Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

júl
22

By

Aranyosi Ervin: Rózi emlékére

Category: Vers rendelés Tags: , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Rózi emlékére

(Kozma Andrea nevében)

Embertelen lények, jókedvükben ölnek,
árnyék szellemükkel koromba merülnek.
Érző, szép lelkekre őrült halált hoznak,
szerető szíveknek fájdalmat okoznak.
Rózi csak egy kedves, puhaszőrű lény volt,
csodálatos, kitől ragyogott az égbolt.
Egy kiváncsi-fáncsi, s őrülten szerettem,
s hiszem, hogy általa jobb ember lehettem.

Aztán jött valaki, aki nem is ember,
kihűlt, fagyott szívvel, üres értelemmel,
kegyetlenül elbánt drága kismacskámmal,
csak szórakozásból belerúgott lábbal…
Akkorát, kiszakadt szegény rekeszizma,
el kellett altatni azt, ki bennünk bízna.
Kártékony bűnöző csodát vett el tőlem,
lelkem egyik fele, szakadt ki belőlem!

Milyen is volt Rózi? Maga volt a csoda,
igaz barátságát adta nekem oda.
Befogadtuk és már szívünkhöz tartozott,
a mi életünkbe kedvességet hozott.
Együtt nézegettünk egeres filmeket,
cin-cin-nek neveztem én az egereket,
és ő tudta mi az, s izgatottan nézte,
vadászösztönt a film, benne felidézte.

Madarak is éppúgy felkeltették vágyát,
csip-csip-nek neveztem, én a sok madárkát.
Rózi a mókust is könnyen felismerte,
nézni a mozgókat, annyira szerette.
Olykor fogott gyíkot, s nekünk hazahozta,
az egész napomat így bearanyozta.
Tudta, mi a husi, s nem ment el emellett,
oly nagyon szerette a nyers csirkemellet.

Nagyon kíváncsi volt, olykor virslit lopott
a konyhaasztalról – huncutkodni szokott!
A mosogatónál folyó vízzel játszott,
és a mosógépbe gyakran belemászott.
Amikor fürödtünk, a kád szélén sétált,
kád-dugókat lopott, s eldugva megtréfált,
azokat, azóta mi meg sem találtuk.
Szerettük Rózinkat, így hát nem is bántuk.

Kijáró cica volt, nem zártuk börtönbe,
úgy sem maradt volna, másra vágyott, többre!
Imádott kint lenni, menni, felfedezni,
sokat csavarogni, az életet szeretni!
Most nagyon hiányzik, fáj az elvesztése,
űrt hagyott szívünkben drága, kedves lénye.
Reméljük, a macskák mennyországa várja,
ahol szabad útját megbékélve járja…

Aranyosi Ervin © 2022-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
6

By

Aranyosi Ervin: Felébredünk

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Felébredünk

A bősz hullám keresztül hág a gáton,
az óceán is fájó könnyet ejt,
a nehézség úrrá lesz a világon,
a szív még küzd, de semmit sem felejt.

Ha gyermekünk a miértekre kérdez,
válasz a fény, miként a Nap ragyog.
Majd elhiszi, hogy a tenger újra szép lesz,
s én szél által megtépett fa vagyok!

Refrén:
Felébredünk és emeljük az arcunk,
a gyermekünk csak büszkén néz fel ránk!
Felébredünk és hallatjuk a hangunk,
utánozzuk a morajló óceánt!
Felébredünk, s együtt leszünk!
Világunkért, együtt teszünk!
Felébredünk, s összefogunk,
összeszorítjuk a fogunk!

Mikor a fény a sötétet legyőzi,
teremtő módon, mennydörgő ég alatt,
felébredünk, s a hangunk a dalt őrzi,
örök lehet az a győztes pillanat.

Miénk a Föld és szabadnak születtünk,
az álmaink, ne lopja senki el!
Miénk a lét, s a Nap felébred bennünk,
felébredünk és lelkünk ünnepel!

Refrén:
Felébredünk és emeljük az arcunk,
a gyermekünk csak büszkén néz fel ránk!
Felébredünk és hallatjuk a hangunk,
utánozzuk a morajló óceánt!
Felébredünk, s együtt leszünk!
Világunkért, együtt teszünk!
Felébredünk, s összefogunk,
többé mi már nem nyafogunk!
Felébredünk, felébredünk,
istenfényű lények leszünk!

Aranyosi Ervin © 2022-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

okt
21

By

Aranyosi Ervin: Én álmodom még száz fokon

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Én álmodom még száz fokon

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy mi az, amit érzek,
ha nélküled csak vergődöm
és ezernyi sebből vérzek.
Én álmodom,
még száz fokon,
de ez sem nyújt nekem vigaszt
hová tűnt el a szeretet,
s hogy tudnám elfeledni azt?

Hogyan mondhatnám el neked,
ébredve fázós hajnalon,
s útra kelve az utamon,
könnycsepp csorog az arcokon,
s én álmodom
még száz fokon,
hogy valahol él a remény,
hogy mindenki más rokonom,
mindegyik istenadta lény.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy lelkem belefárad,
hogy hétköznapi emberek
is szidják a hazámat.
Én álmodom
még száz fokon,
s ez ellen lelkem lázad,
de szétszakít, folyton megoszt,
e gyűlölködő század.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy túl sok már a vegyszer,
s hazudja reklám, s média,
hogy életünkhöz ez kell!
Én álmodom
még száz fokon,
de mit ér a tudásom,
ha lábnyomom, s intő szavam
fiók mélyére ásom.

Hogyan mondhatnám el neked,
elvették emberségem,
s ha kimondom, mit gondolok,
talán örökre végem.
Még álmodom
pár száz fokon,
lázadva forrong lelkem,
de a tudást, amim csak van,
most mind el kell temetnem.

Hogyan mondhatnám el neked,
hogy kevés tudni, s félni…
Újra kellene tanulni
talpon maradni, s élni!
Én álmodom
még száz fokon,
köröttem hűlt ki minden,
és nem mozdul a végtelen,
mindaz, amiben hittem.

Aranyosi Ervin © 2021.10.21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
12

By

Aranyosi Ervin: Elbújva a világ elöl

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás, Humor, vidámság, tréfa Tags: , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Gifs by James R. Eads and Chris McDaniel

Aranyosi Ervin: Elbújva a világ elöl

Legyünk egymás karjába bújva,
s érezzük lelkünk mosolyog,
nem számít mások háborúja,
hol érdek füstje gomolyog!
Hiszem, ha bennünk béke lenne,
megváltozhatna a világ,
csak vidámság és öröm lenne,
s nem a félelem, ami rág!

Jó elbújni egy ölelésben,
megtalálni, mi elveszett,
örömünk lelni jót tevésben,
s érezni azt, szívünk szeret.
A lélek így szállhat a mennybe,
mely idelenn elérhető,
eláradunk a végtelenben,
s a jó érzésünk egyre nő!

Bújj el velem egy ölelésben,
jöjj a karomba kedvesem,
mosolyod én szívembe vésem,
s minden titkodat meglesem.
Kitárom én is lelkem könyvét,
olvasd a titkom bátran el,
s letörlöm lelked hulló könnyét,
s meglásd majd megnyugvásra lel!

Bújjunk el együtt a világból,
s érezzük azt, hogy létezünk,
átalakulunk igazából,
s szerető lényekké leszünk!
Ha külvilágunk követ minket,
elmúlik minden, ami fáj,
használjuk öleléseinket!
A létet megélni muszáj!

Hiszen mindezt megélni jöttünk,
s könnyebb azt karjaid között,
mikor érzem, múlik belőlünk,
minden bántó elköltözött!
Ha a világon minden ember
átölelné a másikat,
átérezné a teljességet,
s meglelnék szép álmaikat!

Mert amíg itt az ész vezérel,
s a szív csak háttérbe szorul,
az ember rombol a kezével
és lassacskán bealkonyul.
A szív ott van az ölelésben,
megszépül tőle a világ!
Érzéseim szívedbe vésem,
fényem akarom adni rád!

Zárj hát engem a karjaidba,
hadd érezzem, szabad vagyok!
Az ölelés, az nem kalitka,
egy szebb világot adhatok!
Szeretetburok, fénnyel telve,
körül vesz, biztonságot ad,
csodás lényünket ünnepelve,
az isteni fény befogad!

Aranyosi Ervin © 2021-02-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
23

By

Aranyosi Ervin: Nem tudom megmagyarázni… (állatbarát dal)

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Nem tudom megmagyarázni…
(állatbarát dal)

Nem tudom megmagyarázni, miért szeretem,
hogy hűsége és bizalma mit jelent nekem.
Csak azt tudom, hogy közelében jobb ember vagyok!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom elmagyarázni, ezt érezni kell:
A máshol ébredt rossz érzésem, jóra váltja fel.
Visszahozza lelkembe az eltakart Napot!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, hogy mit érzek én,
ha megfáradtan hazatérek, s rohan már elém.
Feltöltődöm szeretettel, újra jól vagyok!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, hogy miért jó nekem,
de úgy érzem, megváltoztatta az egész életem.
A szemében csak azt látom: – csodás lény vagyok!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, hogy változtam én,
de szerető szív dobog most a régi kő helyén.
A monoton kis életem új értelmet kapott!
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, léte mit jelent,
hogy szebbé teszi napjaim, az unalmas jelent.
Újra remény él szívemben, s várok holnapot,
Én úgy hiszem, a kedvenceink földi angyalok!

Nem tudom megmagyarázni, de nem is akarom,
miért öröm minden perc és minden alkalom?
Lényeg az, hogy bántani őt sohasem hagyom,
része lett az  életemnek, s szeretem nagyon,
része az én életemnek, s szeretem nagyon!

Aranyosi Ervin © 2017-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
21

By

Aranyosi Ervin: Hervadó őszben

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment

hervadó őszbenAranyosi Ervin: Hervadó őszben

Avart
kavart
az őszi szél.
Körül
röpül
a sok levél.

Amint,
ma mind
arról mesél,
a nyár
ma már
csak benne él.

A kincs
ma nincs
elásva még.
Elmés
termés
az eleség.

A nyár
ma már
halálra vált,
remény
helyén
csak őszt talált.

Hiszem,
s viszem
üzenetét,
holt lény
a fény,
minden setét…

Aranyosi Ervin © 2016-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
28

By

Aranyosi Ervin: Nagy a feje…

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , 2 hozzászólás

2015 paci
Aranyosi Ervin: Nagy a feje…

Nagy a fejed, de ne búsulj,
nekem azért tetszik!
Vannak, akik bánatukban
búnak is eresztik.
Ám én látom kedves lény vagy,
és szép, nagy a szíved.
Szereteted a világra,
s így rám is vetíted.
Nagy a fejed, na és aztán,
ilyen kell egy lónak!
Nagy szívedért gondollak én
barátnak valónak!

Aranyosi Ervin © 2015-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
22

By

Aranyosi Ervin: Sorsteremtő vagy!

Category: A nap gondolata Tags: , , , , , , 2 hozzászólás

isteni-energia
Aranyosi Ervin: Sorsteremtő vagy!

Tudd meg, a sorsodat te magad teremted!
Te vagy tervezője élő jelenednek.
Álmaid, vágyaid válnak mind valóra,
tőled függ a bánat, vagy a boldog óra.
Jó lenne, ha ennek tudatában lennél,
jövőd érdekében lépéseket tennél,
s hagynád teremteni vágyadat a mában,
s úsznál csak az élet sodró áramában.

Vedd hát a kezedbe, irányítsd a léted!
Álmod beteljesül, ha lényegét megérted.
Mindegy, mi hajt téged, mily érzés vezérel,
lelked neked adja teremtő kezével.
A teremtés, tudd meg, csupán rajtad múlik,
s az idő is mindig csak általad nyúlik.
Amíg benned vágyad, s kétség vívja harcát,
addig nem láthatod teremtményed arcát.

Figyelmed célpontja mindig meghatároz.
Félelmed, rossz hited téged akadályoz.
Ha képzelet szárnyán képes vagy repülni,
akkor lehetséges felhőszélre ülni.
Ám, ha gond és bánat húzza le a vállad,
ha hited nem enged, szertefoszlik vágyad.
Lecövekel, s nem tudsz lépéseket tenni,
nem tudod szárnyaló vágyaid követni.

Tudd meg, hogy működik, vedd kezedbe sorsod!
Emeld fel a fejed, ne lógasd az orrod.
Különleges lény vagy, teremtésre képes,
mérd magad nyugodtan a teljes egészhez,
egy fogaskerék vagy, egy nagy gépezetben.
Egy szép, fontos láncszem, aki képzeletben
mindent, ami fontos, mindig meghatároz,
aki szebb életet vonzhat önmagához.

Aranyosi Ervin © 2015-05-22.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
12

By

Aranyosi Ervin: Légy egy a világgal

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment

Légy egy a világgal
Aranyosi Ervin: Légy egy a világgal

Térben és időben egy vagy a világgal,
lassan növő fűvel, békés pálmaággal.
Egy vagy teremtőddel, egy vagy önmagaddal,
egy a mindenséggel,  a múló anyaggal.

Elméd mégis másnak gondol, s ismer téged.
Tán ez okoz benned számtalan kétséget.
Gondolat és érzés, mind-mind elhatárol,
hamis képet festve, rád váró világról!

Érzéki csalódás, vakító káprázat,
lelked belenyugszik, s magad ellen lázad.
Benne vagy, nem is látsz kiutat belőle,
s néha hitrendszered menekít előle.

Tudd, a lét nem börtön, nem vagyunk bezárva!
Összeköt a lelkünk, egyikünk sem árva.
Ha együtt éreznénk minden földi lénnyel,
eggyé is válhatnánk minden teremtménnyel!

Felfognánk a létnek gyöngyöző csodáját,
s elhagynánk az elme szoros kalodáját.
A testbe zárt lélek szabad lenne újra,
mert csak addig szenved, amíg megtanulja.

Öleld hát magadhoz az egész világot,
éld meg a valódat, lelked legyen áldott!
Légy különleges lény, lét alkotó része,
veled legyen teljes a világ egésze.

Öleld hát az élőt, mind-mind önmagadhoz,
de ne legyen semmi, amihez ragaszkodsz!
Engedd tovaszállni, ami szabadulna,
mert a rabságától csak a porba hullna.

Természet csodáit figyeld szeretettel,
ne csak uralkodjon, szolgáljon az ember!
S hagyd hogy a természet, maga is szolgáljon,
minden rendbe jöjjön, teljesebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2015-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
16

By

Aranyosi Ervin: Uram, kérlek, sétálj át házamon!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Uram, kérlek, sétálj át házamon!

Uram, kérlek, sétálj át házamon!
Vidd el fájdalmam, oldd fel a bánatom!
Add hogy a létben boldogabb legyek!
Segíts tanulni, hogy kedvedre tegyek.

Ó, nem csak megfelelni vágyom én,
csak tenni dolgom, önként és könnyedén,
hogy a világ vidámabb hely legyen,
s ne uralkodjon ember, emberen.

Ó, jó Uram, nem várok új csodát,
csak legyen itt is úgy, mint odaát.
Jusson a Földre elég tiszta fény,
lehessen több a hívő, tiszta lény.

Én nem hiszem, létünknek ára van,
hogy nem lehet álmunk határtalan,
hogy a szeretet pénzben mérhető,
vagy nyitott szívvel el nem érhető!

Uram, engedd, hogy eszközöd legyek,
minden szavam töltse meg szeretet,
s úgy mint magot, igédet szórva szét,
legyen hasznos a vers, a szóbeszéd!

Hadd nyissam végre fel a szemeket,
az élet célja csak a szeretet!
S nem kell se harc, se véres küzdelem,
annak, ki így él, majd együtt, velem.

Uram, kérlek, sétálj át házamon!
A lét ne legyen teher vállamon,
élhessek végre szabadon, boldogan,
s kövessék léptem a Földön oly sokan!

Aranyosi Ervin © 2015-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »