Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az Ikertornyok emlékére


Aranyosi Ervin: Az Ikertornyok emlékére

Huszonkét évvel ezelőtt
terrorizmus született,
s akik akkor kitalálták,
nem tartanak szünetet…
Rémülten nézte a világ,
hogy két torony összedőlt,
s háromezer dolgos embert,
egy délelőttön megölt.

De nem az volt, minek látszott,
mert hamis volt az egész,
– s bár a fél világ már tudja –
bűnösöknek nyoma vész.
Biztosítási csalás volt?
Háborúknak jó oka?
Amerika talán így lett
a terrornak bajnoka!

Összeesküvés elmélet?
Ám erről is kiderült,
ahogy történt, lehetetlen…
De elhitetni sikerült!
Két gépmadár csapódott be,
s felrobbant a kerozin…
És egy világ csapódott be
a média képein.

Földig égő acélvázak
robbantak le akkor ott.
Igaz előbb a pincében
pár robbantó alkotott.
Alapjaiban rengett meg
mind a három épület,
s a világon végigfutott
a megbénító rémület!

Két toronyba repülő szállt,
s leomlott egy harmadik…
A Pentagont is megtámadták
– terjedt el a balga hit.
Milliónyi bizonyíték,
sokan mégis azt hiszik,
hogy az véd meg a terrortól,
aki közben vért iszik.

Huszonkét év és a világ
nem is keres felelőst.
Mért keresne, hiszen tudja,
ki játszotta az erőst.
Ki uralja a világot,
gerjeszt folyton félelmet,
ki ír nekünk napról napra,
egy hazug történelmet!

Aranyosi Ervin © 2023-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldöm feléd az én zeném!


Aranyosi Ervin: Küldöm feléd az én zeném!

Elküldöm én az én zeném,
elárulom, mit érzek én!
Szívem szeret, csak is veled,
lesz szép a lét, mit képzelek!

Szálljon feléd, hát szép dalom,
remélem, lesz rá alkalom,
hogy elmondjam, szívem szeret,
s ha látlak, rám a Nap nevet!

Elküldöm hát az én zeném,
biztass kicsit, hogy van remény!
Biztass kicsit, nem nagy dolog,
hadd legyünk együtt boldogok!

Hallgasd meg hozzád írt dalom,
szívem szavát kimondhatom,
hogy téged örökké szeret,
s boldog csakis veled lehet!

Aranyosi Ervin © 2023-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha nem sírsz


Aranyosi Ervin: Ha nem sírsz

(Goombay Dance Band – Seven Tears dalának dallamára)

Ha nem sírsz, a lelked nem is érez,
ha nem sírsz, sosem fájt a szíved!
A harag az, mi mindent összevérez,
csak a bánat lehet a tied!

Itt állunk,
jót várunk,
minden könny felszárad valahol,
ha a szívünk kedves dala szól.

Ébredj fel,
jó kedvvel,
és a bánat látod messze száll,
mint egy messze szálló szép madár.

Ha nem sírsz, a lelked nem is érez,
ha nem bírsz, a lelked nem szabad,
sose érsz a mások szép szívéhez,
sosem érzed élőnek magad!

Ha nem sírsz, a lelked nem is érez,
minden könny a lelkedben marad,
de ha sírsz az élet könnyebbé lesz,
és nyomában új mosoly fakad!

Próza:
Itt állunk,
s csak jót várunk,
minden könny felszárad valahol,
ha a szívünk kedves dala szól.

Ébredj fel,
jó kedvvel,
és a bánat látod messze száll,
mint egy szálló szép madár.

Ezt a végén 2x:
Ha nem sírsz, a lelked nem is érez,
minden könny a lelkedben marad,
de ha sírsz az élet könnyebbé lesz,
és nyomában új mosoly fakad!

De ha sírsz, s a lelked végre ébred,
fennen száll és végtelen szabad,
örömmel jutalmaz meg az élet,
hagyd hát szállni lélek-madarad!

Hét könnycsepp hullott a nagy folyóba,
hét csepp úszott a tenger felé.
Ha elérnek hozzád szépen sorban,
tudnod kell, te érted sírtam én!

Aranyosi Ervin © 2023-09-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Miért születtél?


Aranyosi Ervin: Miért születtél?

Ó, bár csak az lennél,
akinek születtél,
akiben a lélek,
még bűn nélkül bent él!
Akit nem fertőztek
meg hazug hitekkel,
aki tiszta, érző,
élő isten-ember!

Ó, mondd mért feledted
el azt, miért jöttél,
mikor egy életre
szerződést kötöttél?
Miért nem járhattad be,
tervezett utadat,
mért nem tarthattad meg,
olyannak magadat?

Isten gyermekeként,
egy isteni tervvel,
komoly kihívással
néz szembe az ember!
Hibás hitrendszerek,
tévútra vezetnek,
pedig azok adják,
akik még szeretnek!

Látszat okosságok
mérgezik a létet,
s húznak kinyílt szemre,
világnyi sötétet.
Hiába is látod,
mi rossz a világban,
azt kell elfogadnod,
s megélned a mában.

Nem bűnös a lélek,
mikor leszületik,
ám sok téves hittel
„tanítják”, etetik!
Aztán közösségben
romlik lelke tovább,
lassan elveszíti
az isteni csodát!

Később a jó útra
még visszatalálhatsz,
gondolkodó, érző,
jó emberré válhatsz,
ám ehhez szükséges
kiállnod a sorból,
s lesz ki helyedre lép,
a rossz helyen pótol!

Mikor megtalálod,
miért is születtél,
miért váltál mássá,
amíg cseperedtél,
újra rátalálhatsz,
tervezett utadra,
s nem bízod magad
a vezetett tudatra!

Megtalálod Istent
kőben, fűben, fában,
a teremtő rendet
ebben a világban.
Lekerül a fátyol,
becsapott szemedről,
kiderül, mi fontos
a te életedből!

Rájössz, hogy az Isten,
ott él életedben,
ott él lelked mélyén,
kint a természetben,
csodás Földgolyóban,
vízben, levegőben,
tengerben úszóban,
égben lebegőben.

Te is egy vagy vele,
s a világban minden,
egyetlen létező
EGY, maga az Isten!
Szeretet maga a
megnyilvánulása,
melynek a szívedben
ott izzik parázsa!

Hiszed, a gyűlölet
az, az ellentéte,
tévedsz, ha így hiszed,
ez félre lett értve!
Hiszen szeretetben
eggyé válhatsz velem,
s annak ellentéte
éppen a fél-elem!

A teljesség nélkül,
szeretetlen élünk,
rettegésben él most
rengeteg testvérünk!
Mert meg vannak osztva,
hatalomtól félnek,
ezért meghasonlott,
félős létet élnek!

Az elnyomott lelkek,
nem egymást szolgálják,
szolgaként a sikert,
a gazdagságot várják.
Félrelökik inkább
a szeretet-kincset,
s a rettegés ura
tesz rájuk bilincset!

Aranyosi Ervin © 2023-09-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeress, szeress!


Aranyosi Ervin: Szeress, szeress!

Szeress, szeress!
Ne féltsd a szíved!
Attól nem lesz jobb a világ!
Szeress, és hagyd a szeretet fényét,
visszatérni és hatni rád!
Nem mindig onnan tér az vissza,
ahova küldted, jól tudom,
de légy türelmes és kitartó,
haladj csak bátran az úton.

A szeretet is energia,
nem vész el, csak átalakul!
Ne hagyd, hogy félelemmé váljon,
sose bánj vele hanyagul!
Legyél hálás, mikor szeretnek,
s merj adni jó érzéseket,
s a holnapok jobbá lehetnek,
hisz válasz is jön rá neked!

Sok minden lehet szeretet tárgya,
ami rezgésed átveszi,
szeretettel nézz a világra,
s világod is majd ezt teszi.
Szeresd hát bármely embertársad,
a rosszat azért, hogy jobb legyen,
vagy szeress épp egy elesettet,
hogy rólad jó példát vegyen!

Szeress növényt és meghálálja,
szeress jobbá egy állatot,
szeretetet önts a nagyvilágra,
s eredményét majd láthatod.
Szeress a mában, itt, a MOST-ban,
szeress azért, mert jól esik,
s érezned kell, ha jót kiküldtél,
lelked is jóval megtelik!

Ne féltsd szíved, szeress csak bátran,
és tágítsd szeretet-köröd,
s látni fogod, javul világod,
és tudd, ehhez így lesz közöd!
Ha szebbé teszed mások napját,
elindul feléd is a szép,
s öröm lesz majd, ha tudod, érzed,
szebbé tetted más életét.

S tudod, ha mind-mind jól szeretnénk,
s eltűnne bántó kapzsiság,
ha megtelhetne szeretettel,
élhetőbb lenne a világ!
Mindőnk arcán mosoly ragyogna,
s adnánk a jót, mi várható,
a teremtőnk is mosolyogna!
Szeretetünk mindenható!

Aranyosi Ervin © 2023-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint


Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint

Mint lusta madár
úgy száll az idő.
A nyár oda már,
és az ősz hava jő!
Átfesti életünk
víg napjait,
színekbe révedünk.
Nap se vakít!

Álmodni hív, ma a
szép és a jó!
Levélből válhat ma
álomhajó!
Patakvíz tükrén fut
szalad tovább,
szép, ahogy látjuk
e földi csodát.

Barna levélben
a múló idő,
alszik a vízben
kavics, meg a kő.
Ácsorog,
őrzi a tegnapokat,
itt csak a víz csorog,
s meglapogat.

Levelek zizegnek,
elszállt a nyár,
ágyazni hidegnek,
ideje már!
Borongva, sóhajtva
jár-kel a szél,
álmokat óhajtva,
nyárról mesél.

Elszáll az idő,
elfut a patak,
szállnak a költőző
vadmadarak.
Múlik az élet,
megőszül a táj,
várni egy szép telet
szinte muszáj.

Képzelet szárnyára
felvesz a szél,
az ősz festőállványa
életre kél.
Bölcsesség bújik meg
színek mögött,
életet újít meg,
s vetít ködöt.

Itt van az ősz megint,
száll az idő,
az avarszőnyeg, mint
gomba, kinő!
Ritkul a lomb,
gyengén ragyog a Nap,
búsul az ősz nagyon,
s lelkekre hat.

Aranyosi Ervin © 2023-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nincsen szükség háborúra!


Aranyosi Ervin: Nincsen szükség háborúra!

Nincsen szükség háborúra,
hogy a világ szebb legyen,
s nem kell, hogy az egyik ember
a másiktól elvegyen!
Nincs szükség felhalmozásra,
– a gazdagság mennyit ér? –
míg közben egy embertársnak
nem jut egy falat kenyér!

Nincsen szükség hatalomra,
békében is élhetnénk,
egyszerűen learatnánk
a jót, amit elvetnénk!
Nem okoznánk bánatot
és a szeretet vezetne,
ez a világ végre békés
és csodás hely lehetne!

Nincsen szükség háborúra,
nem kellenek fegyverek!
Engedjék meg, hogy én végre,
világommal egy legyek!
Hadd tiszteljem embertársam,
hadd élhessek boldogan,
Béke lesz, ha a szívünkben
a szeretet megfogan!

Aranyosi Ervin © 2023-09-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jobbá szeretett világ


Aranyosi Ervin: Jobbá szeretett világ

Jobbá kéne szeretnünk egymást,
és megszépülne a világ!
Mi kell ahhoz, hogy végre meglásd?
Csak használd jól energiád!
A szíveden át tekints másra,
lásd meg a szépet és a jót!
A szívedet is tartsd kitárva!
Használd mint rádióadót!

Sugározz éltető zenéket,
mosolyt gerjesztő dallamot,
hogy más is érezze a szépet,
hogy lényed lényegét adod!
Ha minden szív felmelegedne
és nem maradna vacogó,
világunk újra szép lehetne,
s békés lenne e földgolyó!

Varázsolnánk egy szebb világot,
egy gyönyörűt, egy élhetőt,
valóra váltva annyi álmot,
s kapnánk hozzá elég erőt!
Csak tudnunk kell, a szeretethez,
lelkeken át vezet az út,
s a Teremtő új létet rendez,
s elmulaszt minden háborút.

Lásd szebbnek mától a világot,
gyönyörködj, lásd a színeket!
A valóságban lásd meg álmod,
s engedd derülni szívedet!
És simogató szép szavakkal,
szólítsd meg embertársadat,
járj mások közt mosolygó arccal,
s meglásd a mosoly átragad!

Ha majd mosolyod tükröződik,
örömmel töltődik szíved,
a természet napfényben fürdik,
forrást fakaszt erős hited!
Ha eggyé válsz a Forrásoddal,
életvizét szétöntözöd,
szeretet árad mosolyoddal,
s egy szebb világhoz lesz közöd!

Aranyosi Ervin © 2023-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem adom fel!


Aranyosi Ervin: Nem adom fel!

Tudom, hogy meg tudom csinálni,
képes vagyok rá, úgy hiszem!
Nem kell jobb alkalomra várni,
én most ezt véghez is viszem!
Nem baj, ha más nem is hisz bennem,
megmutatom, hogy ki vagyok!
Megvan hozzá a képességem,
szellemem szépen kiragyog!
S ha nem megy egyből, nem adom fel,
úgyis tudom, hogy sikerül,
ha végtelen vágy ég szívemben,
minden a helyére kerül!

Aranyosi Ervin © 2023-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ma még zöld erdőben jártam


Aranyosi Ervin: Ma még zöld erdőben jártam

Zöld erdőben jártam, keltem,
benne megnyugvásra leltem.
Végre élveztem a csendem,
rendeződött minden bennem.

Eltűntek a napi gondok,
értelmet nyert, amit mondok.
Megcsodáltam sűrű lombot,
szellő zöld vitorlát bontott.

Aztán selymes réthez értem,
zöldjét lenyűgözve néztem.
Nap fényében megfürödtem,
madárdal szólt körülöttem!

Patak futott kavicságyon,
békesség ült a világon!
Az erdőnek része lettem,
amint csendben tovább mentem.

Aztán rém rossz hangok jöttek,
gépfűrészek felpörögtek,
élő, sudár fákba martak,
mind-mind gyilkolni akartak!

Nem a szárazt, a kidőltet!
A még élőt, üdezöldet,
döntögette ki a fűrész,
azt érte el keserű vész!

Így lesz vége az erdőnek,
eladják mind tüzelőnek,
menekülhet minden állat,
madár hontalanná válhat!

Mert az ember üzérkedik,
eladja az élőt megint!
Marad hát a poros, sáros,
kikövezett, halott város.

Néhány év és minden kihal,
az ember is álmaival,
s nem talál majd sehol csendet,
hol a léten elmerenghet.

Aranyosi Ervin © 2023-08-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva