Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

szept
26

By

Aranyosi Ervin: Egyek vagyunk!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egyek vagyunk!

Egyek vagyunk,
csak ezt vedd végre észre!
Csak mi osztjuk
magunkat külön részre.
Így láthatod,
könnyen megosztanak,
ezt gerjesztik
a rossz, hazug szavak!

Egyek vagyunk
a boldog végtelennel,
felfogható
ez értő értelemmel,
melyben a rész,
egy nagy egésznek része,
s figyelnünk kell,
jó szándékunk elvész-e,

Egyek vagyunk,
csak külön csomagolva,
s uralni kész
bennünket a szolga!
Eltűnne minden,
minek ellenállunk,
csak újra eggyé
kéne végre válnunk!

Egyek vagyunk,
s az uralóknál többek,
azoknál,
kik szerződést kötöttek,
s a sátánnak
a lelküket eladták,
az árulók,
a cinkosok, ebadták!

Egyek vagyunk,
de ezer felé húzunk,
árnyék-sötétben
vakon háborúzunk,
s hisszük a békét.
majd így érhetjük el.
Békét akarsz?
Hát nem harcolni kell!

Hibás a terv,
bárminek ellenállni,
jó lenne már,
csak emberibbé válni!
Árnyékosat
fénnyel öntözni meg,
nem fegyvert fogni,
csak használni szívet!

Egyek vagyunk,
így teljesek, egészek,
egymásba forrt,
valódi alkatrészek,
együtt forgatjuk
világunk kerekét,
egyszerű ez,
s épp ezért meseszép!

Aranyosi Ervin © 2022-09-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

szept
25

By

Aranyosi Ervin: Világra nyitott szemmel

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Világra nyitott szemmel…

Ismét tanultam nyitott szemmel élni,
világomban nézőpontot cserélni,
átlátni sorson, mint ablaküvegen,
megérteni, hogy mi történik velem!
Mi történik, ha ok nélkül hagyom,
vagy álmomat görcsösen akarom,
s kezembe zárva szorítom vizem,
s az elfolyik ujjam közt hirtelen.

Felülről kéne néznem életem,
megtapasztalnom valódi lényegem,
s megértenem az ok-okozatot,
valójában, én miért is vagyok?
Nem haldokolni jöttem ide én,
nem ok nélkül ragyog rám tiszta fény,
mindennek, bennem élő oka van,
s lelkemnek tudni mindezt, joga van!

Tanulni Jöttem közétek ide,
s mindennek megvan a maga ideje!
Szeretnem kell, ez lényem lényege,
így nevet rám világom kék ege.
Hát osztogatom hálás mosolyom,
a mások szíve az én otthonom,
azokban gyújtok lámpást, s meleget,
azokban éled fel a szeretet.

Szeretet lángja terjedjen tovább!
Nyissunk hát szívvel ilyen iskolát!
Hadd lássák meg a kicsik és nagyok,
hogy a világ csupán ettől ragyog!
A természet is, maga a szeretet,
és jó szándékkal éltet, megetet.
A Föld-bolygó egy szerető anya,
gondoskodón ömlik ránk aranya.

Nem kihasználni, kirabolni kell,
csak együtt élni értékeivel,
hisz önzetlenül kincsét ontja ránk,
hát jó lenne, ha hálát mondanánk!
Majd emberséggel, jó tennénk vele,
az életébe nem szólnánk bele!
Mert több tudás van benne, higgy nekem!
Jól kitalálta, élő Istenem!

Hát legyünk végre emberségesek,
a világra ne legyünk mérgesek!
Az ember az, ki uralni akar,
kifosztva mást, ördög karmaival.
Nem elvenni, de inkább adni kell,
nem utolsó kenetet adni fel!
Nem gyűjtögetni földi kincseket,
s nem sírni, hogy még elég nincs neked!

Másképp kell látni a világodat,
szeretettel megtöltve álmodat,
ha adsz, majd attól gazdagodsz,
a letaroló, buta gazda rossz!
Túl sok a mű, természetellenes,
mert azokon gyártója jól keres,
de az a pénz, mit kap, nem ehető,
s az út végén ott van a temető!

Választhatunk, hogy élet, vagy halál,
mi az, mi ránk az út végén talál?
Döntenünk kell, az embernek mi kell,
a szeretet, vagy pénzéhes siker?
Hogy éltetjük-e szép világunkat,
vagy pénzhegyen lógatjuk lábunkat,
s hagyjuk kihűlni szívünk melegét,
mert az embernek, az élet nem elég!

Aranyosi Ervin © 2022-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

szept
23

By

Aranyosi Ervin: Őszbe merült álmok

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Őszbe merült álmok

Őszbe merültek a tegnapi álmok,
hallani vélem a régi zenét.
Többe kerülnek a napi sirámok,
küldi az ősz hűvös üzenetét.
Álmodozó ködbe bújik a holnap,
a tegnapok árnyain lépked tovább.
Megfejtjük álmaink? Ma miről szólnak,
elmúlást hoznak, vagy végre csodát?

Őszbe merültek a tegnapi álmok,
és ébred a lélek az álmok felett,
széthullnak vajon a reményszilánkok,
lehet, az út vége elérkezett?
Kihűl a világunk szeretet nélkül,
más pedig bennünket nem melegít,
győzhet a sötétség felettünk végül,
lehet e sarca az emberi hit?

Őszbe merültek a tegnapi álmok,
súgja-e bárki, hogy ébredni kell?
Átgázol rajtunk a hazug, az álnok,
s az életünk céljait így nyeli el?
Télbe befagynak a tétova lelkek,
maguk sem értik, miért lehet így!
Kattogó óráink lassan kitelnek,
ha már a szeretet sem melegít.

Őszbe merültek a tegnapi álmok,
csak bezárt lelkekben ragyog a Nap.
A külső lehűl, elizzó zsarátnok,
csalókán, nevetve küld fény-nyilat…

Fűteni kéne a szív erejével,
lángokat gyújtani szemünk tüzével,
szeretet oltárán áldozni újra,
míg tőlünk a bágyadt Nap újra tanulja!

Aranyosi Ervin © 2022-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

szept
20

By

Aranyosi Ervin: Álmodtam az őszről

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Álmodtam az őszről

Nyáron álmodtam az őszről,
de most fázik a szívem,
csak a színeire vágytam,
gyümölcsére, így hiszem.
Hiszen az őszt úgy csodálom,
legfestőibb évszakom,
mielőtt megjön az álom,
reám hatni még hagyom!
Kiülök a hegytetőre,
s onnan nézem a mesét,
színek fénylő pompájától,
ez a világ meseszép.

Őriznem kell ezt a képet,
s nem vehetik tőlem el,
ez a gyönyörű természet
gondoskodást érdemel!
Ma még látok élő erdőt,
mit színesre fest a fény,
s ha nem lopják el a fáit,
életünkre van remény!
De, ha eltűnik az erdő,
helyén csupasz föld marad,
földjéből a víz iramlik,
s helyén halott sivatag.

Betonváros dzsungelében,
kiszárad élő szívünk,
elvész minden a világból,
amiben ma még hiszünk.
És, ha meghalnak az erdők,
velük pusztulunk mi el!
Minden, ami élhető volt,
annak megmaradni kell!
Hiába van zsáknyi pénzed,
rád is vár a pusztulás,
haldoklásban lehet részed,
kell, hogy ébredj, kell hogy láss!

Sétálj ki a természetbe,
míg van hová, s van minek,
de lásd, gyorsan fogy a világ,
csak az értő érti meg!
Most kell megálljt parancsolni,
holnap késő lesz talán,
ma még élő gyümölcs érik,
s madár dalol fenn a fán!
Ám, ha hagyjuk, mind eltűnik,
s vele együtt holnapunk,
és majd puszta sivatagra
ontja fényét szép Napunk.

Aranyosi Ervin © 2022-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

szept
14

By

Aranyosi Ervin: Őszbe érve

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Őszbe érve

Az ősz hajamba szőtte színét,
fénylő, szép szálakat adott!
Évek múlását megmutatva,
én is már érettebb vagyok!
Adom a lelkem szép gyümölcsét,
ízleld meg, talán édesebb!
Benne a Napot gyűjtöm össze,
s így adom át a fényt neked!

Az őszben sem mindig borongok,
bennem nevet ma még a Nap,
vidámító színeket hordok,
s a nyár a szívemben marad!
Emlékét adom a világnak,
vetítem még a tiszta fényt,
s amíg engem vidámnak látnak,
megőrzöm másnak a reményt!

Mert jobb, ha az őszt megcsodálom.
mintha nyaramat siratom,
megélem ma is boldogságom,
örömöm szóróm, átadom!
Mosolyt kell csalnom arcotokra,
az élet még nem múlhat el,
az ősz a jövőnek megágyaz,
s puha avarpárnára lel.

Sosem hűlhet ki a világunk,
bennünk élet lángja lobog,
csak találjunk rá, mire vágyunk,
mi lelkünk mélyén mocorog!
Hát élvezzük a fáradó Nap
reánk lecsorgó melegét,
s ne csak hiányán zsörtölődjünk,
hogy ami marad, nem elég!

Élvezzük csak a lét gyümölcsét,
s szórjuk csak széjjel a magot!
Teremtsünk jövőt, szebb világot,
élhetőn boldog holnapot!
S higgyünk együtt a holnapunkban,
hogy tavasszal a mag kikel,
s óvjuk a reményt önmagunkban,
utunkon tovább menni kell!

Aranyosi Ervin © 2022-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

szept
2

By

Aranyosi Ervin: Mosolygó világ

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Mosolygó világ

Mikor írom a versemet,
mosolyog a lelkem,
hisz sikerült más szívekhez,
egy jó útra lelnem.
Mikor jól végzem a dolgom,
mások mosolyognak,
ezért tartom feladatom
mindig komoly oknak.

Mikor mosolyog a lelkem,
egy szebb jövőt látok,
s az utamon elkísérnek
kedves, jó barátok.
Együtt vágyunk szebb világra,
vígan mosolygóra,
s talán, bizony miáltalunk
jön el az az óra!

Mikor versemet olvasod,
mosolyodj el, kérlek!
Próbáld meg az életedben
meglátni a szépet!
Ha a világ mosolyogna,
a ború eltűnne,
minden bántó, egy csapásra,
meglátnád, megszűnne!

Próbáljuk meg víg mosolyra
hívni a világot!
Ne lehessen szomorú az,
aki minket látott.
Mosolyogjunk, akár a Nap,
jókedvünk ragyogjon,
a remény, egy szebb világban,
soha el ne fogyjon!

Aranyosi Ervin © 2022-09-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
27

By

Aranyosi Ervin: Napot kell varázsoljak!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Napot kell varázsoljak!

Ketrecét rángatja a lélek,
kilépni onnan mégse mer!
Megelégszik azzal, hogy élek,
ez alapjában fél siker.
Szeretnék, persze, jobban élni,
így vannak ezzel mások is,
mindig szebb holnapot remélni,
mert a bajokból már sok is!

Hogy adjak másnak boldogságot,
ha én magam borús vagyok?
Ha búsan nézem a világot,
s könyvébe könnycseppet hagyok.
Úgy hittem, lesz még szebb az élet,
úgy hittem, lesz még gazdagabb,
de ahogy napokat cserélek,
velük az álmom elszalad.

Másoknak írni, felelősség,
magamnak írni, meg minek?
Dicsérettel lelkem fürösszék,
de mégse kelljek senkinek?
Talán, nincs is beleszólásom,
rég mások írják sorsomat,
s minden sorral síromat ásom,
fa vagyok, s fejsze hasogat.

Nincsen, ágam, mi érte nyúljon,
elvegyem gyilkos fegyverét,
hagyom, hogy lombom földre hulljon,
s véget érjen e puszta lét.
Elvágtak élő gyökeremtől,
nincsen múltam, nem lesz jövőm,
üres szívem fáj egyre ettől,
s a mában sincs már örömöm.

Mivé lett annyi kedves álom,
porrá foszlottak vágyaim,
a helyes utat sem találom,
semmim sincs, nemhogy valamim.
Kivéreztették életkedvem,
a hangulat a sírba visz,
s jönnek utánam megszeppenten,
pokolra szállva mások is!

De nem lehet, hogy ezért jöttünk,
hogy csak elmúljunk csendesen!
Kik ítélkezhetnek fölöttünk?
Kell, hogy isteni rend legyen!
Ha pedig az valóra válna,
én nem lógatnám orromat,
futnék vígan a nagyvilágba,
s nem várnám búsan holtomat!

Én régen már a Napra várok,
hogy küldjön reménysugarat,
hogy újra írjuk a világot,
mert nem jó az, ha így marad!
Hát kell, hogy Napot varázsoljak,
s vele éltető tiszta fényt,
mert újra szépen kell, hogy szóljak,
így visszaadva a reményt!

Aranyosi Ervin © 2022-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
21

By

Aranyosi Ervin: Hiszem…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hiszem…

Hiszem, hogy dolgom van e Földön,
s ha napomat írással töltöm,
segítem mások életét,
ne legyen az sivár, setét!

Egy szebb világot kell mutatnom,
emberek hitét visszaadnom,
hogy élni jó, hogy érdemes,
van annyi szép, mi érdekes.

Hiszem, hogy mind tanulni jöttünk,
az idő nem csak száll fölöttünk,
a létben nyomokat hagytunk,
mind teremtő lények vagyunk!

Ha létezik a jót teremtő,
ha a tudás kis fa, mely felnő,
s a többiek hasznára él,
az fontosabb tán mindennél!

Ezért nem kell árnyékban élnünk,
s a holnapunktól egyre félnünk,
mert okkal jöttünk le ide,
és szikra van mindenkiben!

Szikra, mely gyújt izzó lángot,
s ha léted célját megtalálod,
akkor aszerint végezd dolgod,
s csakis akkor lehetsz te boldog!

Keress, kutass és vágyad éld meg,
lásd világodat végre szépnek,
s tedd azzá mások életét,
szolgáljon jó célt ez a lét!

Aranyosi Ervin © 2022-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
16

By

Aranyosi Ervin: A zaj szigete

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A zaj szigete

Dübörög a sziget,
kihűlt szíve dobban,
gyilkos ürességét
nem tartja titokban!
Tudatlan reflektor
vetít sötétséget,
monotóniája
beszippanthat téged.

Mint őrült hangyaboly,
a fogyasztó tömeg,
futkos össze-vissza,
célját sem érti meg!
A lét lézengői,
összemenekülnek,
Zaj-Istent imádva,
transzukba merülnek.

Kell bizony e cirkusz,
ne lásd mi az élet!
A pénz tömlöcében
nem fáj az ítélet!
Agytompító szerek
súrolják a falat,
amíg elméd mélyén
még gondolat marad.

Tompaság, lüktetés,
hangszerek sikolya,
mind csak közvetítő:
az ördög mosolya!
Bűzös lehelete
a fülükbe súgja,
ennek a világnak
nincs mása, csak múltja!

Aranyosi Ervin © 2022-08-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
14

By

Aranyosi Ervin: Nincs semmi baj!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Nincs semmi baj!

Nincs semmi baj az égvilágon,
az élet szép, és én imádom!
Megálmodom a létemet,
épp ettől lesz a lét remek.

Nincs semmi baj, csak csendben élek,
hittel teremtek és remélek,
magam álmodom holnapom,
s ahogy látom, úgy megkapom!

Nincs semmi baj, nincs semmi baj,
lábam alatt szilárd talaj,
szép jövőt erre építek,
egész világot szépítek!

Nincs semmi baj, szabad a lelkem,
a teremtő lélek él itt bennem,
illúzió nem befolyásol,
a gond megoldódik magától!

Nincs semmi baj, nincs semmi baj,
ébred a jó emberi faj.szebb, világ
Egy szebb világot építünk,
csak legyen még elég hitünk!

Aranyosi Ervin © 2022-08-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

« Older Posts
Newer Posts »