépen.
Arra járt a sólyom, s észre vette,
lecsapott rá, s zsákmányává tette.

A pusztulásra ítélt kis madárka,
próbált hatni fogva tartójára,
– úgy sem lakik jól vele a másik,
jobban jár, ha nagyobbra vadászik.

Ám a sólyom félbeszakította,
s a haldoklót ekképp okította.
Bolond lennék, ha eleresztenélek,
Te már megvagy, – mai napi étek, –
mért kergetném azt, mit nem is látok,
álomképre biztos nem vadászok.

Apró tanulsága is van a szavának:
Emberek, akik túl nagyra vágynak,
s nem becsülik azt, mit már elérnek,
állandóan üres kézzel élnek…

Aranyosi Ervin © 2010-01-03.
A vers és festmények megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2009-12-31.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Jót akaró
hótakaró
betemet
egy tetemet?

Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?

Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.

Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.

– Ki? – A Miska,
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek!

Megfagyott,
s lett tetszhalott.

Ám a teste,
ami este,
még elázott,
– s nem teázott! –
alkohollal átitatva.
A hatását nem vitatva,
hóban ágyat keresett,
és el is szenderedett.

Eszti mikor rátalála,
akkor lett szörnyű halála.
A sodrófa kemény éle,
lesújtott Miskánk fejére,
és a hóban elterült,
majd jobb létre szenderült…

Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet…

Aranyosi Ervin © 2009-12-29.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Legyen a karácsony éjjel,
első lépés az úton.
A szeretet angyala,
meleg szívünkbe bújjon.
A hétköznapok súlyát,
könnyítse szeretet,
s naponta tapasztald meg,
kívánom teneked!

Aranyosi Ervin © 2009-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Az ifjúság mércéje
sosem az életkor.
Szellem és a lélek,
mely benned össze forr.
Akarat, elszántság,
és képzelőerő,
érzelmek tisztasága
szívedből tör elő.

Vágysz-e újabb kalandra?
S ha kell, legyőzöd-e
a lustaság igáját,
s erővel győzöd-e?
Hogy megvívd újabb harcod,
kiállj eszméidért,
mely nem hajlott igába,
mi szebb jövőt ígért?

Ha évek múlásával
arcodra ránc kerül,
lángoló ifjúságod
lobog-e legbelül?
Vagy lelked simaságát
borítja korod ránca,
szellemed csuklójára
került bilincse-lánca?

Kétség, ha felmerül,
– mit okoznak a gondok,
reménytelen, hitetlen,
tehetetlen bolondok,
kik holtan menetelnek,
lelkük tiporva porba.
Öreggé vénült szívvel
a földi pokolba.

Nem számít mennyi éves,
az ember fiatal.
Ki felnéz a csillagokra
és repülni akar.
Ki minden egyes éjen,
kalandot álmodik,
s a szépséges világra
rácsodálkozik.

Nem fél a kockázattól,
és gondolkodni mer,
bízik a holnapjában,
hogy eljön a siker.
Naponta megcsodálja,
mit addig alkotott,
s megújuló reménnyel
vár minden új napot.

Oly friss az ifjúságod,
amint reményeid,
ahogy öreggé tesznek
rút kétségeid.
Ha hited hajtja vágyad,
szemedbe fény kerül.
Lelkednek csillogása
tekintetedben ül.

Oly ifjú most a lelked,
akár az Önbizalmad!
Korod súlyát, ha érzed,
az csak félelmet adhat.
Fiatal minden álmod,
s Öreg a csüggedésed!
Ifjú szíved és lelked,
ha a szépséget érzed.

Tiéd öröm, s merészség,
a büszkeség, s a nagyság,
az emberség, s e föld is,
a végtelen szabadság.
Amíg bent fiatal vagy,
bármi tiéd lehet,
s elvenni tőled mindezt,
sehogyan nem lehet.

Tudd, csak akkor öregszel,
ha lelked szárnyait,
földhöz bilincselik
a csalódásaid.
Ha szomorú szemekkel,
lesed a nagy világot,
s úgy teszel, mint vak árva
ki szépet sohase látott.

Aranyosi Ervin © 2009-12-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva