Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Félelem nélkül

Aranyosi Ervin: Félelem nélkül

Ha megszabadulsz a félelmektől,
az lehetsz végre, aki vagy,
és megkaphatod az életedtől,
az öröklétű önmagad!
Mikor születtél nem volt benned
harag, sem düh, sem félelem!
Könnyű volt olyan lénynek lenned,
ki eggyé válik énvelem!

Egy vagy Atyáddal, egy vagy vélem,
ne hagyd hát, hogy megosszanak!
Hogy felébredsz, csak azt remélem,
nem győznek le gonosz szavak!
Hazugságok, melyek félelemmel,
töltik meg lelked és szíved,
mit elhiszel, s mivel teremtel,
amivel többre nem viszed!

Félni tanít a hatalom téged,
ezzel uralja lelkedet,
de egyszer végre meg kell értsed,
így boldogan élni nem lehet!
Dobd le végre a lelked láncát,
éld meg a létet, legyél szabad,
s járd vidáman a lélek táncát,
s legyél boldogan önmagad!

Semmi sem az, aminek látszik,
szabadítsd hát fel lelkedet,
az árnyék-világ a szíveddel játszik,
addig fáj szíved, míg nem szeret!
Lépj ki a Napra, lépj a fénybe,
boldoggá válni is van jogod,
tisztán szeretve érhetsz révbe,
s világod máris megváltozott!

Aranyosi Ervin © 2025-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy nagyszülő üzenete az unokákhoz

Aranyosi Ervin: Egy nagyszülő üzenete az unokákhoz

Lesz, hogy nem leszek már, hát szívetekbe írom,
s ha hiányzom, e vers majd itt lesz a papíron.
A szívetek árván, akkor sem maradhat,
s hiszem, ez a pár sor biztonságot adhat.
Hiszen, amíg éltem, szeretetem szórtam,
a ti szíveteknek menedéke voltam.
Ne sírjatok értem, hisz a fénybe megyek,
hogy a Teremtőmnek jó angyala legyek.

Onnan nézek rátok, és nagyon vigyázok,
lépteteket őrzöm, súgok jó tanácsot!
Álmotokban gyakran meg is látogatlak,
hiszen szeretteink, mind lelkünkben laknak!
Jó, a nappalokban aztán nem láthattok,
de ha jól figyeltek, érzőkké válhattok.
Leszek enyhe szellő, aki megsimogat,
s leszek lelketekből jövő szép gondolat.

Egyszer, ha majd nektek is véget ér utatok,
ott foglak majd várni, mert a fényben vagyok!
Újra találkozunk, s új létet tervezünk,
hogyan is lehetne szebb e világ velünk.
Csak földi ruhámat vetem le. Elfáradt.
Felkeresem hát a teremtő Atyámat,
s újra találkozom azzal, ki már elment,
akit elsirattam, mint szeretett embert!

Ma már tudom, érzem, ott leszünk a fényben,
s meglátjuk a szépet minden egyes lényben.
Ti még itt maradtok, s teszitek dolgotok,
de azt úgy tegyétek, hogy legyetek boldogok!
A földi világot jobbá lehet tenni,
s ehhez elegendő jó embernek lenni!
Figyeljetek mindig másokra, egymásra,
szükség van a Földön lélekjobbításra!

Élvezzétek csak ki, ezt a földi létet,
fényetek kergesse el a sötétséget!
Lélekben váljatok ti is egyre jobbá,
s a változás által, nagyon boldogokká!
Szavatok, kezetek szívvel simogasson,
hogy világotokra a szeretet hasson!
Ha jó érzésetek elárad a Földön,
nem lesz e világ sem a léleknek börtön!

Nem tudom, mikor jön el a búcsú perce,
addig még itt leszek, és szeretlek, persze!
De a földi létnek az ideje véges,
örökre maradni nem is lehetséges!
Ám ha elérkezik az utolsó órám,
nem hagyhatok itt űrt, magamat okolván.
Mind végére járunk földi életünknek,
aztán visszavár az égi fény bennünket!

Aranyosi Ervin © 2025-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretném megélni

Aranyosi Ervin: Szeretném megélni

Szeretném megélni szép világomat,
valóra váltani minden álmomat,
és jobbá tenni az embereket,
élőn csodálni a természetet!

Tudni, hogy mért jöttem, miért vagyok,
tehetség van bennem, s alkothatok,
gyermeki lényemet megélhetem,
szebb lehet világom végre velem!

Szeretni születtem, ember vagyok,
bennem, mint másban is, szellem ragyog,
magamért, s másokért dolgom teszem,
gondolat szárnyain jár az eszem!

Kiélvezem hát minden napom,
jót tenni, jót adni, van alkalom,
fontos, hogy legalább jó szóm legyen,
szívmelegítőn a dolgom tegyem.

Szeretném megélni saját csodám,
ha már a gondokat megoldanám,
ha csak pár embernek adnék hitet,
s hihetném, holnapom ő menti meg!

Aranyosi Ervin © 2025-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jelenedbe írt jövő

Aranyosi Ervin: Jelenedbe írt jövő

„Digitális ország tuning maxolja ki” a világod,
magyar nyelvedet tapossák és te nem is látod?
Azt hiszed, ez téged szolgál, de te vagy a szolga!
Embertelent létrehozni, ez az ember dolga?

Robotvilág következik. Hol a helyünk benne?
A természet szertefoszlik, mintha nem is lenne!
De a Földünk élő bolygó, megrázza majd magát,
mert csak az alvó embernek moshatják az agyát.

Elvész civilizációnk, miképp oly sok régen,
itt nem győzhet az igazság, úgy mint a mesében.
Túl sok már a Csipke Rózsa, a fél világ alszik,
s kevés, mint halottnak a csók, mi háttérben hall’szik!

Nincs tudomány, csak technika, és pénzt hozó vegyszer,
saját sírját ássa ma a megvezetett ember.
Mindent elhisz, mindent megvesz, ami őt „szolgálja”,
munka után szórakozás, és agymosás várja.

A kényelem, s a butaság kézen fogva járnak,
nézd meg, téged kik vezetnek! Okosabbak nálad?
Mind-mind bábu, és eladta ördögnek a lelkét,
rájuk hallgatsz? Jobb lenne, ha lelkedet figyelnéd!

Lehallgatnak, megfigyelnek, mindent tudnak rólad,
szádba rágják, átformálják mondanivalódat!
Rég nem lehetsz az a lélek, akinek születtél,
médián át elvarázsolt, kódolt eszű lettél.

Hagyod elveszni a csodád, a szép magyar nyelved,
idegenek, idegenül, angolnak nevelnek!
Robot veszi át a munkád,szépen lecserélnek,
lemásolnak, utánoznak, már helyetted élnek!

Te tanítod meg dolgozni, s téged programoznak,
s nem is látod, szolgája vagy a rút hatalomnak!
A természet kihalása neked okoz gondot,
átadod a gépeknek a cirkuszi porondot!

Aranyosi Ervin © 2025-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Barátkozzunk!

Aranyosi Ervin: Barátkozzunk!

Hiába vagy oly hatalmas,
hiába vagy ekkora,
nem telhet el félelemben
egy cica gyermekkora!
Jósággal szelíddé teszlek,
kedvességet adok rád,
akár barátok lehetnénk,
ha gőgödet ledobnád!
Szeretettel könnyebb élni,
nyisd csak meg a szívedet,
jóérzéssel telik lelkünk,
amikor a szív szeret!

Aranyosi Ervin © 2025-06-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy vágyott világ

Aranyosi Ervin: Egy vágyott világ

Van egy hely – bár talán álom –
csodaország a világon,
van egy hely, ahol fény terem,
s a szeretet is végtelen!
Hol nem játszik pénz, vagy érdem,
hol nem jár a szegény térden.
Mert nincs szegény és nincs gazdag,
csak hírvivői az igaznak.
Van egy hely, egy földi ország,
hol élhető lét a valóság!

Mi lenne, ha létre hívnánk,
szeretet forrásból innánk,
s adnánk tovább minden áron,
így terjedne a világon.
Sosem kéne mást legyőzni,
napi harcokkal időzni,
arrébb tolni mást a táltól,
mert a jóból kapni gátol.
Szeretetet adjunk, kapjunk,
szívvel mind együtt haladjunk!

Szeretném azt, ha ebben élnénk,
és többé semmitől sem félnénk,
a lét okára rátalálnánk,
s akik vagyunk, pont azzá válnánk!
Valóra válna minden álom,
békesség lenne a világon!
Nem vennénk el, csak folyton adnánk,
a perc varázsát megragadnánk,
örömöt gyújtva más szívekben,
élnénk a fénylő szeretetben!

Aranyosi Ervin © 2025-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cicás alkony

Aranyosi Ervin: Cicás alkony

A cicám kint ül a balkonon,
s mereng a múló alkonyon.
Hogy a madarak elcsendesednek,
s átadják helyüket a csendnek!
Az est leszáll, közel az éjjel,
de neki jó, így nézni széjjel.
A cicám kint ül csendesen,
miközben bentről meglesem…

Aranyosi Ervin © 2025-05-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szórd a fényed a világra

Aranyosi Ervin: Szórd a fényed a világra

Járd be utad szépen, csendben,
ez a dolgod életedben!
Élvezd ki az utazásod,
szebbítsd, jobbítsd a világod!

Add magadból a legjobbat,
s tanulj másoktól, kik jobbak!
Legyen boldogság a célod,
kerüld el a bús árnyékot!

Kezdj el élni kinn, a fényben,
melengetve, más szívében,
töltsd meg örömmel a percet,
adj értelmet életednek!

Váltsd valóra minden álmod,
bízz magadban, megcsinálod!
Élvezd utad, ez az élet,
s tudd, hogy nincsen végítélet!

Hisz a lét értelme ennyi:
Mindent jóvá lehet tenni!
Nem kell érte Mennybe menni,
csak már itt lenn jól szeretni!

Legyél boldog, ez a dolgod,
Teremtődnek fényét hordod,
s azok, akik körülvesznek,
megláthatják a fényt benned!

Csak ragyogj ki világodból,
adj másoknak önvalódból!
Tiszteld minden útitársad,
légy hasznára a világnak!

Taníts szívvel, szeretettel,
s légy, aki vagy, érző ember,
szórd a fényed egyre másra,
szórd a fényed a világra!

Aranyosi Ervin © 2025-05-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó szomszédság

Aranyosi Ervin: Jó szomszédság

Beköltöztem, s a szomszédban
már egy egér lakott!
Nem fog ez engem zavarni,
bár én macska vagyok!
Nem bántom őt, hagyom élni,
lehetünk barátok,
ne legyen ez rossz szomszédság,
olyan „török átok”!
Nem szólok az életébe,
ő is hagy majd élni.
Jól megleszünk és nem bántunk,
nem lesz mitől félni!

Aranyosi Ervin © 2025-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mért nem élünk?

Aranyosi Ervin: Miért nem élünk?

Miért nem élünk tudatosan,
tiszta szívvel és okosan?
Másokban a szépet látva,
csak jót hozva a világra?

Miért nem élünk emberségben,
egészségben, teljességeben?
Miért törekszünk gazdagságra,
közömbösen a világra?

Miért nem élünk, és teremtünk,
hová lett az Isten bennünk?
Miért is állunk be a sorba,
létünk veszélybe sodorva?

Miért nem élünk szeretettel,
miért magányos annyi ember?
Miért butíthat a hatalom,
és ha ural, azt miért hagyom?

Miért nem élünk egy nemzetként,
mintha jó testvérek lennénk?
Miért hagyjuk, hogy megosszanak,
ígérgető, hazug szavak?

Miért nem élünk, mint őseink,
a szeretet törvény szerint,
együtt élve természettel,
hol jó gazda volt az ember!

Miért nem élünk, miért haldoklunk,
miért nem tudjuk, mi a dolgunk?
Míg a választ mástól várjuk,
a lét értelmét nem találjuk!

Aranyosi Ervin © 2025-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva