Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mikor a szív fázik…


Aranyosi Ervin: Mikor a szív fázik…

Mikor a szív fázik, gyújts egy apró lángot,
segíts megtalálni így a boldogságot!
Legyél fény a ködben, hagyd hatni a szépet,
amely megmutatja, mitől szebb az élet!
Neked is jól esik, ha mást melegítesz,
mikor örömöket meglátni segítesz,
mikor a sötétben gyúl szeretet vágya,
és az éhes lélek végre megtalálja.
Ahol híján vannak szeretetnek, fénynek,
mutasd meg az útját éledő reménynek!
Engedd a magányost közelebb a tűzhöz,
ne lehessen többé, akit a sors üldöz!
Segítsd, hogy álmait válthassa valóra,
hogy az ő élete nem szól csakis róla!

Aranyosi Ervin © 2018-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elmélkedés az őszről


Aranyosi Ervin: Elmélkedés az őszről

Az őszi Nap még rám nevet,
simítva fázós lelkemet.
Messziről int, s tovább halad.
A nyár, az emlék itt marad.

Nem viszi azt magával el,
benne a szív reményre lel,
mit támogat a hit maga,
hoz még nyarat nagy csillaga.

Ha megmarad a hit, remény,
belül kigyúl a kósza fény,
amit táplál a képzelet,
hogy holnapom még szép lehet.

S lám lángra kap a röpke vágy,
tovább lépni, élni muszáj!
Nem adhatom fel! Én, soha!
Jöhet a tél, a mostoha!

Amíg szívemben szikra él,
mit nem lobbant el cirka szél,
addig leszek, mert van jövőm,
vágy ébred bennem felnövőn.

Nem győzhet le sem tél, hideg,
míg lelkem vágy érinti meg,
amíg akadnak céljaim,
akadnak húzó álmaim.

Addig mindennap felkelek,
nem nyomasztanak reggelek,
s keresek újabb célokat,
s kihúzok fagyos tél fogat!

Addig is ébren álmodom,
múltam a tűzre rádobom,
s hittel várom az új tavaszt,
hogy nem hiába vártam azt.

S a Nap ígéri, úgy leszen,
s én ezt most komolyan veszem,
lelkemben őrzöm lángomat,
s addig gondolok rá sokat!

Aranyosi Ervin © 2018-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet árnyéka


Aranyosi Ervin: A szeretet árnyéka

Tudod, a félelem, a szeretet árnyéka,
mikor a lelkedben kialszik a fény.
A hitetlenségnek csúf bizonyítéka:
– Kiürül a szíved, elfogy a remény.

Fény, s szeretet nélkül fázik csak a lélek.
elhalnak az álmok, kihűl a világ.
Félelem, irigység, düh, harag – mind méreg,
s mint egy sötét átok, úgy tud hatni rád!

Keresd hát meg a jót, keresd csak a szépet,
árnyékban, lelkedben ragyogjon a fény!
Ezer tiszta módot kínál rá az élet,
legyél újra gyermek, mint az elején.

Ragyogtasd mosolyod szerte e világra,
légy a környezeted fénylő napsugára!

Aranyosi Ervin © 2018-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A te kereszted..


Aranyosi Ervin: A te kereszted…

Hiába cipelted a terhed,
máig nem értett senki meg?
Vajon miért kellett cipelned?
A lelkeket, mi menti meg?

A szeretet ma is hiányzik,
kufároké a templomod.
A lélek gyűlöletben ázik,
az érzés mélyen elnyomott.

Az emberek a sorsban hisznek,
s azokban akik írják azt.
Vállukon kereszteket visznek,
s nem lelnek lelkükben vigaszt.

Hiába minden tanításod,
az ember nem lát ma se fényt.
Kereszted van és semmi másod,
teveled vesztettek reményt.

Mutattad, hogy hogyan kell élni,
de senki nem figyelt reád.
Az ember nem tud mást, csak félni,
s elmormolni pár írt imát.

Amit cipelsz, ma már csak jelkép,
vallási címer lett csupán.
Gonoszt elűző kis ereklyék,
amit csókolgatnak bután.

A lényeget nem értették meg,
a mondandód már súlytalan.
Megannyi ember félreértett,
a félelemnek súlya van!

Lelket nem lehet felszegezni,
a szeretet örök és szabad.
Ennek kéne érvényt szerezni,
hogy tovább éljen szép szavad!

Tedd hát le végre a keresztet,
kérlek, ne cipeld már tovább!
Hited gyökeret nem eresztett,
nem tanít jóra ostobát.

Csak egy kereszt, a te kereszted,
tovább cipelni nincs okod.
Legjobb, ha végleg elereszted,
s a jóknak kezét megfogod!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varázsolj szebb életet!

Aranyosi Ervin: Varázsolj szebb életet!

Légy önmagad,
sose játssz másért szerepet!
Legyél szabad,
kísérjen jóság, szeretet!
Ha bármi bánt,
legjobb, ha gyorsan feleded,
napfényben éld az életet!

Álmodj nagyot,
és váltsd valóra álmaid!
Vess el magot,
amely már lelkedben lakik,
kikelni lásd,
alkotni segítsen a hit,
mely mindig a jóra tanít!

Refrén:
Varázsolj hát,
hiszen van száz varázsszavad,
Éld meg a mát,
hisz lelked végtelen, szabad!
Tiéd a dal,
tiéd a szabad akarat,
belülről volt csupán az ajtódon lakat!
Teremts tehát,
értsd meg az élet lényegét,
Várnak terád,
általad teljesebb a lét!
Ne nyögd tovább
egy megírt sors ítéletét,
csak tedd a dolgod, hisz életed tiéd!

Tárd ki szíved,
nyugodtan engedd be a fényt!
Te érted van,
ne veszítsd soha a reményt!
Kovácsolj hát,
hiteddel megváltó erényt,
teremts egy érző, boldog lényt!

Refrén:
Varázsolj hát,
hiszen van száz varázsszavad,
Éld meg a mát,
hisz lelked végtelen, szabad!
Tiéd a dal,
tiéd a szabad akarat,
belülről volt csupán az ajtódon lakat!
Teremts tehát,
értsd meg az élet lényegét,
Várnak terád,
általad teljesebb a lét!
ne nyögd tovább
egy megírt sors ítéletét,
csak tedd a dolgod, hisz életed tiéd!

Aranyosi Ervin © 2018-06-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kerestelek és rád találtam

Aranyosi Ervin: Kerestelek és rád találtam
(dalszöveg)

1. rész
Kerestelek a fényben,
de nem voltál sehol,
sötétben sem leltelek,
elvesztél valahol?
Kerestelek lenn a földön,
de sehol sincs nyomod,
hiába nézek fel az égre,
hova szívem álmodott.

Kerestelek könyvekben,
és elmélyült tudásban,
hegycsúcsára törtem,
a föld mélyére ástam.
Kerestelek csillogásként,
a mások szemében,
nem sikerült mégsem veled
soha szembe néznem.

Követnélek bárhová,
hová csak út vezet,
de nem talállak sehol
olyan szegény a képzelet.
Kerestelek tiszta szívvel,
várt a nagyvilág,
én bejártam eget-földet,
de nem találtam rád!

2. rész
Nem találtalak meg
a rohanásban én,
úgy éreztem
nincsen szerencsém.
De nem kellett más hozzá,
csupán egy gyertyafény,
és vezetett a
hit és a remény.

Önmagamba néztem,
figyeltem lelkemet,
fejemben a zsongás
elcsendesedett,
s te ott álltál előttem
és megérintettél,
s éreztem lelkemben
hogy mindig szerettél.

Itt élsz te bennem
és benned élek én.
érezlek, látlak,
fényt töltesz belém.
Kíséred léptem,
ott vagy mindenhol,
ha szólítalak
minden válaszol.

3.rész
Rád leltem a fényben,
ott vagy a sötétben,
itt vagy lent a Földön,
s fent a magas égben.
megbújsz minden könyvben,
szemből hulló könnyben,
ma már könnyen látlak,
mindig megtalállak

Követlek, s utamat
lábnyomodban járom,
s fellelek mindenben,
bárhol a világon.
Ott dobbansz a szívben,
könnyed mozdulatban,
csak lelkem volt vak,
én voltam tudatlan.
Amíg nem láttalak,
igen, én voltam tudatlan.

Aranyosi Ervin © 2018-04-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mostantól csak veled! (dalszöveg)


Aranyosi Ervin: Mostantól csak veled!
(dalszöveg)

Én többé nem tudok már nem gondolni rád,
szemedben ott ragyog az egész nagy világ,
Mióta élek mindig téged vártalak,
te vagy a boldogság, s én megtaláltalak.

Én többé nem tudok már élni nélküled,
eddig csak lézengtem, de célt kaptam veled,
Általad lettem azzá, aki most vagyok,
te tőled értelmet kaptak a holnapok.

Refrén 1.:
Tele van a szívem élettel,
a lelkem is tőled ébredt fel,
minden percem értelmet kapott,
ha nem vagy itt, rólad álmodom.

Tele van a szívem álmokkal,
a te lelked így hat rám okkal.
Minden álmunk már közös, tudom,
kézen fogva járunk új úton.

Én többé nem vagyok, ki egykor voltam én,
veled ez új történet, sokkal szebb regény,
közösen írtuk, s mindig téged vártalak,
világra álmodtalak, megtaláltalak!

Refrén 2.:
Tele van a szívem élettel,
már te érted ébredek reggel,
minden álmom lám valóra vált,
mikor szívem végre rád talált!

Tele van a szívem álmokkal,
tudatnom is kell ezt másokkal!
Megtaláltam lelkem jobb felét,
leteszem a szívemet eléd:
– Szeretlek!

Aranyosi Ervin © 2018-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szonett az elmúlásról


Aranyosi Ervin: Szonett az elmúlásról

Elmúlás, halál jár most az eszemben,
az élet súlya agyonnyom, eltemet.
Cipelem én, de szívem menthetetlen,
méreg forrázza zilált lelkemet.

Ó Istenem, mondd mért adtál szerelmet?
Minek a vágy, mely magával ragadt?
Ha örömem, csak fájdalmat teremtett,
s helyén sötétség, kínzó seb maradt.

Egyszer már úgy is elhagytam e létet,
s angyalok szárnyán tértem vissza én,
de testembe csak hálni jár a lélek,
s úgy érzem köddé vált minden remény!

Mi volt a cél, mindezt miért kapom?
Segíts Uram! Legyen szebb holnapom!

Aranyosi Ervin © 2018-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Milyen jó barát…

Aranyosi Ervin: Milyen jó barát…

Milyen jó barát a csend,
bennünk szép békét teremt,
ha lelkedben csend marad,
megtalálod önmagad!

Milyen jó barát a fény,
benne éled a remény,
és ha szebb jövőd hiszed,
szabadabbá lesz szíved!

Ref.:
Szeretettel sokkal könnyebb,
ha szemedbe csal is könnyet,
ne bánd hisz az jól esik,
lelked széppel megtelik.
Szeretettel élni álom,
mosolyom, ha megtalálom,
benne lelkem felragyog,
s rögtön látod: Itt vagyok!

Milyen jó barát a hit,
mikor hiszel, megsegít,
és ha magadban hiszel,
napjaidba jót viszel!

A béke is jó barát,
a világ szebb oldalát
megmutatja mind neked,
amikor őt hirdeted!

Ref.:
Szeretettel sokkal könnyebb,
ha szemedbe csal is könnyet,
ne bánd hisz az jól esik,
lelked széppel megtelik.
Szeretettel élni álom,
mosolyom, ha megtalálom,
benne lelkem felragyog,
s rögtön látod: Itt vagyok!

Aranyosi Ervin – Komlósi Ferenc © 2018-02-17.
A dal bármilyen előadása csak a

szerzők írásos engedélyével
lehetséges. Minden jog fenntartva!

 

 

 

By

Aranyosi Ervin: A vér az élet (Véradók himnusza)


Aranyosi Ervin: A vér az élet
(Véradók himnusza)

A vér az élet, mely szíveden átfolyik.
Benned a lélek, szebb létről álmodik.
Ha véred adod, az új reményt ígér,
a hálát kapod, ami majd végig elkísér.

Köszönet jár minden csepp véredért,
köszönet jár, a megmentett életért!
Köszönet jár, de mégse azért tegyed,
adj új esélyt vele, egy élhető életet!

Refrén:
Segíts hát visszaadni mások álmait,
szeretettel, amely a szívedben lakik.
Szeretettel, amely a szíved mélyén él,
ami oly meleg, tiszta, s piros, mint a vér!

Figyeld önmagad milyen szép a földi lét!
Hogyan tehetnéd még szebbé a másokét?
Hogyan adhatnád vissza a jó reményt,
Egy szebb életre, hogy adhatsz új esélyt?

A vérünk élő anyag és nincs helyette más,
csak ember képes adni s ez már nem vitás.
Nélküle nincsen élet, nincs szép szerelem,
ha vért adsz testvérré is válhatsz te velem.

Refrén:
Segíts hát visszaadni mások álmait,
szeretettel, amely a szívedben lakik.
Szeretettel, amely a szíved mélyén él,
ami oly meleg, tiszta, s piros, mint a vér!

A vérünk a szeretet, az összetartozás,
egymásért áldozás, erény kovácsolás
egy véradó, ki szívből ad neked,
egyszerre megmenthet három szép életet.

Adj vért, a kérés véresen komoly,
a fizetség a hála és mosoly,
de az érzés az sokkal többet ér,
nap, mint nap tudd, hogy mily fontos a vér!

Refrén:
Segíts hát visszaadni mások álmait,
szeretettel, amely a szívedben lakik.
Szeretettel, amely a szíved mélyén él,
ami oly meleg, tiszta, s piros, mint a vér!

Aranyosi Ervin © 2017-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva