Aranyosi Ervin: Digitális állampolgár

Aranyosi Ervin: Digitális állampolgár

Digitális polgár lettél?
Szívből gratulálok!
Tudod, ez egy olyan sor,
amibe be nem állok!
Látszólag a biztonság,
s a kényelem jelképe,
nem is kerül sokba,
csak az ember életébe!

Ügyes vagy, pár kattintással
eladtad a lelked!
A médiát, politikát,
kell most ünnepelned!
Lemondtál a holnapodról,
nem lesz több esélyed,
megszabadulsz vagyonodtól,
s léted másként éled!

Előnye nincs, csak hátránya,
szépen megvezettek,
a pap akár elmondhat már
egy imát feletted.
Hitelesítetted immár
a rabszolgaságod,
önmagadat a vakondnál
is mélyebbre ásod!

A technika ördöge
a kényelmed szolgálja,
így leszel egy láthatatlan
világ rabszolgája.
Nem látsz át a szitán lassan,
elkényelmesedtél,
hamis ábrándokban hittél,
rossz álmot kergettél!

Digitális állampolgár,
gyönyörűen hangzik,
mesterséges programokkal
ülhetsz közös lagzit!
Más dönti el, mi a helyes,
hogyan szabad élned,
sikerült a szabadságot,
rabláncra cserélned.

Digitális polgár lettél?
Szívből gratulálok!
De ez nem az élet csúcsa!
Mélyből jövő átok!
„Nem lesz semmid, s boldog leszel”,
a fele igaz tán,
tudom, nem gondoltál bele,
hogyan is lesz aztán?

Valójában nincs rád szükség,
a vécén lehúznak,
szép csodákkal hitegetnek.
Ma így háborúznak!
Kirabolnak, megzsarolnak,
jóval kecsegtetnek,
médián át, érzésekkel
mérget csepegtetnek.

Benne ülünk a mátrixban,
félig megvakulva,
de ne izgulj, véget ér ez
néhány rossz év múlva!
Vagy így, vagy úgy, de biztosan
egyszer ledarálnak,
akik sötét urai
az elmúló világnak.

Piros bogyó, vagy kék bogyó?
Mindkettő halálos!
Az egyik tán megsemmisít,
a másik agyhalált hoz.
Válaszd hát az eperízűt,
a jobbat remélve,
úgy sem szabadulsz ki innen,
emberként túlélve!

Aranyosi Ervin © 2025-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva