Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szerelmi vallomás

Aranyosi Ervin: Szerelmi vallomás

Ne kérdezd tőlem,
hogy miért szeretlek!
Tudod, a válasz
szívemből fakad.

A szép dolgok,
egy forrásból erednek,
s vezetnek szépen,
ha rábízod magad.

Dolgom van véled,
ezért rád találtam.
Lelkemnek Te vagy
a jobbik fele.

Teljessé, jóvá,
csak általad váltam,
így íródtál
a szívembe bele…

Refrén:
Ki kell hogy mondjam
nap mint nap:
Szeretlek!
Hogy tudd, hogy érezd,
tőled szebb a lét!
Oly jó, hogy része
lettél életemnek,
kiteszem lelkem,
hogy olvashasd,
eléd.

Ne kérdezd hát,
hogy miért is szeretlek!
Nem mondom el!
Maradjon csak titok!

Olyan csoda,
amin ha elmerengek,
újra és újra,
csak hozzád jutok.

Refrén:
Ki kell hogy mondjam
nap mint nap:
Szeretlek!
Hogy tudd, hogy érezd,
tőled szebb a lét!
Oly jó, hogy része
lettél életemnek,
kiteszem lelkem,
hogy olvashasd,
eléd.

Refrén2:
Lásd meg a jót,
a szerethetőt bennem!
Érezd, a szíved
biztonságban van!
Tudom, tiédet
boldoggá kell tennem,
mert így lehetek
én is boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2026-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor a szívünk…

Aranyosi Ervin: Mikor a szívünk…

Mikor a szíved a szívemhez ér,
közössé válik éltető dalunk.
Mikor a lelkünk egy nyelven beszél,
olyankor mindig boldogok vagyunk.

Ez szebbé teszi nekünk a világot,
álomban járva, az élet átölel,
a pillanat érzésekkel megáldott,
s a nyugtalan szív megnyugvásra lel!

Én úgy szeretnék mindig így maradni,
ölelve élni le minden napot!
Ölelő karral biztonságot adni,
tudatni véled, én mindig itt vagyok!

Mikor a szíved a szívemhez ér,
vágyom az együtt eltöltött jövőt.
életen át az érzés elkísér,
s jobbá teszi a szépre éhezőt!

Mikor a szívem a szívedhez ér,
egyformán dobban egy ritmusra jár,
bennünk a teremtőnk visszhangja kél,
s földi mennyország kaput kitár!

Aranyosi Ervin © 2026-01-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretném, ha szeretnél

Aranyosi Ervin: Szeretném, ha szeretnél

(Lobo I’d Love You to Want Me dalának magyarítása)

Amikor megláttalak,
a szívembe zártalak,
álom volt a pillanat,
érzem, erőm sem maradt.

Kis időbe telt nekem,
tudtam, meg kell fejtenem,
titkod megismerhetem,
ha együtt éled meg velem.

Kérlek, akarj szeretni,
reám nevetni,
boldoggá tenni!
Kérlek, engedj szeretni,
szeretve lenni,
lelked égig emelni!

Arcod semmit nem mutat,
mért jársz magányos utat,
vesd reám tekinteted,
hadd csillogjon szép szemed.

Ne titkold el álmaid,
mi a szívedben lakik,
engedd élni vágyaid,
mely sok érzést felnagyít!

Kérlek, szeress csak engem,
s engedj szeretnem,
lásd a jót bennem,
Kérlek, akarj így élni,
szívet cserélni!
Kérlek, engedj szeretni!

Aranyosi Ervin © 2026-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A világ nem minket szolgál

Aranyosi Ervin: A világ nem minket szolgál

Egy kihaló állatfajjal több,
vagy éppen kevesebb?
Mit számít, ha nem életre
tanítod szép gyermeked?

Mit számít, ha okos eszköz,
és robot fejünkre nő?
Kipusztítjuk világunkat,
mert a siker a menő!

Romboljuk a természetet,
sorra eltűnnek a fák,
műanyagba fullad bele
a lebomló nagyvilág!

Mások oldják meg gondodat,
mert ez sulykolták beléd,
az jó neked, ha azonnal,
s készen teszik le eléd.

Nem terhel a felelősség,
nincs is döntésed neked,
műsorokkal irányítják,
tévén át az életed!

Az adás a szemed vonzza,
orrodnál fogva vezet,
lassan kihal világodból
az alkotó képzelet.

Mit őseid tudtak régen,
azt már rég nem ismered,
technikára vagy rákötve,
az tölti meg a fejed.

Kihal egykor szép világod,
aztán te következel,
mesterséges lép helyedre,
s csak egy mérföldkő leszel.

A világ nem téged szolgál,
s a félelmed egyre nő,
nemzedéked mélybe hull,
mint taigetoszi csecsemő.

Megvárod a világ végét,
vagy felnyitod szemedet,
s átveszed az irányítást,
és győzhet a szeretet?

A világ nem minket szolgál,
szolgái mi ne legyünk!
Vagy új világot teremtünk,
vagy örökre eltűnünk!

Aranyosi Ervin © 2026-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne mástól várd!

Aranyosi Ervin: Ne mástól várd!

Mástól várod a megoldást?
Sohasem leszel szabad!
Azt kellene észrevenned,
hogy világod elszalad!

Más nem tudja megoldani
helyetted a gondodat,
tüzet nem fog eloltani,
ki csak odamondogat!

Bár segítők segíthetnek,
hogy megtaláld jó utad,
de a tudás ott él benned,
s ha figyelsz rá, jót mutat.

Állj csak meg a rohanásban,
vizsgáld csak meg lelkedet,
száguldozva, kapkodásban,
a jót fel nem ismered!

Mi lenne, ha megkeresnéd
magadban az okokat,
s visszavennéd kezedbe
a döntést hozó jogodat!

Más nem érezhet helyetted,
s nem tudja, mi jó neked,
egyedül csak te vagy képes
helyrehozni életed!

Az orvos nem gyógyított még,
tanár tudást nem tanít,
jogász is csak megkutyulja
az igazság dolgait.

Az ember szemétre termel,
csak fogyjon el egyre több,
a jóság nem is feltétel,
és a romlás szembeköp!

Látod, magunk alatt vágjuk
büszke ésszel ki a fát,
így omlik le Bábel-tornya,
és agyonnyom a világ.

Élhetetlen lény az ember,
csak harácsol, s nem szeret,
mindig csak utólag bántja
lelkét lelkiismeret.

Fel kellene szemed nyitnod,
végre látnod kellene,
mielőtt még elnyel minket,
az önzésnek tengere.

A világ nem minket szolgál,
mert a szolgák mi vagyunk,
ha így folytatjuk a dolgunk,
mindannyian kihalunk.

Nem is marad más utánunk,
csak lézengő robotok,
kik egy maréknyi gonoszért,
lapátolnak homokot.

Új létforma lesz a földön,
mely érezni képtelen,
ám, a hazugság-tudásból,
tudománya végtelen.

Aranyosi Ervin © 2026-01-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Téli vendégek

Aranyosi Ervin: Téli vendégek

Az erdei állatoknak
nehéz most az élete,
nem rakja a tányérjukat
a természet még tele!

Az ember tehet csak értük,
aki szívvel megetet,
akinek a szíve képes
árasztani meleget.

Etetőkbe hadd kerüljön
pár egyszerű eledel,
amitől az éhes állat,
túlélő készletre lel.

Magvak, gyümölcs, faggyú lehet
ami éhet csillapít,
mely belülről melegíti
erdő-mező vadjait.

Szikrázik a hó a tájon,
szívet szorít a hideg,
pár apróság, szívből adva,
a holnapot menti meg.

Aranyosi Ervin © 2026-01-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hull a hó

Aranyosi Ervin: Hull a hó

Hull a hó és hózik,
lefagynak a nózik,
felhő vakarózik,
s a föld takarózik.

Hóember csak nézi,
kedvét jobbnak érzi,
testét hóból képzi,
testsúlyát tetézi.

Hideg, csúszós világ,
ablakon jégvirág,
megfagyott havat lát
mindaz ki nekivág!

Rabul ejtett a hó,
hófehér takaró,
hólapát ragadó,
minden jót akaró.

Aranyosi Ervin © 2026-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha majd tisztán látunk

Aranyosi Ervin: Ha majd tisztán látunk

Sötét, nehéz fátyol takarja szemünket,
szenvedés, hazugság bántja a lelkünket.
Meg nem értés, közöny, uralja a magyart,
ki már rég nem tudja, hogy útja merre tart.
Vezetik mint birkát, kiválasztott barmok,
fizetett bérencek, sok selejt akarnok.
Idegen hatalom ül szegény fejünkön,
és csak azt érezzük, nem vagyunk helyünkön.

Vajon ez a fátyol, mikor fog felszállni,
mikor fog a magyar újra tisztán látni?
Mikor fog majd össze, és ír történelmet?
Mikor fogja már fel, hogy mitől is szenved?
Mikor veszi észre társai szemében,
az ősi tisztaságot, mely ragyog szívében?
Magyar testvéreit tudja még szeretni,
édes, szép hazáját függetlenné tenni?

Felismeri vajon, ősei mint éltek,
hogyan formált a nyelv, amikor beszéltek?
Mi volt az az érték, miért büszkén haltak,
mit adott a nyelve, az igaz magyarnak?
Mint a bolhás kutya, olyan most a nemzet,
élősködőt tart el, kit nem magyar nemzett,
vagy ha az nemzette, eladta a lelkét,
s átírta a magyar nemzet történelmét.

Meg kell hát tanítsad magyar gyermekednek,
hogy szavaink olyan forrásból erednek,
amely a hazánknak földjét átitatta,
élő, szép világát áldva, élni hagyta.
Alkotó, teremtő, különleges nyelv ez,
– méltó őseinkhez – mely világot rendez!
Nem használni vétek, hazudni csalárdság,
az erőnket benne, meg kell végre lássák!

Ismerjük meg múltunk – ne ahogy átírták –
amivel a sólyom szárnytollát lenyírták!
Hisz ez a teremtés, s a szeretet nyelve,
benne az emberség, és a jóság elve.
Lásd meg a magyarban, az igaz testvéred,
hogy ne legyen néped, hazádban kísértet!
Közösen élhessen, együtt gondolkozzon,
s erre a hazára fényes jövőt hozzon!

Aranyosi Ervin © 2026-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetté kéne válnunk

Aranyosi Ervin: Szeretetté kéne válnunk

Mind szeretni jöttünk ide,
mind szeretni tanulunk,
és bár egymást tanítgatjuk,
különböző az utunk.
Meg kéne tanulnunk adni
más szíveknek meleget,
felismerve, mikor adunk,
nem fogy el a szeretet!

Mindenki a jóra vágyik,
mégsem tudjuk, mi a jó!
Adni vágyunk, de a szívünk
olykor gyenge jeladó!
Nem el kéne vennünk mástól,
ne legyen cél a siker,
s nem elég csak jóra vágyni,
azért olykor tenni kell!

Letaposva, egymást bántva,
nem lesz boldog életünk,
megalázva, megvezetve,
szív nélkül, nem élhetünk!
Csak fösvénység a gazdagság,
ha nem szolgál célokat,
szeretetlen lelkek gyűjtik
a győztes babérokat.

Muszáj másnak megfelelni?
Erről szól csak életünk?
Mindig mások árnyékában,
a háttérben van helyünk?
Szabad akaratot kaptunk,
élnünk kéne hát vele,
nem uralhatnák a lelkünk,
így nem is halnánk bele!

Nem változik a világunk,
míg szeretni nem tudunk,
ha a szívünk önzőn dobban,
fénylőbb létbe nem jutunk!
Tanuljunk hát jól szeretni,
jobbá tenni életet,
hadd változzon a világunk,
s legyen teljessé veled!

Valójában egyek vagyunk,
az Egyetlen részei,
s az értelmét életünknek
meg kellene érteni!
Amikor a társad bántod,
vele rögtön magadat,
emberibbé kéne válnunk,
ez lenne a feladat!

Míg nem tudunk jól szeretni,
újra, s újra születünk,
s úgy érezzük, hogy a világ
jól kibabrált mivelünk.
Ne kívül keresd az okát,
vizsgáld inkább lelkedet,
mitől válnak szeretetté
körötted az emberek?

Jó szó, mosoly és kedvesség,
az bármikor adható,
kihűlt szív is felmelegszik,
attól elolvad a hó!
Megbocsájtás, lelki béke,
és megőrzött nyugalom
tehet jobbá kis világot,
s nem a világuralom.

Egyek vagyunk, ám megosztva,
ezt kellene csak meglásd,
szeretettel, jobbá válva
várni egy szebb folytatást!
Kicsiben kezd, szeresd jobbá
saját kis környezeted,
így formálod a világot,
így lehet jobb teveled!

Aranyosi Ervin © 2026-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Választás lesz?

Aranyosi Ervin: Választás lesz?

Idén választás lesz!
Ne az urnát válaszd,
ami egy országot
is halálra fáraszt!
Választhatsz magadnak,
uralkodót, pártot,
vagy ősi népedet,
és a szabadságot!

Akik most feletted
uralkodva állnak,
valójában nem egy
nemzetet szolgálnak,
csak egy kis csoportot,
a világ urait,
kiknek a zsebében
a hatalom lapít.

Ne pártok közt válassz,
ugyanazt szolgálják,
s eladott lelkükért
fizetségük várják!
Megtéveszt, hazudik,
mert uralni akar,
hazug törvényektől
nyög az árva magyar!

Pártok osztanak meg,
így gyengül a népünk,
és a helyes útra,
rá sohasem lépünk.
Gyenge nép a magyar,
nem tud összefogni,
csak, mint veszett kutya
egymással morogni!

Miénk a világnak
legszebbik országa,
amelyiknek kincse
a Sátánt szolgálja.
Te lemondasz róla,
a hazugnak hiszel,
aki minden kincset
urainak visz el.

Fel kéne emelni
a rabszolga népet,
Jézus országában
ne legyen kísértet!
Élje meg egységét,
igaz magyarságát,
s őrizze rablóktól
meg a FÉNY országát!

Mert, aki ural ma,
bort iszik, nem vizet!
Természeti kincsért,
hamis pénzzel fizet!
A magyar nemzetet
szolgaságban tartja,
s őket választja meg
a bolond magyarja!

Ha lenne választás,
már régen nem lenne!
Paradox a helyzet,
ez a lényeg benne.
Cirkusz, avagy színház,
ez kell a jó népnek,
hogy ne érezzék,
hogy szolgasorban élnek.

Míg őket szolgáljuk,
nem változhat semmi,
nem tudjuk a kapzsit
jóllakottá tenni.
Amíg fel nem állunk,
boldogan uralnak,
akik pedig látnak,
beszélnek a falnak!

Hiszen a választás
már rég el van döntve,
kinek lóghat keze
a zsíros bödönbe.
A többi felhajtás,
rút cirkusz a népnek,
és mindnek van sara,
akik színre lépnek.

Jól él az áruló,
ki hatalmast szolgál,
a nemzeten kívül,
minden galád jól jár.
Közben a dolgozó
külföldre menekül,
s azt hiszi, ott élhet
örökké remekül.

Elhagyja hazáját
egy cseppnyi jólétért,
inkább, minthogy tegyen
honában a népért.
Ott, kint idegen lesz,
honvággyal szívében,
minthogy magyar legyen
népe örökében.

Lassan el is fogyunk,
s más jön majd helyünkre,
jogból többet kapva
nőhetnek fejünkre.
S akit e föld illett,
földönfutóvá lesz,
idegen nép sarja
rabszolgájává tesz.

Elvész a kultúránk,
kiölik nyelvünket,
idegen szavakkal
gyaláznak bennünket.
Szellemünk elporlad,
többé nem teremtünk,
halni jár a lélek
belénk! Mivé lettünk?

Őseinktől félt
a sötét Európa,
bízvást küldött volna
minket a pokolba,
csak árulás révén
tudtak eluralni,
idegen vallásnak
ketrecébe csalni.

Gyengítve az erőst,
igazat, és nemest,
történelem könyvben
ezt a részt ne keresd!
Idegen vér kapott
földet és hatalmat,
így lett édes hazánk
jól megosztott gyarmat.

Hol tatár, hol török,
osztrák ült nyakunkra,
komor felhők szálltak
egykor szép Napunkra.
És a magyar nyögte
a megosztottságot,
idegen zsoldosnak
szétosztott országot.

Ma sem tudunk ezért
együtt, mind kiállni,
egy irányba tartó
szép nemzetté válni.
Vallás, politika,
egy sem minket szolgál,
s aki meghasonul,
sajnos az mind jól jár.

Idén választás lesz,
olyan elhazudott,
s ígérni jobb létet
eddig is mind tudott.
Aztán elfordulnak,
felejtik a népet,
s véka alá rejtik
a megígért szépet!

Hát nem lesz választás
idén sem! Ez álca,
kihez is kerüljön
épp a kormánypálca?
Melyik vezethesse
szakadékba népünk,
hogy mától kinek a
parancsára lépünk.

Választhatsz, hogy voksolsz,
avagy elmenekülsz,
ebből sikeresen
ki  sehogy sem kerülsz.
Az energiádat
a csalóknak adod,
saját nemzetedet
te is megtagadod.

Egyetlen kiút van,
és ez a szeretet,
válaszd szabadságod,
és a nemzetedet!
Ne csak a sport terén
légy jószívvel magyar,
légy ki hazájáért
végre tenni akar!

„Nélküled” a néped
elesett, magányos,
ha nem ragaszkodsz
az ősök igazához.
Ha mások kezébe
átadod a gyeplőt,
sírba teszed vele
a vágyott jövendőt!

Aranyosi Ervin © 2026-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva