Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

júl
12

By

Aranyosi Ervin: Köszönet mantra

Category: dalszöveg, mantra Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Köszönet mantra

Megköszönöm és tudom,
én is egy fénylény vagyok,
bennem isten-fény ragyog,
utamon nyomot hagyok,
testileg és lelkileg,
egészséges, s ép vagyok!

Megköszönöm és tudom,
vándor vagyok, jó úton,
kezemben fáklyát viszek,
segítek mindenkinek!
Ébresztem a lelkeket,
szívem ad, hiszen szeret!

Megköszönöm, s értem én,
jobbítok más életén,
közben szépül az enyém,
szebb világra van remény!
Így hát fényem felragyog,
Istent értő lény vagyok!

Aranyosi Ervin © 2023-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
4

By

Aranyosi Ervin: Győzhet a szeretet!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Győzhet a szeretet!

Nem volt túl nagy elvárásom,
csak annyi, hogy szép legyen!
Nem akartam átgázolni
bakanccsal az életen.
Én csupán adni akartam,
magamból, aki vagyok,
s hiszem, szívvel teljesítem
a rám mért feladatot.

Kezem nem rejt féltett kincset,
szívem az mi rejteget,
de azt szórom szerte széjjel,
örömmel, amíg lehet!
Az én kincsem néhány strófa,
melegítő szeretet.
Árva szívek tanítója,
mégis csodát tesz veled!

Kihűlt szívek, mire vártok,
szítsátok fel tüzetek,
szeretet kell a világnak,
ennyi csak az üzenet!
Fényhozókká kéne válnunk
és tükrözni a Napot!
Szeretetünk széjjelszórni,
vetni szeretet magot!

Egymás lelkét meglocsolni,
szép szavakkal, hogyha kell,
A szeretet nyelvén szólni,
s világunk életre kel!
Ez az egyetlen esélyünk,
hogy lehessen holnapunk,
ha megértjük, ha ébredünk,
tiszta fénnyel jóllakunk!

Ma sincsen nagy elvárásom,
talán most még én adok,
a jövőnk alapját ásom,
s holnap szívedben lakom!
Tanulj őszintén szeretni,
hadd nyissam fel szemedet:
– Vagy a PÉNZ-istent szolgálod,
vagy győzhet a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

okt
21

By

Aranyosi Ervin: Tükörkép

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Tükörkép

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem,
alul vagyok, vagy felül?
Kettőnk közül, mondd, ki támad,
s ki az, aki menekül?
Melyik lehet a valódi
és melyik az álomkép?
Ám, ha mind a kettőt látom,
lehet, hogy csak álmodnék?

Aranyosi Ervin © 2022-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
14

By

Aranyosi Ervin: Egy borongós dal

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egy borongós dal

Mikor elvesztettél
minden álmot,
semmid sem maradt,
bezárták kalitkába
szabadság-madarad.
Elrabolták, ami szép volt,
minden elveszett,
s úgy érzed, Teremtőd
sem fogja már kezed.

Refrén:
Porrá zúzták a világod,
agyonnyomnak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Mikor nem bízol már senkiben,
mert átvertek sokan,
s látod, hogy a birkanép is
a halálba rohan.
Megpróbáltál mást mutatni:
– létet,  élhetőt,
körülötted az üresség
mégis egyre nőtt.

Refrén:
Porrá zúzták minden álmod,
agyonnyomnak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Mikor elpattan az utolsó húr,
s elhallgat dalod,
megélni ezt a létet
már nem is akarod.
Elvonulsz, hogy ne is lássad,
hogy pusztul a világ,
sajnálni sem vagy képes,
nem tud hatni rád!

Refrén 2:
Porrá zúzták ami áldott,
agyonnyomtak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Lehet vége a világnak,
köddé válnak a napok,
elszáll mindenféle kétség,
és a lélek kiragyog…

Aranyosi Ervin © 2022-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

márc
22

By

Aranyosi Ervin: Magyar legény…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Magyar legény…

Magyar vagyok, ha rám nézel,
láthatod, hogy ki vagyok!
Ha magyar vagy, te is érzed,
magyar lelkünk kiragyog!
Minden este ezt tükrözik
odafenn a csillagok.
Kételkedni nemzetemben,
senki fiát, nem hagyok!

Magyar vagyok, magyar földön
eszem magyar kenyeret,
barátsággal köszöntelek,
nyújtsd ide a tenyered!
Nemzeti szín szalagom van,
az díszíti kalapom,
de a lelkem is színmagyar,
senkinek el nem adom!

Magyar vagyok, tiszta szívvel,
őrzöm magyarságomat!
Testvéreim lakják körben,
megnyirbált országomat!
Testvéreink veszik körbe,
s a magyar nyelv összeköt,
egykor egy hazában éltünk,
magyar szívünk összenőtt!

Hej, de jó lenne, ha újra
egy nép lenne a magyar,
s az történne a hazánkban,
amit a nemzet akar!
Békességben mind megférnénk,
mint égen a csillagok,
mindig büszkén mondhatnám el:
– Én is egy magyar vagyok!

Magyar legény, igaz hitű,
magyar anya gyermeke,
s nem is az lenne a fontos,
hogy a sok pénz felvet-e?
Sokkal inkább, hogy a magyar
összefogva boldogul,
mert lelkébe a bátorság,
s nem a félelem szorul.

Magyar vagyok, tiszta lélek,
magyar nyelvem éltetem.
Gondolataim teremtik,
nap, mint nap az életem!
Szavaimmal teremtem meg
jövőmet és sorsomat,
nem vagyok az, ki gonosznak,
alázattal szót fogad!

Magyar vagyok, s ha rám nézel,
ha magyar vagy büszke vagy!
Van okunk a büszkeségre,
történelmünk tükre nagy!
Csak a homály eltakarja,
mert más, irigy nemzetek
foga fáj kies hazánkra,
s várja mikor nem leszek.

Ha magyar vagy fordíts sorsot,
emeld fel a népedet,
szép hazánkban élhessünk már
boldog, békés életet!
Az, aki nem minket szolgál,
hagyja el e szép hazát,
a magyarság hadd élje meg
békéjét és igazát!

Aranyosi Ervin © 2022.03.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
16

By

Aranyosi Ervin: Én építek, és alkotok…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Én építek, és alkotok…

Én építek, és alkotok,
– igaz még kisgyerek vagyok,
de élvezem az életem,
s utamon nyomokat hagyok.
Fentről kacag reám a Nap,
az arcomon mosoly ragyog,
mert felvidít a gondolat,
hogy boldog kisgyerek vagyok…

Az szeretnék maradni én,
hát hagyd, hogy süssön rám a Nap!
Ne vedd el játékaimat,
mert akkor semmim sem marad!
Ne félni taníts engemet,
az élet annyi mást tanít!
Szabadítsd fel a lelkemet,
tedd kinccsé létem napjait!

Tudod mit? Figyelj én reám,
s élvezd te is az életet!
Játsszál velem, legyél vidám,
igazán élni így lehet!
Ne nézd, mások mit mondanak,
ne bántsanak meg érdekek!
Ne kullogj te mások után,
éld szabadon az életed!

Én építek, és alkotok,
ettől lehet szép a világ!
Igaz, még kisgyerek vagyok,
de tiszta lélek, aki lát!
Te se takard el a Napot,
tőle is kapok még reményt,
engedd inkább a lelkedbe
a felemelő tiszta fényt!

Aranyosi Ervin © 2021.11.16
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
4

By

Aranyosi Ervin: A lét értelmét keresve

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: A lét értelmét keresve

Aranyosi Ervin: A lét értelmét keresve

Nem vagyok több én bárki másnál,
nem is különbnek jöttem én,
és nem is költőnek születtem.
Téged szolgál a költemény!
Tehozzád szól mindegyik versem,
– vagy éppen rólad – azt hiszem.
Teszem a dolgom, amire leltem,
s értetek dobban a szívem.

Kaptam egy furcsa adottságot,
s az égiektől szavakat…
Nem fájdalmaim dobom reátok,
nem rólam szól a szavalat.
Más lelkek szólnak odafentről,
ahonnan jöttünk egykoron,
s üzennek lelkemen keresztül,
hiszen a lélek mind rokon!

Honnan jövünk, hová is tartunk,
mi végből vagyunk ma is itt?
Azt kaptuk mind, amit akartunk?
Vagy tévutakra vitt a hit?
Ezer ösvény, amit bejárunk,
s ha kell, hát találkozhatunk.
Lehet bárki a jó barátunk,
s egymásra mindenképp hatunk.

Egyek vagyunk mindenki mással,
lélek tésztából szaggatott,
csak van, ki anyagba merülve,
nem látja sosem a Napot.
A felszín nem kincsektől gazdag,
ott fent fontos: a létet értsd,
ne akarj semmit csak magadnak,
azzal mások lelkét ne sértsd!

Hiszem, hogy mind szolgálni jöttünk,
tanítani más lelkeket.
Nem állhat senki sem fölöttünk,
senki nem bánhat el veled.
Az életünk ezer tanulság,
s mi vállaltuk magunkra fel,
s attól válik gazdaggá sorsunk,
ha a lélek útjára lel.

Ezt az utat kell megtalálnunk,
s ha nincs meg, majd megint jövünk,
amíg egyszer csak megtanuljuk,
míg felnőtt lelkekké növünk.
Mi írtunk sorsot önmagunknak,
s amíg csak mást hibáztatunk,
addig utunkat nem találjuk,
csak elveszett lelkek vagyunk.

De fel a fejjel, ez az élet,
s akkor lesz szép, ha élvezed!
Ha néha önmagadba nézel,
s a lét okát felfedezed.
Saját lelkemben elmerülve,
ott várnak rám a válaszok.
Mikor értőn magamba szállok,
már értem azt, miért vagyok!

Aranyosi Ervin © 2019-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
2

By

Aranyosi Ervin: Kimondva, leírva más!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Kimondva, leírva más!

Szólok hozzátok tiszta szóval,
s beszédem rögtön értitek.
Leírom, s lelkek fagynak jéggé,
a leírt szó, mondd, mért hideg.
Kedveskedő, mikor leírom,
finom, szép szóból font kalács,
s lám ugyanaz papírra vetve,
gyakran csak bosszantó tanács!

Beszéd közben, ott él a lélek,
hangsúly, hangszín és mozdulat,
– hisz olvasod a testbeszédet –
s a szó sem gúnyos, nem mulat.
Éppen azt érted meg belőle,
amire én is gondolok.
Ám, ha leírom szóról szóra,
úgy érzed, lelket rombolok.

Mást olvasol ki a betűkből,
ítéleted adod reám.
Úgy érzed bántani akarlak,
s nem jó rád szóból szőtt ruhám.
Mást gondolsz róla, másként érzed,
egész másképpen olvasod.
Pedig a leírt gondolatban
teljes lelkemmel ott vagyok.

Mért bánt a szó, ha le van írva,
mért gondolod, hogy fájni fog.
Jó szándékom vetem papírra,
nincs benne bántó, rossz dolog.
Ha nem tetszik, ahogy beszélek,
befogom szám, csendben vagyok!
De üres lapot hiába küldök,
ha rajta nyomot nem hagyok.

Kimondva szép, leírva mégis
egészen mássá alakul.
A kérdés az, hogy melyik énem
veszed értően alapul.
Leírva nehéz értelmezni,
hogy pontosan mit is takar.
Jó lenne azt feltételezni,
hogy írója csak jót akar!

Aranyosi Ervin © 2018-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
1

By

Aranyosi Ervin: Esti hála

Category: dalszöveg, mantra Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Esti hála

Minden este ünnep lészen,
kigyúlnak a csillagok.
újra élem emberségem,
Istenemmel egy vagyok.

Refrén:
Hálát adok hát az úrnak,
megélem világomat,
engem hívott el tanúnak,
tapasztalni álmomat

Hála, hála, hála, hála
hálám bennem felragyog.
Hála, hála, hála, hála
Teremtőmmel egy vagyok.

Hálát adok hát az úrnak,
megélem az életem,
engem hívott el tanúnak,
hogy világom jobb legyen

Hálás vagyok én az Úrnak
teremtőnek alkotott,
bennem élő vágyak gyúlnak,
vele, s benne egy vagyok.

Refrén:
Hála, hála, hála, hála
hálám bennem felragyog.
Hála, hála, hála, hála
Teremtőmmel egy vagyok.
Élek élek, végre élek,
végre élem életem,
élek élek, végre élek,,
a világom egy velem.

Aranyosi Ervin © 2018-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
2

By

Aranyosi Ervin: Egy sírfelirat margójára

Category: A nap gondolata Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egy sírfelirat margójára

Te sosem voltál az, aki én most vagyok,
s én nem leszek porrá, ha mindent itt hagyok.
Hisz elhagyom világom, egyszer majd testemet,
a por csak az, amit a világ majd eltemet.
De a lelkem akkor új létbe költözik,
s újra leszületik, s új testbe öltözik,
aztán ott folytatom a tanulmányaim,
s ott fogom megélni az újabb vágyaim.
De amíg itt élek, addig még alkotok,
ember mivoltommal szép nyomokat hagyok,
nem gyűjtök aranyat, anyagból kincseket,
bús gondolatokkal nem őszítek tincseket,
csak jót teszek, s adok, mikor csak adhatok,
hiszen folyton élek, s mindig élő vagyok!

Élünk, s higgyétek el, sosem leszünk holtak.
Hordjuk terheinket, miket reánk róttak,
ám ezek a terhek hitünkből erednek,
s akik reánk tették, szívükből szeretettek.
Csak azt adták tovább, amit ők is kaptak,
és kapott hitükben sajnos megmaradtak.
Nem fejlődött tovább, nem tanult a lélek,
ennek köszönhető, hogy még ma is félek.
Pedig én már tudom: Nem bánt, jó az Isten,
félnivalóm mástól, alapjában nincsen!
Hisz, amit én adtam, csak azt kapom vissza,
haragomnak mérgét, az én szívem issza.
Jóság és szeretet, az mind visszaszáll rám,
jól tenném, ha szívem teljesen kitárnám!

Aranyosi Ervin © 2018-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts