Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
1

By

Aranyosi Ervin: Éld a lét szebbik oldalát!

Category: dalszöveg, Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , 5 hozzászólás

éld a lét szebbik oldalát
Aranyosi Ervin: Éld a lét szebbik oldalát!

Ha elvesztetted minden álmod,
s üres, sivár az életed.
Ha élet célod nem találod,
mit ad az élet még neked?
Ha úgy hiszed, hogy ez a sorsod,
– hát eltévedtél valahol.
A vágyad szép szívedben hordod,
mely mellkasodban zakatol.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

A megoldást, ha mástól várod,
üres lesz könyved, papírod!
Az élet, az csak a tanárod,
de újjal tele te írod.
Ha nincs jövőre késztetésed,
ha szétfoszlottak álmaid,
ki rakja össze az egészet?
A mestered kiben lakik?

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Ne hidd, hogy álmok nélkül élni,
tengődni jöttél le ide!
Nem kell a világodtól félni,
mint akit erre hajt hite.
Istentől várod a megoldást,
s hiszed, hogy hátat fordított?
Pedig támogat, úgy ahogy mást,
csak füledbe még nem ordított!

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Apró jelek utat mutatnak,
ha keresed, hát megleled.
Nincs sorompója az utadnak,
csak keresd meg a jeleket.
Mágnesként vonzol vágyaiddal,
s kapod, mit lelked elfogad.
Segíthet mantra, apró kis dal,
mely irányítja napodat.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Szemedet mindig nyisd a jóra,
lelked a jó felé vezet.
Hasznosan teljen minden óra,
öröm kísérje léptedet.
A piciért is legyél hálás,
ez vonzza aztán a nagyot.
Legyen célod a jobbá válás!
Urad cserben sosem hagyott.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Segíts magadon és meglátod,
Isten onnantól megsegít.
Ha léted kincsét megtalálod,
elfogynak kétségeid.
Engedd a fényt az életedbe,
árnyékban élni nem lehet!
Mert, ha a fény, s a szív vezetne,
élveznéd ezt az életet.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Keress új vágyat, színes álmot,
ragadjon el a képzelet!
Az utat könnyen megtalálod,
mert mindig szembe jön veled.
Az akadályok támogatnak,
hogy később, máskor jobb legyen,
Tanítóként te reád hatnak,
hogy átjuthass a gondhegyen.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Ha felhők mögött is meglátod,
hogy szép Napod reád ragyog,
másképp látod majd a világot,
s érzed, Isten el nem hagyott.
Csak túl kell lépned a sötéten,
ott vár a fény és az öröm.
Sétálj végig a földi léten,
és mondd: – Utam magam töröm.

Refrén: A lelked a jó felé vezet,
öröm kísérje léptedet!
Szívedet béke járja át,
éld a lét szebbik oldalát!

Okozz másoknak boldogságot,
mert amit adsz, azt is kapod.
Szeresd szebbé a nagy világot,
arcod tükrözze a napot.
Mosolyod bentről melegítsen,
szívedet béke járja át.
Hagyd, hogy ez jobb kedvre derítsen,
éld a lét szebbik oldalát!

Aranyosi Ervin © 2016-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
26

By

Aranyosi Ervin: Kacagó Jancsi

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , 1 Comment

Fotó: Ádám Korinna

Aranyosi Ervin: Kacagó Jancsi

Ha rád nézek, kacagnom kell,
vicces képed látom.
Engem minden megnevettet
ezen a világon!
A nevetés boldoggá tesz,
s mindig jó a kedvem.
Nincsen szükség új viccekre,
mert van min nevetnem.
Annyi minden adhat okot
vidám kacagásra,.
A nevetést éppen ezért,
sosem bízom másra!

Aranyosi Ervin © 2016-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
29

By

Aranyosi Ervin: A jó könyv utazás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A jó könyv utazás

A jó könyv utazás, egy szebb, s új világba.
Sötétben fényszóró, éjszakában lámpa.
Gyógyír szív-sebekre, lélek-fájdalomra,
hétköznapi búra, mit gyűjtünk halomra.
Amikor a világ önti rád a szennyét!
Amikor bejárnád a Föld végtelenjét,
ám nincs gazdagságod, s el se menekülhetsz,
akkor ez a kiút: – Könyvedbe merülhetsz!
Amikor csalódás szíved leteperte,
ha csak aljasságot láthatsz világszerte,
mikor nem hall senki, beszélsz csak a falnak,
mikor az emberek értelmetlen halnak.
Akkor kell egy jó könyv, kell az utazáshoz,
az olvasás öröm, s nem hasonlít máshoz!

Mikor a világot nehéz elviselni,
tomboló viharban kikötőre lelni.
Akkor kell egy jó könyv, amely elvarázsol,
amely megszabadít a világ zajától.
Mikor képzeleted új világot teremt,
mikor az örömből kiveszed részedet,
mikor másik ember életén át érzed,
mitől lenne teljes, tartalmas az élted.
Mikor belekóstolsz mások fájdalmába,
múltba rejtett kincset hozol át a mába,
a jövőbe nézel, mintha benne élnél,
s megremeg a szíved, mintha rossztól félnél,
ám a végén mégis minden rendben volna,
mintha életed a hepiendről szólna.

Mikor a világod ijesztő, nyomasztó,
lelkedet alázza számos indulatszó.
Mikor az unalom határtalan tenger,
ott bizony egy könyvet olvashat az ember.
Ha nem éri szíved simogató szándék,
amikor az élet nem egy vidám játék,
akkor e világból újba szabadulhatsz,
egy könyvet olvasva, segítséghez juthatsz.
Amíg pihenteted ezt a valóságot,
megtapasztalhatsz egy másik, szebb világot,
erőt is meríthetsz, s ötletet belőle,
amely utat mutat: – Hogyan juss előre!
Majd a valóságban, egyszer, újra éled,
amikor a könyved e világra ébred.

Hadd ajánljam versesköteteimet a kedves olvasók figyelmébe:
https://shop.aranyosiervin.com/

Aranyosi Ervin © 2016-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
25

By

Aranyosi Ervin: Visszhang

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás

visszhang
Aranyosi Ervin: Visszhang

Jártál már a hegyek között?
Volt, hogy kiabáltál?
Előfordult az is veled,
hogy visszhangra találtál?

Ismételte kiáltásod,
szavad viszonozta,
a kimondott gondolatod
a szél visszahozta.

Az életünk így működik,
ha ezt megértetted,
megtudhatod, mit okozhat
minden egyes tetted.

A visszhang is egy varázslat,
s úgy alkot világot,
gondolatod messze küldöd,
aztán viszont látod.

Amikor csak jóra gondolsz,
az történik véled,
gondolatod szép visszhangja
valóra vált élet.

Jól vigyázz, az Univerzum
tagadást nem ismer,
és nem elég kimondanod,
benne hinned is kell!

Felejtsd el a negatívat,
engedd el a rosszat!
Gondolj csupa szép dologra,
mely örömet hozhat!

Visszhangozzon boldogságod,
hála erejével,
hogy holnaptól jobb eredményt,
szebb életet érj el!

Járhatnál most az életben,
s hogyha kiabálnál,
rád találna a visszhangja,
boldogabbá válnál.

Aranyosi Ervin © 2016-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
18

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 10. rész

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , 2 hozzászólás

Gonosz banyaAranyosi Ervin: A könyv tündére 10. rész

Jaj, de rossz úgy elaludni:
– félbeszakad a mese.
S ha álmomban folytatódik,
nem tréfa a fele se!

Egész napom lassan mászott,
s úgy vártam, hogy est legyen,
visszatérjek tündéremhez,
hogy mesémet átvegyem.

A történet folytatódjon,
elevenen, igazán.
Érezzem, hogy szóról-szóra
ez az egész igaz ám!

Ott tartottunk, a boszorkány
csúf pálcája hangot ád.
Szegényember sípját fújva,
óvja-védi önmagát.

Még a pálca eltalálta,
szegény ember jó szívét,
de a síp szép vékony hangja
a boszorkányt tépte szét.

Szétrobbant, mint tűzijáték,
színes lángokat vetett,
szerte foszlott a sötétség
helyére fény született.

Szegényember állt csak némán,
szíve helyén a gonosz.
Szépeket, mit egykor érzett,
eltakarta most a rossz.

Emlékei köddé váltak,
megromlottak vágyai,
érezte, a gonosz hajtja,
s elindultak lábai.

Tört és zúzott útja során,
amit látott tönkretett,
szíve helyén kő virágzott,
szeme villámot vetett!

Mindenkit, ki útjában volt
félre lökött, elzavart.
Csúf szavakkal sértegetett,
a lelkükbe belemart.

Csalt a kártyán, csőbe húzott,
és nem tisztelt életet.
Rútul élő szegényekre
mondott csúf ítéletet.

Lopott, rabolt, szóval bántott,
s mert nem félte a halált,
nem volt érzés a szívében,
mindent ocsmánynak talált.

Letarolta a világot,
többé már nem szeretett,
s elfeledett feleséget,
szívéhez nőtt gyereket.

Valójában a Vasorrú
Banya belé költözött,
így lett ő a leggonoszabb
a sok mesehős között.

És a Banyának célja volt,
hősünk lett az eszköze,
Lelkének a gonoszsághoz
eztán sem volt sok köze.

A boszorkány testet öltött,
ám nem tudták, hogy ki Ő,
csak a gonoszságát látták,
mert az volt a feltűnő.

Célja volt a vén banyának,
s kellett hozzá ez a test.
Fondorlatát létrehozza,
nekilátott egyenest.

Elindult tündérországba,
bosszú szította szívét,
Tündérkirály felesége,
volt a célpont, aki szép!

Aki épp egy jó boszorkány,
ki világát szépíti,
aki minden kedves tettét
jóságára építi.

Tőle boldog tündér ország
és általa gazdagok.
Akadnak még jó boszorkák,
kik szépítik a napot.

Szegényembert, mint álarcot
használta fel a banya,
Gonosz terve lehet majd
a tündérország alkonya.

– Holnap este itt folytatjuk,
innen indul a mese!
– a tündérem befejezte
s nem rebbent a szeme se.

Hát, bizony az idő elszállt,
mennem is kell, azt hiszem,
ám a mese hangulatát
szívem mélyén elviszem.

Elbúcsúztam, s megígértem,
holnap visszatérek én!
Semmi pénzért nem hagynám ki
tündéremtől a mesém.

Megjelöltem, hol tartottunk,
holnap innen folytatom.
Kíváncsiság, érdeklődés
színezi a holnapom…

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
14

By

Aranyosi Ervin: Képes vagy rá?!

Category: A nap gondolata Tags: , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Amikor az idő
Aranyosi Ervin: Képes vagy rá?!

Amikor az idő elfolyik kezedből,
amikor a régi lemezed teszed föl,
amikor – bár unod – régi utad járod,
amikor legyintesz, s veszed a kabátod.
Amikor a régi hibák jönnek újra,
amikor elszakad a hegedűd húrja,
amikor a dalod ugyanaz az ének,
amikor irigyled, ahogy mások élnek,
akkor gondolkozz el! Mit kellene tenned?
Mennyi az el nem folyt, boldog idő benned?
Kell-e ismétlődő, monoton lemezed,
vagy életed súlyát, e naptól leteszed?
Kipróbálsz-e újat, amit soha eddig,
mik az ismeretlen világot jelentik?
Megvizsgálod végre sok megunt hibádat,
keresel megoldást, melyre szíved vágyhat?
Felhúrozod elnyűtt, szakadt hegedűdet,
adja vissza hited, elvesztett derűdet?
Írsz-e új dalt végre – legyen szebb az ének –
kedvezel-e újra mások szép szívének?
Az irigység helyett, inkább megcsinálod,
szebbé változtatod lebecsült világod?
Képes vagy változni, új világba lépni,
vagy csak siránkozni, s haldokolva élni?

Aranyosi Ervin © 2016-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
11

By

Aranyosi Ervin: Hogyan juss a csúcsra?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás

hogyan juss a csúcsra
Aranyosi Ervin: Hogyan juss a csúcsra?

Van, kit a kitartás felrepít a csúcsra,
s ha lekerül onnan, fel tud mászni újra,
mert tudja a módját, rájött a nyitjára,
s nem azért, mert erről van bizonyítványa.
Jóval inkább azért, mert a célja hajtja,
szívesen tesz érte, elérni akarja.
És amikor fentről nézi a világot,
büszke lesz magára, mennyi mindent látott!
Jó érzéssel telve, sokan visszamásznak,
s szeretet vezetve, segítenek másnak.
Az ilyen emberek igazán gazdagok,
és a társaikban kincseket hagynak ott.

S vannak olyanok, kik egymás hátán másznak,
másokon taposva, mindent leigáznak,
fentről pökhendien nézik le a többit,
mindazt, ki sikerért ugyanúgy vergődik.
Ám ők sem maradnak örökre a csúcson,
mert lesz, ki azért jön, hogy még feljebb jusson.
és a csúcsra törők egymást lökik mélybe,
mert csak így juthatnak a csúcs közelébe.
Harc így az életük, örök félelemmel,
nem tud megpihenni nyugtalan az ember.
Bizony, aki így él, végtelen magányos,
nem tartozik soha, senki táborához.

Rajtad áll a döntés, hogy juss fel a csúcsra?
Önzőn, magányosan, vagy másokat húzva?
Aki nem törődik mások életével,
az csak pillanatra, röpke percre ér fel,
aztán bús magánya zúgó mélybe húzza,
szívét szakadékban biztos összezúzza.
Ám aki társakkal, közösséggel ér fel,
az már kezdeni tud mást is életével.
Mert, ha segítettél, ott lesz majd a csapat,
a segítő kézre válasz mindig akad.
Összefogódzkodva erősebb az ember,
és bármit elérhet egy kis szeretettel!
Aranyosi Ervin © 2016-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
7

By

Aranyosi Ervin: Egy cica vallomása

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , 5 hozzászólás

Egy cica vallomása
Aranyosi Ervin: Egy cica vallomása

Így nézek rád, és ez már szerelem.
Szép a világ, mert itt vagy te velem,
s elviseled sok apró rosszaságom,
türelmes vagy, s a legjobb a világon!
Vágyom kezed, hogy újra megérintsen,
boldogabb perc az én számomra nincsen.
Lelkem dorombol és hozzád bújok én,
hallgasd és érezd, ez az örömzeném.
Így nézek rád, szívemben áhítat,
lenyűgözöl, s a lelked átitat.
Raboddá tettél, s mégis szabad vagyok,
szívedben én is kedves nyomot hagyok.
Így nézek rád…

Aranyosi Ervin © 2016-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
7

By

Aranyosi Ervin: Légy jó magadért!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Légy jó magadért!

Ne légy azért jó, hogy majd a túlvilágon,
a mostaninál jobb sorsod legyen!
Azért légy jó, hogy minden ember áldjon,
s a jóság maga boldoggá tegyen!
Ám hidd el, másnak megfelelned nem kell,
tedd azt, mi szíved boldoggá teszi!
Legyél vidám, kedves és boldog ember,
aki a létét komolyan veszi!
Ne azért légy jó, hogy mennybe szálljon lelked,
hisz visszacsal majd a boldog, földi lét!
A szíved érzi, hogy mikor, mit kell tenned,
útmutatást és utat tesz eléd.
Légy, aki vagy, ami belülről árad,
amitől érzed, szebb az életed!
Ha jó leszel, százak mennek utánad,
mert érzik azt, jó lenne még veled!
Tapasztald meg a földi mennyországot!
Isten is itt van, mindig benned él!
Ő alkotja a teremtett világot,
s mindent megad, hogy boldogabb legyél!
Tudom, tudom, gonosznak lenni könnyebb,
de hidd el azzal, csak bünteted magad,
haragod által csak bántó napok jönnek,
s örömből aztán, már semmi sem marad!
Nem kincs, s vagyon szépíti e világot,
nélkülük jössz, nélkülük távozol.
A jó érzés, mely megszépíti álmod,
ebből ma másra, mondd, mennyit áldozol?
Légy önmagad, és teremts szebb világot,
ne másokért játssz buta szerepet.
Légy gazdag másképp, ki csupa szépet látott,
kit jóság kísér, öröm és szeretet!

Aranyosi Ervin © 2016-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
31

By

Aranyosi Ervin: Amikor olvasok

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , 4 hozzászólás

Amikor olvasok
Aranyosi Ervin: Amikor olvasok

Amikor olvasok, megáll a világ.
– Nem repülnek felhők, nem futnak a fák.
Másik úton járok, fényről álmodom,
lelkem tarisznyáját telerámolom.
Igaz kincset gyűjtök, nem kacatokat,
képzeletem képes megélni azokat,
feldíszíti széppel, jóval gazdagon.
Amikor mesélek, majd tovább adom.

Amikor olvasok, mind életre kel,
s díszítem, a múltam emlékeivel.
Szereplőkre arcot, ruhát aggatok,
s aki csak szeretnék, azzá válhatok.
Én adom a hangot, s én értelmezem,
dallam virág nyílik, régi lemezen.
Újra élnek bennem az emlékeim,
régi álmok lesznek a vendégeim.

Amikor olvasok, én varázsolok,
s élővé változik száz halott dolog.
Lelkem tiszta filmje lassan lepereg,
ismerőssé válnak tárgyak, emberek.
A világban járok, ott, hol soha még,
lábam régen elfolyt, vén folyóba lép.
Hegyen, völgyön megyek, szállok hogyha kell,
földre húz a béklyóm, léggömböm emel.

Amikor olvasok, egész más vagyok,
nem bántanak gondok, lelkem kiragyog.
Félelmeim súlyát végleg lerakom,
angyalok figyelmét érzem magamon.
Minden megtörténhet, látom és hiszem,
új tapasztalatként magammal viszem,
és mikor a könyvem végül leteszem,
őrzi ezt a kincset emlékezetem.

Aranyosi Ervin © 2016-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »