Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A fény dala

Aranyosi Ervin: A fény dala

Csak üres hangszerek vagyunk,
melyeket fénnyel hangolunk!
Szeretet fénye átölel,
s lelkünkben boldogságra lel!

És aztán felcsendül a dal,
mert lelkünk szebb létet akar,
emelni szívvel társaink,
adni, mi lelkünkben lakik!

Szeretet fénye érjen el,
a szíved többet érdemel,
az érzést mindig add tovább,
szépüljön tőlünk a világ!

Hát keljen szárnyra most a dal,
mert lelkünk szebb jövőt akar,
Tegyünk boldoggá lelkeket,
s ez menni fog, együtt, veled!

Szálljon belénk a tiszta fény,
éledjen jó hívó remény,
álmodjunk együtt szebb jövőt,
segítsd az álmokat szövőt!

Hát élőn szóljon most a dal,
daloljon mind, ki jót akar,
lelkünket béke járja át,
boruljon fénybe a világ!

Aranyosi Ervin © 2025-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Létezik egy szebb világ

Aranyosi Ervin: Létezik egy szebb világ

Dalolj velem,
ha fáj szíved,
ha terheid
fájón viszed!
Hogy lehet jobb,
már nem hiszed,
ha elvették
összes hited!

Dalolj velem,
és higgy nekem,
a bánatod
jól ismerem!
Elmúlik majd,
dalolj velem,
gyógyítja majd
érzőn szívem!

Refrén:
Mert létezik,
egy szebb világ,
hadd adjak rád
most fény ruhát!
Leld meg a fény
szép kapuját!
Dalolva menj
most rajta át!

Legyen veled
a szeretet,
mely lelkeket
fénnyel etet!
Hadd áradjon
dallal veled,
hagyd hatni
fénylőn lelkedet!

Figyelmet adj,
ember maradj,
utadon fény
felé haladj!
Ébressz dallal,
fájót, vakot,
dalodban majd,
a Nap ragyog!

Refrén:
Mert létezik,
egy szebb világ,
hadd adjak rád
most fény ruhát!
Leld meg a fény
szép kapuját!
Dalolva menj
most rajta át!

Aranyosi Ervin © 2025-02-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel áldva

Aranyosi Ervin: Szeretettel áldva

A pokoltól rettegsz,
s mennybe akarsz jutni?
Félelmeid elől
el szeretnél futni?
Nem mersz szembenézni
fájó igazsággal,
nem tudsz megbékülni
ezzel a világgal!

Szeretetről papolsz,
de szívedben nincsen,
mert akit te imádsz,
egy kitalált Isten!
Elhiszed, bűnös vagy,
s ő majd ítélkezik?
A saját hitedet
mások eléd teszik.

Benned él az Isten,
s nincsen helytartója,
mindennapi útját
veled együtt rója!
Belsődben keresd hát,
és ha megtalálod,
örök életed lesz,
sosem lesz halálod!

Szeretni születtünk,
élni, felfedezni,
mindent a világon
megkérdőjelezni!
Keresni a választ,
egy jó útra lépve,
magunkat, s világunk,
egyként, jobbá téve!

Két oldal létezik,
mi melyikre állunk?
És a rossz segíthet
jó emberré válnunk!
Ha beleragadunk,
a napi posványba,
elvakul a lelkünk,
szebb életre vágyva.

Fel kell szabadulnunk
rossz hiteink alól,
hiszen jóságunkra,
várnak már valahol!
Várják szeretetünk,
szeretetlen lelkek,
kik poklukat élik,
bűnben vezekelnek.

Tedd le félelmeid,
nincs rájuk szükséged,
azok csak rabláncok,
s visszafognak téged!
Szeretni születtél,
tiszta szívből adni,
csak, míg meg nem éled,
addig kell maradni!

Hiszen fényből jöttünk,
s egyszer visszatérünk,
feladatot kaptunk,
feladatot kértünk!
Jobbítani jöttünk
egy zűrös világot,
mely csak tőlünk lehet
szeretettel áldott!

Aranyosi Ervin © 2025-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi sólyom

Aranyosi Ervin: Karácsonyi sólyom

Népünk őrző madara volt
– Turul madár – egykoron,
tudón nézett a világra,
és lelkünkkel egy, rokon!
Szárnyával emelt az égbe,
reményt adó képzelet,
égig érő fa tetejére
emelte a népemet!

Karácsony, fény születése,
sötétből felébredünk,
sötét felhők árnyékából,
végre már kiléphetünk.
Napjaink is hosszabbodnak,
mert a fény megszületett,
karácsonyi sólyom vélünk
ül meg békés ünnepet!

Szállj hát sólyom, fel az égbe,
s hozd el a fényt, a reményt,
lesz ez a hon újra élő,
várjuk már az eseményt!
Gondolatunk szárnyán szállva,
emelkedik nemzetünk,
az őseink útján járva,
újra nagyokká leszünk!

Aranyosi Ervin © 2024-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hadd legyek…

Aranyosi Ervin: Hadd legyek…

Hadd legyek végig társad az úton,
ahogy megéled az álmodat,
Engedd a jót és a szépet tanulnom,
légy aki ebben támogat!

Hadd legyek azzá, amire vágyom,
hadd tegyem érted a dolgom én,
hadd legyen tőled szebb a világom,
hadd vigyen táncba az én zeném!

Utadon én majd végig kísérlek,
örömöt adni majd ott leszek,
Lásd csak a világod gyönyörű szépnek,
ezért majd mindent én megteszek!

Hadd csaljak mosolyt arcodra gyakran,
ragyogjon belőled rám a fény!
Leljük meg csodánkat a pillanatban,
hadd legyek végig a társad én!

Aranyosi Ervin © 2024-12-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Égi szerelem

Aranyosi Ervin: Égi szerelem

Eljött az este és a Hold,
az égboltra felbandukolt.
A Földre enyhe fényt varázsolt,
aminél már jobban látott.
Kíváncsin nézett ott körül,
amit csak lát, annak örül.
Hát jó volt nézni a világot,
hiszen annyi titkot látott,
mit elrejtett az éjszaka,
a sötétség zuhataga.

Szerelmest látott, oly sokat,
titokban lopott csókokat,
szépen megélt érzéseket,
s arcokra festett fény jelet.
Az ő arcán is ragyogott,
mit távoli Naptól kapott,
de szerelmese messze járt.
Sóvárogva a Napra várt.

Az útján tovább lépkedett,
szép szerelmén elmélkedett,
álmodozott, ábrándozott,
szíve sóváran dobogott.
Egyszer talán majd erre jár,
s csókízű lesz a napsugár,
amibe tán belepirul,
s mitől szíve is felvidul…

Jött a hajnal, s aludni tért,
s mindent adott egy álomért,
hogy Napja átölelte őt,
s megcsókolta mások előtt!
Tanúja volt a nagy világ,
látta fű, fa, s minden virág,
az égre néző emberek,
álmodozó szerelmesek.
Mert együtt állt a Nap, s a Hold,
s a fényük őróluk dalolt!

Aranyosi Ervin © 2024-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Utolsó aranyát szórja szét a Földön,
és jut belőle, lám, mindenkinek!
Így ment ez mindig, át sok emberöltőn,
mielőtt eljön a tél, a hideg.
Meríts erőt tündöklő sugarából,
nevess vidáman, éld csak életed!
Sosem lesz vége istenigazából,
jövőre vágyni, csak nyílt szívvel lehet!

Rakd el a fényt a nehezebb napokra,
őrizd, mint fösvény, színes kincsedet!
Ne irigykedj a pénzben gazdagokra,
hogy luxusléted, miért nincs neked!
Inkább találd meg mindennap a szépet,
csodáld meg, mit ad lelkednek az ősz!
Aludni tér a gyönyörű természet,
de néhány percig, még köröttünk időz.

Aranyosi Ervin © 2024-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Koronacsakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – Koronacsakra

Aranyosi Ervin: Koronacsakra

Nem kapcsolódik elemhez, nem köti földi sík,
színe fehér, arany, bíbor, s olykor változik.
Lehet akár szivárványszín, a száma ezer.
Félelem nélküli élet benne fényre lel.
Felelősségvállalásunk fő központja ő,
égiekhez kapcsolódó, megtartó erő.
Meditációban nyíló, érzékeny kapu,
a tudatunk felett álló, fénylény alapú.
Itt érzed, hogy minden rendben, nem vagy egyedül,
szeretetre méltó vagy és megsegít belül.
Ezen keresztül az Univerzum támogat,
és ha figyelsz, szebbé teszi a világodat!

Aranyosi Ervin © 2024-08-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egymás fényében


Aranyosi Ervin: Egymás fényében

Amikor másra vetül a fényed,
a személye megváltozik.
Olyannak látod, olyannak érzed,
melyről a szíved álmodik!
Valójában nincsenek benne,
amit te látni úgy akarsz,
te öltözteted új ruhába,
tőled lesz kedvesebb az arc.

Te látod úgy, ahogy szeretnéd,
te csínosítod jellemét,
s nem tanul ő meg olyan leckét,
ami nincsen meg benne rég.
Mindaddig míg csillogni látod,
szívedben lángol szerelem,
amíg nem győz a megszokásod,
amíg fénylő az érzelem!

Lehet, hogy később tükröt tart majd,
s meglátod benne önmagad,
s bosszankodsz rajta, s megutálod,
s az egód egyre csak tagad!
Próbálod hát őt változtatni,
amire, persze, képtelen,
nem tudsz sehogy lelkére hatni,
s a küzdelmed eredménytelen.

Önmagad kéne megismerned,
miért fáj az, amit csinál,
s hol van e jellemvonás benned?
Ha másban látod azt, mi fáj?
Mikor nem ragyog már rá fényed,
lehullik róla az a máz,
mit szerelemmel te tettél fel.
Csupasz valója mért aláz?

Ő az marad, ki volt előtte,
míg rá nem dobtad fényedet,
te faragtál szobrot belőle,
olyat, mi neked szép lehet!
Ha mind a két szív elsötétül,
kihűl az érzés, szeretet,
a boldogság sután elévül,
s nem hagy ragyogni szemeket!

Ha képes vagy mégis elfogadni,
azt, mit az árnyék eltakart,
ha meglátod, mit tud mutatni,
mi okoz lelkedben zavart,
ha képes is vagy változtatni,
javítva saját jellemed,
akkor nem kell mindent feladni,
s a szépre esélyed lehet.

Tanulnunk kell egymást szeretni,
hiszen, ha szép fényünk ragyog,
akkor tud mást is jobbá tenni,
ha szívemből adok, s kapok!
Változni kell, nem adhatod fel,
a társad szép tükröt mutat,
ha akarod, az élet szebb lesz,
s megtalálod a jó utat!

Aranyosi Ervin © 2024-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álom a szeretetről

Aranyosi Ervin: Álom a szeretetről

Volt egy szép álmom,
álmodtam én,
szebbé varázsolt
mindent a fény!
Szeretet fénye
szállt énreám,
tükröznöm kéne,
biztatott anyám!

Volt egy szép álmom,
s átéltem én,
amit kiküldtem,
elindult felém!
Szeretet fénye
kezdett hatni ránk,
általunk jobb lett
az egész nagy világ!

Refrén:
Bár szeretne minden ember,
dacolva a félelemmel,
egymásnak szívébe látnánk,
mind-mind jó emberré válnánk!
Bár szeretne minden lélek,
s értené, amit beszélek,
a szeretetünk felemelne,
s az ember boldogságra lelne!

Volt egy szép álmom,
valóra vált,
szeretet-fényem,
mást megtalált!
Mind visszakaptam,
s adtam tovább,
s megéltem végre,
a földi szép csodát!

Refrén:
Bár szeretne minden ember,
dacolva a félelemmel,
egymásnak szívébe látnánk,
mind-mind jó emberré válnánk!
Bár szeretne minden lélek,
s értené, amit beszélek,
a szeretetünk felemelne,
s az ember boldogságra lelne!

Szeretet fénye
kezdj el hatni ránk,
általunk jobb lesz
az egész nagy világ!

Aranyosi Ervin © 2024.06.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva