Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Saját hitrendszered

Aranyosi Ervin: Saját hitrendszered

Tanítottak, így tettél szert
saját hitrendszerre.
Volt hasznos, mi jó volt neked,
s volt hibás, egyszerre!

Szüleid és tanítóid
jó szándékkel adták,
egykor ők is ezt tanulták,
így tőlük ragadt rád.

Gyermekkorban, eleinte
tiszta lelked lázadt,
aztán lassan megtanultad
befogni a szádat.

Ha még ma is elfogadod
gondolkodás nélkül,
önmagadat megtagadva
éled léted végül.

Minden úgy jó, ahogy mondták?
Ezt kell tovább adnod?
Dogmák, hibás gondolatok
között kell maradnod?

Úgy tűnik, mintha az élet
kőbe lenne vésve,
s nem térhetnél le utadról,
s ezt nem vennéd észre!

Nem merül fel sosem benned,
miről szól az élet?
Nem érzed úgy egyszer sem,
hogy megvezettek téged?

Elfogadod azt is,
mindig más írja meg sorsod?
Hagyod, hogy az orrod alá,
más törhessen borsot?

Nem vizsgálod, mi az igaz,
mi az önző érdek?
Hazugságból áll a világ,
s abból van temérdek?

Keresd hát az igazságot,
hiszen okkal lettél,
vizsgáld csak meg hitrendszered,
hátha eltévedtél!

Találd meg az igaz utat,
ami téged szolgál,
olyat adj a gyermekednek,
amivel majd jól jár!

Ha keresel, a tudás is
reád fog találni,
sokat segít anyanyelved,
hasznodra fog válni!

Aranyosi Ervin © 2025-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A költő versben beszél?

Aranyosi Ervin: A költő versben beszél?

Sokan úgy gondolják a költő versben beszél,
hogy minden mondatában csinos rímekkel él,
hogy bármit mondd, az biztos éhes szívekhez ér,
hogy rigmusokat szórva, mások lelkén zenél.

Sokan úgy gondolják, szerkeszti verseit,
vagy szakszerűen rakja össze, egy könyv szerint.
Hogy van egy sablonja, mit szavakkal kiönt,
vagy mennybe költözik, mert könnyebb írni fönt.

De tudnod kell, a költő léte is prózai,
pláne, ha jó céllal íródnak szavai.
Ha nem adja el lelkét, ha önálló marad,
ha fontosabb a pénznél, a szabad akarat.

Sokan hát úgy gondolják a költő versben él,
s ha nem írhatja versét, hát létsíkot cserél.
Ha gondolati síkon egy szebb létről beszél,
azt tova fújja könnyen bármilyen lenge szél.

Aranyosi Ervin © 2025-07-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Bárcsak az volnék, akinek hiszel,
s nem tévesztenél össze senkivel!
Ám, neked más vagyok, még idegen,
de érző szív dobog még idebenn!

Bárcsak ne az lennék, ki nem vagyok,
mert, ha a szívedben nyomot hagyok,
remélem, álmom majd benned ragyog,
s álmodok lelkedbe fénylő Napot!

Bárcsak az lehetnék, ki bennem él,
s nem fújna homokként szerte a szél!
Ismernél, és tudnád, milyen vagyok,
neked írt versemben szívem ragyog!

Bárcsak megértenéd gondolatom,
s együtt utazhatnánk, egy vonaton!
Valóság talaján látna szemed,
mert mindazt, aki vagyok, ismerheted!

Bárcsak te lennél, ki lelkembe lát,
ismernéd, tudnád, hogy egy a világ!
Tükröd lehetnék, ki téged mutat,
tisztábban felismerd életutad!

Bárcsak a lelkembe látnál bele,
s gazdagodhatna a létünk vele.
Megmutathatnám azt, hogy ki vagy,
megfejtve végre az álmaidat!

Aranyosi Ervin © 2025-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Magyar költészet napjára

Aranyosi Ervin: A Magyar költészet napjára

Költő vagyok,
s hiszem, okkal születtem!
A lélek húrja
érzéssel pendül bennem,
s mit fentről kapok,
azt tovább adom,
hogy használhasd
majd saját utadon!
Verssé válik
bennem a gondolat,
érzéssel töltök
meg verssorokat,
így adom át
neked írt versemet,
mint égi jelt,
fontos üzenetet.

Magyar vagyok,
annak születtem én.
Nyelvem csodám,
teremtő tünemény,
mely megtanít,
miről szól a világ,
ily módon akar
a lelkem hatni rád.
Szívemből szól
hát minden üzenet,
versen keresztül
fényszóród legyek,
s ébresszem lelked,
hogy tudd, mi dolgod itt,
s ha rátalálsz,
lehetsz csak boldog itt!

Mert hozzád szól,
s neked, költészetem,
jobbító célom,
mind eléd teszem.
Olvasd és értsd meg,
minden vers hozzád szól,
s boldoggá tesz,
ha lelked válaszol.
Így mondom el
verseken át neked,
s így nyitom fel
talán a szemedet,
egyek vagyunk
lélekben te veled,
s csak egy a cél,
és az a szeretet!

Az élet szép,
ha egymásért teszünk,
ha jól szeretve
emberré leszünk,
ha átlátunk
a sötétség falán,
és együttérzünk,
egymás oldalán.
Ha másokért
teszem a dolgomat,
az én szívem
ettől lesz boldogabb,
ha felnyitok,
még csukott szemeket,
ha jobbá teszem az embereket!

Költő vagyok,
s érző szívem szabad,
s hozzád szállnak
a lehozott szavak,
hogy tud, hogy érezd,
amiért itt vagyunk,
hogy itt, e földön
mind nyomot hagyunk.
Ha másokat
majd jobbá szeretünk,
gazdagodhat
a világunk velünk.
Az én dolgom,
hogy írjam versemet,
hogy átérezd,
hogy kell a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2025-04-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Erőszakkal nem lehet!

Aranyosi Ervin: Erőszakkal nem lehet!

Erőszakkal megoldani
egy vitás kérdést nem lehet!
Ahol a kéz nekilendül,
menekül a szeretet.

Tehetetlen és tudatlan,
aki érv helyett csak üt.
Az igazát nem leli meg,
bár keresi mindenütt…

Használd inkább az eszedet,
segítsen a gondolat!
Próbáld végre logikusan
megoldani gondodat!

Hagyd, hogy a szíved vezessen,
és éld bele önmagad.
Nem javulhat meg a világ,
ahol ennyi könny fakad!

Aranyosi Ervin © 2013-09-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadon szárnyalok

Aranyosi Ervin: Szabadon szárnyalok

Szabadon szárnyalok,
a Napom rám ragyog,
lelkemben vágy az ok,
mely egekbe felrepít!

Követem vágyaim,
azok a szárnyaim,
elhagyom árnyaim,
saját hitem megsegít!

Teszem csak dolgomat,
így leszek boldogabb,
mától a gondokat,
már tovább nem viszem!

Teremt a képzelet,
holnapom szép lehet,
megosztom még veled,
igaz lesz, úgy hiszem!

Bejárom kék egem,
szállok és létezem,
ha tudom, mért teszem,
vár rám egy szebb világ!

Ha létről szól dalom,
lelkem megóvhatom,
az lesz az oltalom,
s majd örül ki élni lát!

Aranyosi Ervin © 2025-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dilemma

Aranyosi Ervin: Dilemma

(Egy hölgyolvasó kérdésére válaszolva)

Egy szeretőt szedtél össze magadnak,
s bár jó vele, kétségeid maradnak?
– Mitől lehet a lelkiismeret-furdalása?
Mert otthon várja, hű és kedves társa?

S benned mit lát vajon, ha kérded?
Szeret talán és folyton csak ígérget?
Kalandnak néz, vagy újabb trófeának?
Te pedig bedőlsz minden szép szavának?

A kérdés az, meddig mehet e játék?
Végül is jól jön pár apró ajándék?
Az együtt töltött idő, az szép neked?
Kezeld helyén, s gondold át életed!

Mi is a célod, mit akarsz elérni?
Átjáróház vagy, kin átfut néhány férfi?
Vagy más a terved, kis családra vágynál?
Lépj rajta túl, ne maradj meg az ágynál!

Ha attól félsz, hogy másnak úgy se kellesz,
– igazad lesz, s a gondolatból terv lesz!
Képzeld el inkább magadnak azt a férfit,
ki veled együtt kis családot épít.

Otthont teremt, s nincs lelki-furdalása,
aki szeret és rá se nézne másra,
meglátja benned, mire mindig vágyott,
álmodd meg őt, s hidd el , hogy megtalálod!

Aranyosi Ervin © 2013-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Végső gondolatok

Aranyosi Ervin: Végső gondolatok

Lassan eltűnik minden,
ami csak emberi,
s az ember, a világát
megóvni nem meri!
Eltűnik a szellem,
az érzés, gondolat,
s helyében gépek által
megírt szöveg marad.

Csalóka lesz a látvány,
élőt utánozó,
imádott lesz a bálvány,
és nem lesz fényt hozó!
Sötétség száll a Földre,
az ember elbutul,
s tanulni kell örökre,
hogy éljen robotul!

Átfestett lesz világunk,
kicserélt életünk,
egy helyben ülve látunk,
s nem használjuk szemünk.
Érzékeink és vágyunk,
jövőt már nem teremt,
üres agyakba töltik
bele a végtelent.

Nem betegség és ínség
pusztítja el fajunk,
utolsó perc ez itt még,
hogy emberek vagyunk.
Aztán leomlik minden,
elmúlik a világ,
s nem marad hírvivő sem,
ki emlékezik ránk.

A lét értelmét veszti,
elfogy a szeretet,
minden beprogramozva
érkezik neked.
És minden lesz fejünkben,
csak egy nem, gondolat,
de megoldják helyetted
a napi gondokat!

„Nem lesz semmid, s meglátod,
boldogabb leszel!”
Lézengsz az ürességben,
és semmit sem teszel.
Kiürül szíved, lelked,
világod csak adat,
hozzáférsz bármi máshoz,
s elveszted önmagad!

Aranyosi Ervin © 2024-08-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Torokcsakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – Torokcsakra

Aranyosi Ervin: Torokcsakra

Éter elemhez kapcsolódom, égkék e csakra színe,
az ő száma a tizenhat, és jobbá kell tennie!
Ez a szellemi síkhoz áll jóval inkább közelebb,
egészség szolgálatában, megőrzőként jót tehet!
Tőle függ a nyirokrendszer, és az önkifejezés,
másokkal a megértetés, mert csak tudni, az kevés.
Leleményes, képzeletdús, találékony is lehetsz,
segít tudni a világról, hogy azt mi kell, felfedezd!
Fontos hát, hogy más is értse, gondolatod, szavaid,
ha kimondod, szabaddá tesz, láncoktól megszabadít!
Lényeges a megértésben, te is megérts másokat,
a gondolat áramlásban, megtisztítva támogat!

Aranyosi Ervin © 2024-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Kacagócsér kacagása

Aranyosi Ervin: A Kacagócsér kacagása

Vajon mit kér
egy Kacagócsér
egy kacagásért?
Igaz, mért
kérne bért,
ha ráért,
és a haláért
némi kacagást valaki rámért!
Azért, hogy engedélyt kapjon,
s végre ő is jól, jóllakjon!
Inkább csak kacagva,
csapott a tavakba,
ott nyüzsgő halakra.
Volt gondolat szikrája,
a halak ikrája,
aminek nincs párja,
páratlan eleség lesz,
amit a feleség tesz
az asztalára.
Kacagva, nevetve,
röppent az egekbe,
csapkodva térdét a szárnyaival,
és végzett a tegnapok árnyaival.
Ennyit megért,
ha már megélt,
ennyi időt a létben.
Hisz nem vitás,
a kacagás,
néha már időtlen és idétlen.

Aranyosi Ervin © 2024-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva