Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hogyan tudnál vidám lenni?


Aranyosi Ervin: Hogyan tudnál vidám lenni?

Borús az ég, rossz a kedvünk,
felhő takar el eget.
Nem jutott ránk elég napfény,
nem ragyogtunk eleget.

Hogyan tudnál vidám lenni?
Utánozd le a Napot!
Még ha felhő is takarja,
a háttérben ott ragyog.

Így hát, mikor rossz a kedved,
erőltesd a mosolyod,
hiszen kaptál egy új napot,
s ez mosolyra komoly ok!

Nézz bele egy nagy tükörbe,
vidítsd fel, ki visszanéz!
Éld is át a mosolygásod
úgy, ahogy egy nagy színész!

Legyél hálás, mert a hála
máris jókedvre derít,
mosolyra hajlítja szájad,
ragyogtatja szemeid.

Felejtsd el a gondjaidat,
lelked töltse meg a fény!
Minden napod kezdd vidáman,
minden új nap, új remény!

Nem sokára látni fogod,
a világod változik.
Ha mosolyogsz, a lelkedből
minden bús eltávozik.

A helyére a jókedv lép,
bú helyére szeretet,
s meg látod, az egész világ
fordul egy kört teveled!

Nézz kedvesen mindenkire,
szórd mosolyod szerteszét!
Használd szíved szeretetét,
hisz az másnak eleség.

Meglátod, hogy a borús ég,
hamar jó kedvre derül,
előbújik a Napocska
s minden jó előkerül…

Aranyosi Ervin © 2018-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vidám reggelt!


Aranyosi Ervin: Vidám reggelt!

Vidám reggelt, csodás napot,
feledd a bút, a bánatot.
Mosoly kísérje léptedet,
az élet tőle is szép lehet!

Kísérjen el bárhova mész,
legyél vidám, legyél merész!
Osztogasd szét a jókedvet,
világunkban csinálj rendet!

Mert, ha győz a mosoly, derű,
szebben élni is egyszerű,
Hagyd csak lelked, hadd ragyogjon!
vidámságból ki ne fogyjon.

Legyen ma is vidám napod,
ehhez most e verset kapod,
de ne tartsd meg jókedvedet,
szebb a lét, ha más is nevet!

Aranyosi Ervin © 2018-04-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vidám reggeli


Aranyosi Ervin: Vidám reggeli

Itt a forró, finom kávé,
tálalva a reggeli!
Szeretettől ébred szíve
annak, aki megleli.
Ropogós a péksütemény,
kés alatt terül a vaj.
Menekül a szomorúság,
elbujdokol, ami baj!
Lekvár rajzol mosolyt számra,
odakint a Nap ragyog,
csuda jó így felébredni,
máris boldogabb vagyok!

Aranyosi Ervin © 2018-04-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem vagyok Megváltó!


Aranyosi Ervin: Nem vagyok Megváltó!

Nem vagyok Megváltó,
bár, akár lehetnék!
Ha sok sérült lelket
boldoggá szeretnék.

Ha csak megmutatnám,
milyenné kell válni,
ha már képes lenne
magáért kiállni!

Megnyitva a szívét,
őszintén szeretni,
önmagáért, s másért
csak jót cselekedni.

Nem vagyok Megváltó!
Hiszem, él az Isten!
Az embernek útja
ő nélküle nincsen.

Hiszed, vagy nem hiszed,
tudod, ez sem számít!
Minden gondolatod
valósággá válik!

Nem létezik pokol,
csak a földi élet,
magad teszed azzá,
mikor rosszul éled.

Minden rossz tettedet
egyszer visszakapod,
jövőd fájdalmait
magadnak faragod.

Amíg a lelkünkben
ott lakik a kétség,
míg van megosztottság,
addig lesz sötétség!

Dobd el irigységed,
dühöd és haragod,
hadd járjon át fénnyel
az éltető Napod!

Bocsásd csak meg másnak,
mit ellened vétett,
az elengedéssel
saját lelked véded.

Mert a harag méreg,
megöli a lelket
akik egymást bántják,
bűnükért felelnek.

Ki lop, csal, hazudik,
mind-mind visszakapja,
majd új életében
áldozik le Napja.

Nem vagyok Megváltó,
mégis segíthetek,
felolvaszthatom a
megfagyott szívedet.

Nem fogom el venni
tőled bűneidet.
Élvezd csak hatását,
amit tettél, tied!

Inkább tedd a jót hát,
szeresd a világot.
Ha változik minden,
eredményét látod!

Nem vagyok próféta,
de ha ezt megérted,
akkor tudtam tenni
a legtöbbet érted.

Szeretet a jövő,
szeretet az élet,
ha szeretsz, világod
gazdagabb lesz véled.

Engedd el a fájót,
bocsájtsd meg a múltat,
ha a tanítását
végre megtanultad.

Kérlek, hited szerint,
tegyed jól a dolgod,
változzon világod,
s legyél tőle boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredni kéne

Aranyosi Ervin: Ébredni kéne

Ébred szép világunk, csak az ember alszik.
pedig felébredni neki kellene.
Magába fordultan szuszogása hall’szik.
s hiszi a világa fordult ellene.

Pedig csak érteni kéne a világot,
meglátni a szépet, élvezni a jót!
Valóra váltani minden kedves álmot,
életre kelteni az életrevalót!

Szeretet vízével öntözni a földet,
hiszen a szívjóság örömöt terem.
Meglátni a Napot, tőle tündökölhet
minden, ami élő – s éled a jelen!

Ez lenne az élő, az igazi dolgunk,
amivel teremtünk és mindent megoldunk!

Aranyosi Ervin © 2018-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébreszt a Telihold


Aranyosi Ervin: Ébreszt a Telihold

Kerek a Hold, a tegnapunkat őrzi,
s a jó Nap fényét tükrözi reánk.
Úgy tűnik szeret az ablakban időzni,
benéz, s általa fénylő a szobánk.
Talán eddig az álmomat figyelte,
de véget ért! A holdfény nem hagyott,
s álmom a fényben csúf halálát lelte,
s tudatta vélem: – Már ébren vagyok!
Néztem a Holdat. Gúnyosan mosolygott,
mint aki féltett titkot rejteget.
Vén, ráncos arca bölcsességet hordott,
amit nem fejthetnek meg az emberek.

Nem baj, te Hold, őrizd csak titkaid,
te sem látod, mi bennem, itt lakik!

Aranyosi Ervin © 2018-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A bagoly bölcsessége

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: A bagoly bölcsessége

Volt egyszer egy bagoly,
s gondolt egy merészet:
– éjjel inkább aludt
és nem egerészett.
Tudós ébrenlétét
napközbenre hagyta,
mert az éj sötétje
őt már nem izgatta.

Nem akart már senkit
ijesztgetni éjjel,
inkább tudományát
kezdte szórni széjjel.
Bölcs volt, ha már egyszer
bagolynak született,
hát az ész osztásban
nem tartott szünetet.

Bár okos tanácsát
szívesen osztotta,
a tisztánlátástól
a Nap megfosztotta.
Okosságainak
az árát megkérte,
az állatok mégis
jártak hozzá érte.

Tágas odújában
volt az irodája,
ez volt a nagy erdő
legodvasabb fája.
Ott rendelt a fának
alsó, ágas szintjén,
a bejárat lent volt
a tölgyfa földszintjén.

Az állatok hozzá
csigalépcsőn jártak,
az ajtaja előtt
órákat is vártak.
Ám, mert bölcs bagoly volt
messze ment a híre,
jöttek jó tanácsra,
(s néha reggelire).

Kérdéssel kereste
őt fel minden állat,
persze, munka közben
megevett egy párat.
Egér, hörcsög, ürge
ritkán jött ki tőle,
működött az üzlet,
s jól megélt belőle.

Közben ügyfelei
szép lassacskán fogytak,
de a bölcs bagolyra
mégsem gyanakodtak.
Legtöbb jó tanácsa
igen csak működött,
könnyen eloszlatott
szemtakaró ködöt.

Dolgát napról-napra
nagyszerűen tette,
ám ha megéhezett
ügyfelét megette.
Többé ez az ügyfél
nem okozott gondot,
és miközben ette,
még tanácsot mondott.

Tanulsága is van
ennek a mesének:
– Elmúlna a gondod,
hogyha megennének…
Én nem vagyok bagoly,
te meg figyelj rája:
– Ne te légy a bagoly
mai vacsorája!

Aranyosi Ervin © 2017-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodozás


Aranyosi Ervin: Álmodozás

Milyen csodás álmodozni,
arany Napot földre hozni,
vagy labdázni fent az égben,
szálló felhők közelében.

Angyalokkal találkozni,
madarakkal barátkozni,
büszkén nézni a világra,
réten nyíló kis virágra.

A végtelent átölelni,
benne megnyugvásra lelni,
és végtelen szeretettel,
tudni azt, hogy jó az ember.

Még ha néha el is téved,
ha szeme az égbe réved,
megtalálja magát benne,
mintha ő is angyal lenne!

Aranyosi Ervin © 2017-11-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet szele


Aranyosi Ervin: A szeretet szele

Messzi égben, felhők felett,
született egy szellő gyerek.
Nem volt bátor, inkább félős,
nem volt büszke rá a szél ős!
Egyhelyben ült, folyton lapult,
futni, tombolni nem tanult,
nem is nagyon vágyott másra:
– a világát szépnek lássa!

Ezt az apja nem tűrhette,
jégesőben megfürdette,
hátha így szilajjá válik,
s vágtat, tombol mindhalálig.
A szelecske némán tűrte,
hogy az apja jégbe gyűrte,
végül a Nap szárította,
szellőszemét felnyitotta.

– Játszom inkább fényes szelet,
én viszem a szeretetet,
minden szívet megetetek,
ettől majd boldog lehetek!
Gondolta a kicsi szellő:
– postás lesz, amikor felnő
és a szívnek üzenetét,
más szívekbe repíti szét.

Úgy is tett, s a Földre szállott.
– Jobbá teszem a világot,
szeretetet szórva széjjel –
s tette dolgát nappal, s éjjel.
Emberekkel találkozott,
s szívükbe örömöt lopott,
tiszta fényt és melegséget.
Érezzék, hogy szép az élet!

Csak hát nagyon nagy a világ!
Felkeresni minden fiát
– minden embert – lassú dolog,
még ha bennünk vágy is lobog.
Ráadásul bezárkóznak,
és a sok-sok házlakónak,
akik nem is látnak szelet,
hogy vigyen hát szeretetet?

Pedig a szeretet-szele,
átgondolva fogott bele,
hogy szép kincsét szertehordja,
hogy a bánatot feloldja.
Úgy döntött, toboroz társat,
aki talán melléállhat.
Olyat, aki házban lakott.
Megkereste a huzatot!

Ám a huzat nem vállalja,
inkább csak a port kavarja.
Inkább elolt, mint gyújt lángot,
inkább bosszantott és bántott.
Szeretet nem érdekelte,
csak fütyült az istenverte,
nem volt kedve jóvá lenni,
sok bosszantást jóvá tenni.

Sajnos a szeretet szele,
semmire sem ment így vele.
Szóba állt a többi széllel,
szembeszállva száz veszéllyel,
de mind csak rombolni vágyott,
felborzolni a világot,
törni, zúzni, széjjel tépni,
megtépázni, csapást mérni.

Bosszantotta a kis szelet:
– Így nem jut el a szeretet
megkínzott fájó szívekbe,
ha nem jut az emberekbe.
– Mi lesz velük akkor, Ó jaj!
– feltört belőle egy sóhaj,
és míg ezen sóhajtozott,
sok kis sóhajt létrehozott.

Azután csak nézte őket,
a sóhajtott kis szellőket:
– Egész takaros kis csapat,
meg lesz oldva a feladat!
Ők majd szeretet visznek,
s azok, akik így majd hisznek
szeretetben, sóhajtoznak,
sok kis sóhajt létrehoznak.

Szeretetet hord a hála,
s jár majd néhány sóhaj nála,
s viszik tovább üzenetét:
– a szeretet mennyire szép!
Ahány emberhez elérnek,
száz forgószéllel felérnek,
szeretettel szívhez jutnak,
s új szívekhez tovább futnak.

Tán a Földön körbeérnek,
– hála a szeretet-szélnek,
és a sóhajok hadának –
akik hittek szép szavának!
A szeretet terjed, terjed,
apró lángok gyúlnak benned.
Ne felejtsd el tovább adni,
s hidd el, vissza fogod kapni!

Aranyosi Ervin © 2017-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Péntek van, és tizenhárom!


Aranyosi Ervin: Péntek van, és tizenhárom!

Péntek van, és tizenhárom!
A szerencsém alig várom,
hogy egy vagyon rám találjon,
s mind-mind a javamra váljon!

Tizenhárom van, és péntek!
Akik négy levelűt téptek
lóheréből, nagyot léptek,
mert szerencsés létbe értek.

Ez a nap, a vonzás napja!
Aki hiszi, meg is kapja,
– álmainak van alapja –
kinccsel telik a kalapja!

Persze vannak megint mások,
akik félők, s babonások,
– ezek persze rossz szokások –
félelmükre akad száz ok!

De jobb inkább jóra várni,
jólét áramában állni,
szeretettől jobbá válni,
szerencsére rátalálni.

Péntek van, és tizenhárom!
Én e naptól a jót várom!
A szívemet nagyra tárom,
így jobbítom a világom!

Aranyosi Ervin © 2017-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva