Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Akarom én!


Aranyosi Ervin: Akarom én!

Akarom én, hogy úgy legyen?
Hogy minden áldott ünnepen,
versem a kezedben legyen,
és téged boldoggá tegyen?
Akarom én, hogy rátalálj,
hogy minden reggel arra várj,
jön-e feléd új gondolat,
mely elűzi a gondodat?

Ha nem akarnám, nem írnék,
saját bajaimon sírnék,
lehúználak, hogy fájj velem,
ott, minden csúfos reggelen!
De én komédiás vagyok,
új terheket rád nem rakok,
inkább csak véled kacagok,
ne fájdítson meg vacak ok!

Akarom én, hogy jobb legyen,
s ne ülj naponta gondhegyen,
ne fájdítsam a szép szíved,
adjak reményt, adjak hitet!
És adjam azt, még akkor is,
amikor padlón vagyok is!
Csak legyen neked örömed!
Hogy járhasson a köszönet!

Aranyosi Ervin © 2024.05.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anyák napjára – szülőföldemnek


Aranyosi Ervin: Anyák napjára – szülőföldemnek

Édes Anyaföldem, ünnepellek téged,
s véled Anyanyelvem, mely éltet egy népet!
Ünnepellek szépen, kies, szép hazámat,
ide születtem le, s ez javamra válhat.
Dicsérni szép magyar szavaimmal tudlak,
büszkén vállalom fel az oly dicső múltat,
mikor eleink még emelt fővel jártak,
együtt tették dolguk, egy oldalon álltak!

Magyarnak születtem, magyar hát a lelkem,
szép magyar szavaim, dallá válnak bennem!
Mesés ez az ország, csodás gazdagsága,
természeti kincsek élő garmadája!
Ez a mi örökünk, ez az ősi jussunk,
csak azt más uralja, hogy hozzá ne jussunk!
Igazi Kánaán, boldogító öle,
aranya, ezüstje, számtalan ékköve,
vize, erdősége, vadja, élő földje,
s nem csak arra való, hogy sírunk befödje!

Nagy kár, hogy a népe mássá akar válni,
idegen hatalmat kénytelen szolgálni!
Nem tudja, hogy gazdag, s honában nincs joga,
összes kincseire másnak fáj a foga!
Nincs már történelmünk, elhazudták múltunk,
szenvedéseinkből soha nem tanultunk!
Szolganéppé tették Attila szent népét,
s nyakára ültették mások istenségét!

De te, szülőföldem, mindig magyar maradsz,
s örülsz a népednek, hisz boldog vagy, ha adsz!
S akad még ki őriz nagy-nagy szeretettel,
aki büszke arra, hogy ő magyar ember!
Jósolták, hogy egykor, lerázzuk a láncot,
s élhetővé tesszük az egész világot.
Itt fog majd a magból, jövőnk kicsírázni,
és a magyar újra, egy nemzetté válni!

Köszöntelek téged, Magyar Föld-anyácska,
viruljon virágtól Baranya és Bácska,
elcsatolt részeid Nap fénye fürössze,
hogy a magyar nemzet eggyé álljon össze!
Erdeink, mezőink, bővizű folyóink,
tükrözzék a szépet, hiszen élni jó itt!
Legyen okunk táncra, mosolyra és dalra,
hozzon a Jóisten áldást a Magyarra!

Aranyosi Ervin © 2024.05.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rossz ember nincs!


Aranyosi Ervin: Rossz ember nincs!

Rossz ember nincs, épp úgy, mint rossz gyerek!
Jónak születnek mind az emberek!
A gond csak az, hogy Ők sem tudnak róla,
hogy nyílt szívük, jóságuk hordozója.
Már gyermekkorban megtanulnak félni,
és szembeszállni, küzdelemben élni.
A szeretet elfogy bezárt, szép szívükből,
és Te ezt látod sötét tekintetükből.
Ha meglátod, hogy mennyi szív van zárva,
szeresd jobbá, sajátodat kitárva!
Mert tudnod kell, Ők is jónak születtek,
nem csak rajtuk múlt az, hogy mivé lettek!

Aranyosi Ervin © 2024.04.29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találkozzunk Sárszentlőrincen!

SÁRSZENTLŐRINC – 2024.05.04 – Művelődési ház Petőfi u. 2.

Aranyosi Ervin: Találkozzunk Sárszentlőrincen!

Utazom, hát készülődöm,
lelkem bőröndjét most megtöltöm,
hiszen várnak rám szeretettel,
sok kedves, verset értő ember.

Sárszentlőrinc a vendéglátóm,
s hogy ott legyek, már alig várom,
csomagolom a verseim,
válogatok szívem szerint!

Mert közeleg az Anyák napja,
s biztos lesz majd, ki versem adja,
ki így köszönti édesanyját,
verssel díszítve majd a napját!

Azt is tudom, hogy lesz ott más is,
verselni fog Csórics Balázs is,
s a közönségünkkel örülve,
beszélgetünk versbe merülve.

Viszem a könyveim magammal,
velük telik meg majd egy asztal,
s hiszem, lesznek, kik erre várnak,
s könyvet visznek a jó anyáknak!

Felnőtt kötet és mesekönyvek,
ünnepre, mind egy remek ötlet!
Anyák napjára, gyermeknapra,
– felhívás sok verses kalandra!

Beköltözünk egy délutánra,
az irodalom útját járva,
szeretve, vígan verselünk.
Ha van kedved, legyél velünk!

Aranyosi Ervin © 2024.04.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Baráti segítség


Aranyosi Ervin: Baráti segítség

Ha életedben olyan helyre értél,
ahonnan nem tudsz tovább lépni már,
s ha teremtődtől segítséget kértél,
egy jótét lélek biztos rád talál.
A barátok ott lesznek majd a bajban,
s a szükségben segítenek neked.
Egy jó barát kezét nyújtja, ha baj van,
s számíthat rád, ha útján megreked.

Aranyosi Ervin © 2013-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ez a nap is elszaladt


Aranyosi Ervin: Ez a nap is elszaladt

Ez a nap is elszaladt
egy pillantás alatt,
a lelkünkben, a nyomában
semmi sem maradt!
Tova tűnt, nem vettük észre,
nem hagyott nyomot,
semmi kedvest, maradandót,
mi sem változott!

Ez a nap is, mint a többi,
üres volt, s sivár,
s nem akarjuk újra élni,
visszahozni kár!
Csak tudnám, hogy mire várunk,
milyen jöjjön el?
Hogy változzon a világunk,
álmodozni kell!
Álmot hozni el!

Refrén:
Álmodj velem egy újabb, szebb napot,
hol lelkünk felkacag,
Álmodd velem, hogy örül a szíved,
mert megtaláltalak!
Álmodj velem, és ébredj velem,
kell, hogy rám találj,
Álmodj velem, és legyél velem,
s a közös csodánkra várj!

Ez a nap is elszaladt,
és elmúlt nyomtalan,
napok óta várok rád,
a lelkem nyugtalan!
Fogd a kötél másik végét,
hadd húzlak közel,
reméld azt, hogy eljövök,
és boldogabb leszel!
Boldoggá teszel!

Refrén:
Álmodj velem egy újabb, szebb napot,
hol lelkünk felkacag,
Álmodd velem, hogy örül a szíved,
mert megtaláltalak!
Álmodj velem, és ébredj velem,
kell, hogy rám találj,
Álmodj velem, és legyél velem,
s a közös csodánkra várj!

Aranyosi Ervin © 2024.04.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az álmodozás, maga a szabadság


Aranyosi Ervin: Az álmodozás, maga a szabadság

Álmodozás, az maga a szabadság,
a lélek szinte súlytalan lebeg.
Szelíd a lét, nincs benne semmi vadság,
ezt éli át egy gondtalan gyerek.
Engedd el néha a kívül zord világot,
szívedre szálljon béke, szeretet!
Legyen a Föld általad is megáldott,
engedd merengni szép képzeleted!

Álmodozás, nélküle nincs szebb élet,
csupán a megszokott az elérhető!
A vágy erejével felemelhet téged,
csak így formálódhat ennél szebb jövő!
S ha valóra váltod, minden kedves álmod,
ha a változásra teszed léted fel,
akkor lehet teljes, értékes világod,
a valóra válás, téged ünnepel!

Álmodozás! Hát sose mondj le róla!
Megfagy a lét, a mozgásban megáll!
Nem lesz a világnak több jóakarója,
onnantól az élő csupán vegetál!
Ám, ameddig benned élnek még az álmok,
amíg jó motorként dobog a szíved,
amíg a jövődet színes filmként látod,
addig igazán élsz, éltet a hited!

Aranyosi Ervin © 2024.04.20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életünk körforgása


Aranyosi Ervin: Életünk körforgása

Leszületés előtt is tudtuk,
hogy együtt boldogok leszünk!
Kerestük hát a lélekpárunk,
nyugodni nem hagyott szívünk!

Mint egy kirakós, összerakva,
lelkünk jobbik felére lelt,
a szívünk hiányzó darabja,
szívdobbanásával felelt.

Mikor végre egymásra leltünk,
reánk talált a szerelem,
s nem is volt többé kérdés bennünk,
hogy boldog leszel te, velem!

S hogy nekem is a boldogságot,
dobogja folyton a szíved,
s megkapja mind, amire vágyott,
hisz jó érzés érinti meg!

Egymásnak teremtett az Isten,
véletlen nem volt semmi sem.
Talán, hogy jókedvre derítsen,
s nem hagyta csupán ennyiben.

Közös az út, amelyen járunk,
s közben fogjuk egymás kezét,
muszáj volt, hogy egy párrá váljunk,
s ez volt ebben a meseszép!

Ha elmegyünk, egymást bevárjuk,
odaát is együtt leszünk,
s majd újabb születésre várunk,
közös életet tervezünk!

Aranyosi Ervin © 2024.04.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha elment a kedves…


Aranyosi Ervin: Ha elment a kedves…

Ki szívedben él, nem lehet halott,
mert látod nyomát itt is, meg amott.
Őt képtelenség kiszakítani,
és hangját véled olykor hallani!
És arca álmaidban feldereng,
aztán a lelked némán elmereng…
Majd őrzi kincsként, bár múlik az idő,
és fáj, hogy meg nem ismételhető.
Hisz olyan nem lesz többé a világ,
de odaát fog addig várni rád,
míg léted súlyát te is leteszed,
s az öröklétbe is majd követed!

Ő élő marad, míg csak benned él,
és szeretete végig elkísér!
A lelked mélyén beszélhetsz vele,
ezért nem hal a te lelked bele.
A szerető szív soha nem felejt,
a szem, mely látta, fájó könnyet ejt!
Pár kedves emlék reád mosolyog,
s ha rágondolsz, ne szégyelld mosolyod!
Hiszen szerette, arcod dísze volt,
s az övé is a szívedig hatolt.
Mert mosolygott, és szívből nevetett,
és boldog volt, mert veled lehetett!

Ne szégyelld hát, ha fáj érte szíved,
ha életed most teherként viszed,
ha szíved húzza mélybe fájdalom,
mert nincs melletted minden hajnalon.
Engedd, hogy rád hulljon most a gyász,
de tudd, hogy fentről figyel és vigyáz!
Érzi és látja szép érzéseid,
és gyöngyként hordja fájó könnyeid.
Most is árad feléd a szeretet,
és sok jó érzést küld le teneked.
Még álmaidban meg-meglátogat,
s gyógyít, hogy szíved ne fájjon sokat!

Aranyosi Ervin © 2024.04.16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Szeretnék a szülőföldről írni,
és bemutatni drága, szép hazám!
A természetet élőn szóra bírni,
egy mesés nyelven, mit tanított anyám!
Mert büszke vagyok itt én minden tájra,
az Alföldre, mit szép hegylánc övez,
s ha köztük járok, miért vágynék másra,
ez kötődésem, s oly egyszerű ez!

Csak csodálom az élet gazdagságát,
mit nem pusztíthat el az oktalan,
s ha kerülöm a versenyek világát,
tudom, nem leszek boldogtalan!
És szembe merek nézni én a Nappal,
s a fényét őrzöm, lelkemben ragyog,
és gazdagodom minden egyes nappal,
ha ráébredek arra, ki vagyok.

Csodálom a hömpölygő folyókat,
mik hordozzák az éltető vizet,
a magyar tengerben lubickolókat,
hol a nyár sok élménnyel fizet.
A mezőket, a zöldellő erdőket,
ahol békésen élnének vadak,
hol fűrész marta sudár fák kidőlnek,
hol dallal sírnak ma a madarak.

Ó bárcsak lenne jó gazda az ember,
s nem érdek mentén pusztulna e föld,
ha rájönnénk, hogy betondzsungel nem kell,
a természet itt élőn tündökölt!
Én csodálom a képzeletdús elmét,
mert naggyá tették ezt a szép hazát.
a nyelvünk nélkül szegényebbek lennénk,
hát ezért írom versbe szép szavát.

A természetben ott a tiszta válasz,
a kérdésekre mind meglelhető!
A lépésekkel erősebbé válhatsz,
s a kihívás a mélység, s hegytető!
Az érzések, mind támaszok lehetnek,
és megmutatják a helyes utat,
mert boldogok, kik világot szeretnek,
ha lélek hajt, és szolgál a tudat!

Hát szeretnék a szülőföldről írni,
nincs más ország, mely ennél gazdagabb,
elrablott részeit kell visszasírni,
mert az magában is magyar marad!
Én itt születtem és idekötődöm,
ha utazom is, visszatérek én,
mert szép hazámtól újra feltöltődöm,
mert itt ragyog rám legszebben a fény!

Aranyosi Ervin © 2024.04.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva