Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

jan
24

By

Aranyosi Ervin: Örökbe fogadtam egy embert

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Örökbe fogadtam egy embert

Örökbe fogadtam őt, mert nagyon megsajnáltam,
olyan nagyon elesett volt és olyan gazdátlan!
Látszott rajta, hogy a szíve szeretetre éhes,
jobbá tenni a napjait, vajon, lehetséges?
Megszakadt a szívem érte, szeme könnytől párás,
ezt teszi az emberrel, a magányossá válás!
Ugattam hát, és az úton mentem csak utána,
jó lenne, ha észre venne és gazdámmá válna!
Tudod, nekem épp elég hely akad a szívemben,
odabújtam hozzá, s szívét átmelegítettem.
Simogatott kedves keze, barátjává váltam,
jó neki, hogy észrevettem, mert pont arra jártam!
Örülök, hogy ő is látott, s rám figyelmet szentelt,
így ma örökbe fogadtam – jószívvel – egy embert!

Aranyosi Ervin © 2024-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
16

By

Aranyosi Ervin: Ültess fát a jövőnek!

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ültess fát a jövőnek!

Ültess egy fát, mert haldoklik az erdő!
Hogy láthasson még holnapot, ki felnő!
Tudhassa még, milyen egy igazi felhő,
hogy világában, hadd legyen szereplő!

Ültess egy fát, hagyd magad mögött lépted,
mutassa ő, hogy értelmesen élted,
érzőn terveztél fénylőbb holnapot,
s nem rajtad múlt, hogy ma mégsem vagy ott!

Ültess csak fát, hadd nyíljon meg az élet,
mutassa meg, hogy szép álmod, mivé lett!
Mutassa meg, nem létező halálod,
hogy léted tükrét, más lényben megtalálod!

Ültess hát fát, s adj levegőt a Földnek,
tégy jót, ha mások, azzal nem törődnek!
Légy Teremtődnek, valódi, földi mása,
akit zavar, világa pusztulása!

Ültess sok fát, élő oxigén-gyárat!
Adj levegőt egy fuldokló világnak!
Mutass utat, nyomot az utókornak,
mert rajtunk áll, bizony, hogy lesz-e holnap!

Aranyosi Ervin © 2024-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

nov
27

By

Aranyosi Ervin: Télbe nyúló hajnal!

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Télbe nyúló hajnal!

Halvány vörös fényét dobta ránk a hajnal,
csendben festegetett. Fénye sem vigasztal!
Halódó fák ágán, csorgott le a vére,
s így jutott belőle a fák gyökerére!

Nincsen lomb a fákon, mit vörösre fessen,
jéghideg ujjakkal, simítva szeressen.
Égbenyúló ágak dideregnek tőle,
csak fagyos lehelet érkezik felőle.

Végül sötét felhő lép be a Nap elé,
a vörös sugarat ezzel fojtja belé.
Sötétbarnára vált a kopasz fák ága,
s jelzi, elérkezett a tél rideg világa.

Aranyosi Ervin © 2023-11-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
27

By

Aranyosi Ervin: Őszbe öltöznek a fák

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Őszi kép

Aranyosi Ervin: Őszbe öltöznek a fák

Színpompás ruhát öltenek
az őszi fák, az ég alatt.
Ünnepi díszük csodaszép.
Tavasz, s a nyár már elszaladt.

A földre hullott sok levél,
puha vánkosként elterül,
megfáradt Napunk bús feje,
rajtuk álomba szenderül.

Álomra készül a világ,
sötét felhőt sodor a szél.
Az elmúlás lehelete,
dermeszti azt, ki szívvel él.

Ám a remény, nem halhat el,
kit hite éltet, érzi azt,
hogy eljön a megújulás,
addig e hit nyújthat vigaszt.

Most őszbe öltöznek a fák,
viselve színpompás ruhát,
majd ruhájukat levetik,
a tavaszt hozó reggelig!

Aranyosi Ervin © 2023-10-27.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
20

By

Aranyosi Ervin: Esőben fázva

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Esőben fázva

Esőben fáznak a lombok, a fák,
esőben fürdik az egész világ,
esőtől nedves a föld és az ég,
őszi ború száll csöndben fölénk!

Őszi borúban a szív szomorú,
esőben ázik a völgykoszorú,
nedves a hegyhát, a földi avar,
sárguló ősz, lám a lombokba mar.

Borúsnak látom a szürke eget.
Napom is elbújt, már rám se nevet!
Magára húzott felhőtakarót,
köd fedi éppen a szépet, s a jót!

Esőben fázik az ember szíve,
két szemem bámul kihűlt semmibe,
mind, ami szép volt az emlék maradt,
most visszasírom az elmúlt nyarat!

Fázósan dobban meg bennem a szív,
melegre vágyva, most szeretni hív!
Vigaszra lelni, ez lenne a cél,
érezni lelkünket, még ma is él!

Esőben fáznak a lombok, a fák,
borúsan néz rám az egész világ!
Reményt kell gyújtanom, szép zene kell,
melyben a holnapom életre kel!

Aranyosi Ervin © 2023-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
16

By

Aranyosi Ervin: A mén asszonya (menyasszony)

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Mike Balázs grafikája: Mén asszonya – Menyasszony

Aranyosi Ervin: A mén asszonya (menyasszony)

Szerelemben együtt futottak,
együtt messzebbre is jutottak,
hajtotta vágy a szívüket,
felszítva élőn szép tüzet!

Aztán, végül eljött a nász,
beérett, mint a jó kovász,
kenyérbe sült, jövőt adott,
termőre váltott ősmagot!

És egyesült a Föld, s az Ég,
így lett kettőből szép egység,
befogadta a mindenség,
hogy öröklétét hirdessék!

Az életből teremtetett,
csodát adott, új életet,
s hordta a ménnek asszonya,
áldás szállt rá, de jókora!

Méhében az áldott teher,
mely gondoskodást érdemel,
mely hordoz egy szebb holnapot,
amit a boldog perc adott!

Menyasszonyból szép anya lett,
büszkén lépdelt a föld felett,
s világra hozta szép fiát,
akit nagybüszkén élni lát!

Csikója lett, fickándozó,
reményt, holnapot hordozó,
csillag ragyogott homlokán,
s futott szülei nyomdokán.

Boldog volt a mén asszonya,
rálelt a lét aranykora,
beteljesült, mit álmodott,
a létbe értelmet hozott!

Holnapnak adott életet,
s hitet, hogy az majd szép lehet!
A lét-patak tovább folyik,
s lesz még ki jövőt álmodik!

Aranyosi Ervin © 2023-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
9

By

Aranyosi Ervin: Vers a Vénuszhoz

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Vers a Vénuszhoz

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag
bekacagsz az ablakon.
Észrevetted a sötétbe
burkolódzó alakom?
Kíváncsi vagy, látom rajtad,
ám te sem hagysz hidegen,
csak a fényed kicsit hűvös,
távoli és idegen.

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
kilesnéd a titkaim?
Vagy ellopnád kincseimet,
hogyha volna valamim?
Olyanom nincs, drága kincsem,
ami neked kellene,
nem zavar hát sóvárgásod,
nem teszek hát ellene!

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
nézzük egymást sóváran,
én szeretnék égen járni,
igaz, sosem próbáltam!
De te mit tennél helyemben?
Viselnéd a glóriád?
Úgy gondolod, fényesség fog
dicsőséget szórni rád?

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
tedd csak te is dolgodat!
Hidd el nekem, a helyemben
te sem lennél boldogabb!
Éld meg azt, mit neked szántak,
s én is élem életem!
Törekszem, hogy a világom
tőlem jó és szép legyen!

Vénusz, Vénusz, fénylő csillag,
ragyogj, kérlek fényesen,
adj támpontot utazónak,
minden sötét éjjelen!
Én meg itt lent, társaimnak
mutatom a jó utat,
ha így szebb lesz a világunk,
boldoggá tesz a tudat!

Aranyosi Ervin © 2023-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
4

By

Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint

Mint lusta madár
úgy száll az idő.
A nyár oda már,
és az ősz hava jő!
Átfesti életünk
víg napjait,
színekbe révedünk.
Nap se vakít!

Álmodni hív, ma a
szép és a jó!
Levélből válhat ma
álomhajó!
Patakvíz tükrén fut
szalad tovább,
szép, ahogy látjuk
e földi csodát.

Barna levélben
a múló idő,
alszik a vízben
kavics, meg a kő.
Ácsorog,
őrzi a tegnapokat,
itt csak a víz csorog,
s meglapogat.

Levelek zizegnek,
elszállt a nyár,
ágyazni hidegnek,
ideje már!
Borongva, sóhajtva
jár-kel a szél,
álmokat óhajtva,
nyárról mesél.

Elszáll az idő,
elfut a patak,
szállnak a költőző
vadmadarak.
Múlik az élet,
megőszül a táj,
várni egy szép telet
szinte muszáj.

Képzelet szárnyára
felvesz a szél,
az ősz festőállványa
életre kél.
Bölcsesség bújik meg
színek mögött,
életet újít meg,
s vetít ködöt.

Itt van az ősz megint,
száll az idő,
az avarszőnyeg, mint
gomba, kinő!
Ritkul a lomb,
gyengén ragyog a Nap,
búsul az ősz nagyon,
s lelkekre hat.

Aranyosi Ervin © 2023-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
31

By

Aranyosi Ervin: Ma még zöld erdőben jártam

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ma még zöld erdőben jártam

Zöld erdőben jártam, keltem,
benne megnyugvásra leltem.
Végre élveztem a csendem,
rendeződött minden bennem.

Eltűntek a napi gondok,
értelmet nyert, amit mondok.
Megcsodáltam sűrű lombot,
szellő zöld vitorlát bontott.

Aztán selymes réthez értem,
zöldjét lenyűgözve néztem.
Nap fényében megfürödtem,
madárdal szólt körülöttem!

Patak futott kavicságyon,
békesség ült a világon!
Az erdőnek része lettem,
amint csendben tovább mentem.

Aztán rém rossz hangok jöttek,
gépfűrészek felpörögtek,
élő, sudár fákba martak,
mind-mind gyilkolni akartak!

Nem a szárazt, a kidőltet!
A még élőt, üdezöldet,
döntögette ki a fűrész,
azt érte el keserű vész!

Így lesz vége az erdőnek,
eladják mind tüzelőnek,
menekülhet minden állat,
madár hontalanná válhat!

Mert az ember üzérkedik,
eladja az élőt megint!
Marad hát a poros, sáros,
kikövezett, halott város.

Néhány év és minden kihal,
az ember is álmaival,
s nem talál majd sehol csendet,
hol a léten elmélkedhet.

Aranyosi Ervin © 2023-08-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
2

By

Aranyosi Ervin: Szivárvány készül

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szivárvány készül

Az eső, maga a csoda,
ahogy a víz hullni kezd,
vízcsepp pettyek játszadoznak
odafent és idelent!
Ha a Nap is kedvet érez,
fényt vetít az égre fel.
Elkészül a szép szivárvány,
kár, hogy azt nem érem el!

Hosszú ecset kéne nékem,
keverhetnék színeket,
égre festve megmutatnám,
valamennyit így neked!
Eső miatt nem búsulnál,
csodát látva az égen,
a világot szebbé tenné
valamennyi festményem!

Odafentről mosolyogna
a földre a szeretet,
s nem is kéne már mást tenni,
csak rányitni szemedet.
Minden ember mosolyogna,
ahogy nézné az eget,
s megértenék a szivárványt:
– Az öröm megérkezett!

A zöld felett ott a kék ég,
a Napunk sárgán ragyog,
vörös szín is tündökölne,
és még két színt ott hagyok!
Indigókék, ibolyával,
így lesz teljes a csoda,
fehér fényből varázsolnám
ecsetemmel fel oda.

Milyen hosszú ecset kéne,
mily hatalmas képzelet,
befesteni szép színekkel,
megmintázni az eget.
Ha behunyom szemeimet,
szivárványom láthatom,
ha van kedved, te is alkoss,
álmaimat rád hagyom!

Aranyosi Ervin © 2023-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

« Older Posts
Newer Posts »