Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-magot vetek

Aranyosi Ervin: Szeretet-magot vetek

Keresem a célom,
életem értelmét,
szívemet figyelem,
nem a kimért elmét.
Hiszem, élettervem
a jóra irányult,
s figyelmem kapuja
előtte kitárult!

Beléphetek rajta,
végre teremthetek,
fáradt világomnak
hasznára lehetek.
Fényt viszek a létbe,
a mások szívébe,
visszatükröződik
társaim szemében!

Egyre többen érzik,
hogy fel kell ébrednünk,
a mondat végére
pontot kéne tennünk!
Szeretet fényével
gyújtani új lángot,
szívvel gyógyítva meg
a beteg világot!

Csak meg kéne állnunk,
őrült rohanásban!
Meglátni a szépet
a békés világban.
Jó energiákat,
szép céloknak adni,
mindig a szeretet
fényében maradni.

Hagyni, hogy a fényünk,
árnyék felett győzzön,
emberek szívében
jóérzés időzzön!
Szövetkezni végre
a szép természettel,
s legyen ebben társunk
milliárdnyi ember!

Figyelem a Napot,
én is gyertyát gyújtok,
s remélem, árnyékból,
ti is előbújtok!
Hiszen a sötétben
nehezebb az élet,
ki oda menekül,
az nagyon eltéved!

Fordulj világodhoz
te is szeretettel,
kezdj el végre látni,
szíveddel, szemeddel!
Teremts új holnapot,
hol tiszta fény ragyog,
s mondd ki: – A jövőnek
teremtője vagyok!

Szabad akaratod,
kezdd végre használni,
akarj világodban
gyógyítóvá válni!
Értelmet adni
a ma még csüggedőnek,
égig érő fák is
apró magból nőnek!

A szeretet magját
ültesd csak el bátran,
hagyd hogy kicsírázzon
lelked talajában!
Hited erejével öntözd meg,
hadd nőjön,
hadd bújhasson elő,
fénybe készülődjön!

Ahogy nő, az árnyék
mindig alul marad,
miközben a világ
a fény felé halad.
Megérti az ember,
minden egyes lélek:
– Boldog lesz világom,
ha szeretettel élek!

Termékeny talajra,
szeretetet vetek,
s gazdagodik létem
tőletek, veletek!
Ha majd együtt tesszük,
közösen a dolgunk,
könnyű lesz a létben,
szívvel boldogulnunk!

Aranyosi Ervin © 2025-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin Hitet adok

Aranyosi Ervin Hitet adok

Belefáradtam a világ zajába,
vágyom a csendre, békés önmagamra.
Olykor látok a félhomályban,
de vajon ki hallgat szavamra?

Valahol ott a lelked mélyén
te is érzed, nem jó ez így!
Az ember feléli világát,
s nincs fogódzó, amiben higgy!

De én hiszem, hogy okkal jöttünk,
és értelme kell, hogy legyen!
Változzon hát a világ köröttünk,
mert kell, hogy boldoggá tegyen!

Nem hagyhatom, hogy fázzon a lélek,
nyári forróság közepén!
Mert hinnem kell, hogy okkal élek,
nem magányos bennem az ÉN!

Egy teljességnek vagyok része,
amely most épp árnyékban van,
de nem múlhat el az egésze,
mert sötéten látom magam!

Kell, hogy legyen rá jó megoldás,
igaz, élő és emberi,
a holnap még lehet attól más,
hogy lelkem végre megleli!

Meg kell hát újulnom a létben,
s felrázni végre másokat!
Nem élhetünk bűzlő szemétben,
mert akkor lelkünk fáj sokat!

Keressük hát az igazságot,
találjunk hozzá jó utat,
ne fogadjuk el a gazságot,
mely ijedt elménkben kutat!

Szeretni kell és jobbá válni,
s jobbá szeretni másokat,
s eltüntetni a Föld színéről
azt, ki sírokat ásogat!

Kell, hogy a fényünk világítson,
s értelmet nyerjen itt a lét!
Egy új világra ajtót nyisson,
s azt nem más rakja le eléd!

Teremts a szabad akarattal,
s gyűjtsd köréd mindazt, ki igaz,
légy újra eggyé önmagaddal,
és nem fog többé elveszni az!

Reménytől kapok új erőre,
és újra él bennem a hit,
mindennap merítek belőle,
s hiszem az Isten megsegít!

Aranyosi Ervin © 2025-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Félelem nélkül

Aranyosi Ervin: Félelem nélkül

Ha megszabadulsz a félelmektől,
az lehetsz végre, aki vagy,
és megkaphatod az életedtől,
az öröklétű önmagad!
Mikor születtél nem volt benned
harag, sem düh, sem félelem!
Könnyű volt olyan lénynek lenned,
ki eggyé válik énvelem!

Egy vagy Atyáddal, egy vagy vélem,
ne hagyd hát, hogy megosszanak!
Hogy felébredsz, csak azt remélem,
nem győznek le gonosz szavak!
Hazugságok, melyek félelemmel,
töltik meg lelked és szíved,
mit elhiszel, s mivel teremtel,
amivel többre nem viszed!

Félni tanít a hatalom téged,
ezzel uralja lelkedet,
de egyszer végre meg kell értsed,
így boldogan élni nem lehet!
Dobd le végre a lelked láncát,
éld meg a létet, legyél szabad,
s járd vidáman a lélek táncát,
s legyél boldogan önmagad!

Semmi sem az, aminek látszik,
szabadítsd hát fel lelkedet,
az árnyék-világ a szíveddel játszik,
addig fáj szíved, míg nem szeret!
Lépj ki a Napra, lépj a fénybe,
boldoggá válni is van jogod,
tisztán szeretve érhetsz révbe,
s világod máris megváltozott!

Aranyosi Ervin © 2025-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy vágyott világ

Aranyosi Ervin: Egy vágyott világ

Van egy hely – bár talán álom –
csodaország a világon,
van egy hely, ahol fény terem,
s a szeretet is végtelen!
Hol nem játszik pénz, vagy érdem,
hol nem jár a szegény térden.
Mert nincs szegény és nincs gazdag,
csak hírvivői az igaznak.
Van egy hely, egy földi ország,
hol élhető lét a valóság!

Mi lenne, ha létre hívnánk,
szeretet forrásból innánk,
s adnánk tovább minden áron,
így terjedne a világon.
Sosem kéne mást legyőzni,
napi harcokkal időzni,
arrébb tolni mást a táltól,
mert a jóból kapni gátol.
Szeretetet adjunk, kapjunk,
szívvel mind együtt haladjunk!

Szeretném azt, ha ebben élnénk,
és többé semmitől sem félnénk,
a lét okára rátalálnánk,
s akik vagyunk, pont azzá válnánk!
Valóra válna minden álom,
békesség lenne a világon!
Nem vennénk el, csak folyton adnánk,
a perc varázsát megragadnánk,
örömöt gyújtva más szívekben,
élnénk a fénylő szeretetben!

Aranyosi Ervin © 2025-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van egy hely, hol fény terem…

Aranyosi Ervin: Van egy hely, hol fény terem…

Van egy hely, hol fény terem,
ahol a szív sohasem fáj,
hol pokol nem is létezik,
csak az égen a szivárvány.
Hol az összes ember boldog,
mert mind a mában él,
egymásért alkot szüntelen,
és nincsen baj, amitől fél.

Mindenki csak a jóban hisz,
és teszi dolgát boldogan,
a Földet óvja mindegyik,
s tudja, hogy minden érte van!
Értelmet nyert az életük,
mástól elvenni nincs okuk.
Az életet mind tisztelik,
s boldoggá lenni van joguk!

Ez álomvilág lenne tán,
a Földnek másik oldalán?
Hol élünk, erre nincs esély?
Mi kellene, hogy szebben élj,
hogy ember légy és jót remélj?

Mi kellene, hogy így legyen?
Hogy békésen megférj velem?
Hogy másnak is csak jót akarj,
hogy tudd, lelkünk élő talaj!
S ha vetünk szeretet-magot,
ha egymáshoz érhet szívünk,
jobbá tesszük a holnapot,
s egy igaz világban hiszünk.

Ez álomvilág lenne tán,
a Földnek másik oldalán?
Hol élünk, erre nincs esély?
Mi kellene, hogy szebben élj,
hogy ember légy és jót remélj?

Ha nem lenne háború többé,
s jóllakna, mind ki éhezik,
a félelem válhatna köddé,
s boldog lenne, ki létezik!
Valóra válna az ember álma,
árnyékban élni nem lehet,
a szívhez végre utat találna,
a mindenkit éltető szeretet!

Ez álomvilág lenne tán,
a Földnek másik oldalán?
Hol élünk, erre nincs esély?
Mi kellene, hogy szebben élj,
hogy ember légy és jót remélj?

Aranyosi Ervin © 2025-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Neked írom, hozzád szóljon!
Szép lelkedben feloldódjon!
Szép szívedhez hozzáérjen,
tőlem kapva, benned éljen!

Szeretetszó, égi dallam,
száll most feléd, fényalakban,
száll most feléd, s tán megérint,
látni tanít, magot széthint!

Mintha nappal álmot látnál,
mintha szóval eggyé válnál,
önmagadra rátalálnál,
s aki vagy, tán azzá válnál!

Egyek vagyunk, s eggyé válunk,
tőlünk lesz szebb a világunk!
Tőlünk lesz jobb, tőled, s tőlem,
változást hoz a jövőben.

Neked írom, ébresztelek,
világodra nyisd fel szemed,
legyél az, kinek születtél,
legyél az, amiért lettél!

Szabadulj fel, s tedd a dolgod,
légy önmagad, s legyél boldog,
segíts másnak felébredni,
igaz, jó emberré lenni!

Neked írom, szeretettel,
fényből jöttél Isten-ember,
hogyha látnál, teremthetnél,
világoddal csodát tennél!

Atyád nyomdokában járnál,
alvó lelkeket szolgálnál,
végre te is ébresztgetnél,
egy világot jobbá tennél!

Magból lettél, miként néped,
hogy jót tegyél, s alkoss szépet!
MÁGUS népnek sarja vagy te,
ki a földbe magot hinte!

Álmaidból kell, hogy ébredj,
végre a jó útra tévedj,
ne add másnak át hatalmad,
a MAG örökké nem alhat!

Gondolatod hagyd kikelni,
álmaid értelmet nyerni,
az, aki vagy, azzá válni,
szárba szökni, talpra állni!

Találd hát meg utad végre,
szálljon Napod fel az égre,
s ne hagyd többé földre hullni,
engedd lelked boldogulni!

Járd csak a szeretet útját,
ami jót adsz, visszahull rád!
A világod tőled áldott,
alkoss élőbb valóságot!

Aranyosi Ervin © 2025-05-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Aranyosi Ervin: Úgy élj, kérlek!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy másokra áradjon fényed,
másokra áradjon fényed,
így legyen boldog az élet!

Álmodjunk, álmodjunk együtt,
világunk jobbá kell tennünk,
adni a jót és a szépet,
ébresszük együtt a népet!

Refrén:
Szeretetben,
a szívünkben
csírázzon a mag!
Szívből hozok,
szívből adok,
s egyre több marad!
A szívünkben,
a szeretettől,
ébredjen a fény!
Itt csírázik holnapunk
a szívünk rejtekén!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy lásd meg, mi boldogít téged!
Másokra áradjon fényed,
legyen csak jobb így az élet!

Úgy élj, úgy élj, kérlek,
hogy lásd meg a létben a szépet!
Másokra áradjon fényed,
legyen csak jobb így az élet!

Aranyosi Ervin © 2025-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívem dobog

Aranyosi Ervin: Szívem dobog

Ülök a csendben és révedek,
csillagok útjára tévedek.
Csillagok között, ha lépkedek,
fentről nézem a népemet!

Érző szívemben a láng lobog,
hallom, hogy élednek lágy dobok,
velük az én szívem feldobog,
benne csak jó érzést hordozok!

Dobban a szívem és dobban a dob,
jó érzést küldök és azt kapok.
Szeretet fényébe olvadok,
dobbanó szívekben ott vagyok!

Refrén:
Jöjj velem, szállj velem,
hallgasd szívem,
szeretet lángját most hozzád viszem.
Szívedbe új lángot gyújt a szívem,
össze kell tartoznunk, én így hiszem!
Jöjj velem, szállj velem,
szeress velem,
égig emellek most szép nemzetem,
égig emellek most szép nemzetem,
olvadjunk össze, legyél egy velem!

Üljünk a csendben és révedjünk el,
csillagok útján ne tévedjünk el,
csillagok között, ha lépkedni kell,
emeljük népünket az égre fel!

Érző szívünkben lobogjon a láng,
nézzen ránk büszkén le égi Atyánk!
Lásson el élettel a Föld Anyánk,
hadd legyen szeretve még gondja ránk!

Dobbanó szívemmel szíved dobog,
életünk lángja az égre lobog,
dobbanó szívedben veled vagyok,
csillagok fényével szemünk ragyog!

Refrén:
Jöjj velem, szállj velem,
hallgasd szívem,
szeretet lángját most hozzád viszem.
Szívedbe új lángot gyújt a szívem,
össze kell tartoznunk, én így hiszem!
Jöjj velem, szállj velem,
szeress velem,
égig emellek most szép nemzetem,
égig emellek most szép nemzetem,
olvadjunk össze, legyél egy velem!

Aranyosi Ervin © 2025-05-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyertyalángok

Aranyosi Ervin: Gyertyalángok

Mik is vagyunk mi? Gyertyalángok,
és átformálják a világot.
Fényt viszünk a hétköznapba,
megkezdett utunkon haladva.

Mind azt hisszük, kicsik vagyunk,
s nyomot, fényt szinte nem hagyunk,
pedig tesszük, mi tőlünk telhet,
megérintve megfáradt lelket.

Bennünk szeretet lángja lobban,
s ha felébredünk szépen, sorban,
ha lángjaink összeérnek,
lángjaink az égig felérnek!

Ha fény lesz végre, látni kezdünk,
sok még az árnyék, van mit tennünk!
De ezért jöttünk, ez a dolgunk,
mert magunktól kell boldogulnunk!

Ne maradj te sem már sötétben,
oldódj csak fel a tiszta fényben,
segíts felnyitni szemeket,
hogy egy út van, a szeretet!

Szívünkben az isteni szikra,
szeretetünk azt felnagyítja,
lángra gyújtja, s küldi másnak,
egyre több fény kell a világnak!

A fényből jöttünk, s váljunk is azzá,
egymásért tevő, jóvá, igazzá,
aki mutatja emberségét,
aki használja szeretet fényét!

Aranyosi Ervin © 2025-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Használtad a mosolyod?

Aranyosi Ervin: Használtad a mosolyod?

Mondd csak, tegnap mosolyogtál,
míg olvastad versemet?
Átérezted, mit okozhat
szívedben a szeretet?
Megtartottad mosolyodat,
vagy szétszórtad örömöd?
Mosolyodtól, láthattál-e
mások arcán örömöt?

Ha láthattál, ha megjelent
mások arcán a mosoly,
akkor tudod, menthető még,
hisz a baj még nem komoly!
Csak meg kéne változtatnunk,
hadd legyen szebb a világ,
és a szebbé tett világ fog
mától fogva hatni ránk!

Hisz minden, amit kiküldünk,
szépen elindul felénk,
amit adtunk visszakapjuk,
hát jó költözzön belénk!
Hadd osszam meg tiszta szívvel
jó érzésem, örömöm,
és ha ezt az utat járod,
azt hálásan köszönöm!

Tegyük szebbé a világunk,
használjuk a mosolyunk,
létünket megünnepelni,
ha akarjuk, van okunk!
Nyissuk hát meg szíveinket,
jobbítson a szeretet,
használd csak a mosolyodat,
hisz az boldoggá tehet!

Téged is, és persze mást is
boldogíthat a mosoly,
néha jót tesz, szavak nélkül,
s kiszabadul a fogoly,
fényre léphet börtönéből,
s a lélek végre szabad…
Használd te is, szíved adva,
naponta mosolyodat!

Aranyosi Ervin © 2025-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva