Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem kell a háború!

bekegalamb
Aranyosi Ervin: Nem kell a háború!

Nem kell a háború, nem kell a világnak!
Azok harcoltatnak, akik többre vágynak!
Kik életek árán, kincseket szereznek,
ám nem tagjai a harcoló seregnek.

Mást küldenek hadba, ki a csatatérre,
mindegy sárga bőrű, néger, vagy fehér-e,
Nem számít családja, értelme, vagy kora,
az sem, hogy szegény-e, vagy jól megy a sora?

Csupán annyi számít, hogy „védje hazáját”!
Engedelmeskedjen, s fogja be a száját!
Lényeg, hogy a drága lőszert elhasználja,
s a golyót felfogja? Ezt várja „hazája”?

Nem kell a háború, hidd el nekem, nem kell!
Naponta háborút visel minden ember.
Van ki a létért küzd, van, ki többre vágyna,
ezért mások hátán a csúcsokra hágna!

Ám a háborúban aki részt vesz sérül,
nehezen mond le az EGO köntöséről,
mert a siker némi örömet is okoz,
ha ízére rákapsz, új vágyakat fokoz.

Harcolsz mások ellen, még többre vágysz ennél,
átalakul lényed, mintha nem te lennél.
Hiányzik az élet mozgató rugója,
amiért egykoron elhozott a gólya.

Nem egymás ellen kell megharcolva élni!
Ezt a gondolatot le kéne cserélni!
Mert hát boldogulni született az ember,
megtöltve életét hittel, szeretettel.

Azért születtünk, hogy egymást támogassuk,
s mások tiszta lelkét meg-meglátogassuk.
Örömöt szerezzünk, sok-sok vidámságot,
– szeretettel élni – nincsen erre más ok!

Ne végy hát kezedbe fegyvert, ami ölhet,
ne legyen lakásod laktanya, vagy körlet,
vedd az embereket végre ember számba,
hozzuk el a békét kies kis hazámba!

Nem kell a háború! Nagyon kell a béke!
Harcnak, küzdelemnek legyen végre vége!
Tanuljunk meg szépen csak egymásért élni,
ne is kelljen többé senkinek se félni!

Aranyosi Ervin © 2015-10-17.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a Magyaroknak


Aranyosi Ervin: Üzenet a Magyaroknak

Tudjátok meg végre, ez a föld tiétek!
Ezt eltékozolni gyarlóság és vétek.
Őseink hagyták ránk csodaszép örökül,
s megvédték, nyakunkon ezért nem török ül.

Parlagon heverni, nem művelni átok,
csak ha éltetitek, száll az áldás rátok.
Ám ha kivirágzik, lelkünk újra éled,
ha hiszed istened, nem pediglen féled!

Nézz csak körös-körül, ismerd meg hazádat!
Fényes nagy folyóit, melyből élet árad!
Termő, puha földjét, égig érő fáit,
borszőlőt érlelő hegyeit, lankáit.

Lakd hát be e földet, s legyél büszke rája,
légy az összes jószág felelős gazdája!
Ne engedd, hogy zsivány a kezét rátegye,
s hogy a neked járó kenyeredet egye!

Ám ha idegen jön, légy jó házigazda,
kapjon enni, inni majd az istenadta,
aztán meg jó szívvel engedd az útjára,
a lelki békédnek ez lehet az ára!

Álmodj csak merészet, s mindet váltsd valóra,
elégedett szívvel térj majd nyugovóra.
Őrizd szép nyelvedet, a magyar nyelv csoda,
majd az utódodnak, mint kincset add oda!

A gyermek a jövő, Ő a lélek magja.
Boldog az a szülő, ki kikelni hagyja.
Aki öntözgeti szeretetet vizével,
aki védelmezi óvó két kezével.

Vidd tovább utadon őseid tudását!
Varázsold e földre a mennyország mását!
Szolgáld világodat, hogy munkád gyümölcse,
vágyaid ruháit, mind magára öltse.

Teremts gondolattal, éld meg szeretettel,
legyen boldog lélek végre minden ember!
Mutasd meg, hogyan kell, mutass nekik példát,
és a boldogságot velük együtt éld át!

Aranyosi Ervin © 2015-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Így élhetsz – így élj!

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS GYAKORLATI SZEMMEL

Fotó: Internet

Fotó: Internet

Aranyosi Ervin: Így élhetsz – így élj!

„Segíts jobbá válnom, emberibben élnem,
hogy a holnapomtól legyen mit remélnem!
Összhangba kerüljek drága Földanyánkkal,
csodás Természettel, falunkkal, hazánkkal!”

Segítek hát neked! Már hozzá is fogtam,
mindent jól megmértem, szépen kiszámoltam.
Napkollektorral és kemencével kezdtem,
őseink tudását mind-mind összeszedtem.
Modern tudománnyal frissítettem itt-ott,
és mivelhogy kész lett, megosztom a titkot.
Földünk ezer kincsét nem szórom két kézzel,
inkább hatékonyan használom fel, ésszel!

Utazásra villany-vonatot használok,
kisebb távolságért biciklire szállok.
Fosszilis anyagot kiiktattam végképp,
így nem is sürgetem szép világunk végét.
Ügyelek a vízre, saját kutat ások,
segítik a munkám tudós kutatások.
Szürkevíz-tisztítás nádas gyökerével,
esővíz-használat a felhők vizével.

Hatékonyan, szépen, anyaggal spórolva,
úgy, mintha ez a Föld a testvérem volna.
Őrzöm tisztaságát, óvom egészségét,
megtisztelem ezzel utódaim létét.
Kerékpárral járok, utánfutót húzok,
ésszerűen élek, s hidd el, hogy nem túlzok.
Hőszigeteléssel csökkenhet a költség,
nincsen túl nagy hideg, vagy eszement hőség.

Kérlek te is segíts, s legyél elégedett,
tanítsd meg a jóra gondatlan népedet!
Emeld fel lelküket, legyen mind-mind boldog,
járj elöl példával, csak ennyi a dolgod!
Fontos lehet házad pontos tájolása,
hadd érvényesüljön a Nap hőhatása,
Termeld meg áramod, s fűtsél száraz fával,
ám takarékosan bánj majd a baltával…

Ültess is ezer fát a régi helyébe,
s tegyél végre rendet sok ember fejében!
Ne függj a villanytól, termeld meg magadnak,
s tudd, a napelemek áramot is adnak.
Áramot termelhetsz nappal, vízzel,
széllel, ám spórolj is vele, sose szórd két kézzel.
Négy napelemtábla ellátja a házad,
odafigyelés kell hozzá, és alázat.

Akkumulátorban tárold áramodat,
s tanítsd meg a jóra minden barátodat.
Mutasd meg, hogyan kell, segíts nekik kérlek,
teremtő tudásod vezessen, ne érdek!
Kíméld meg világod mérges szennyezéstől,
betegség okától, fájó szenvedéstől.
Járj ősöd nyomában, munkád gazdagítson,
félresikeredett tudományt javítson!

Hallgass a szívedre, szeretet vezessen!
Hagyd, hogy a világunk boldogabb lehessen!
Engedd, hogy segítsek, s számíthassak is rád,
fenntarthatóságból abszolváld a vizsgád!
Engedd környezeted megtisztulni szépen,
ott az élet kulcsa az ember kezében!
Légy előrelátó, gondoskodó gazda!
Ültesd el a magját, s jövőd legyen haszna!

– Munkám adatait mellékletbe tettem,
nem rímel, de stimmel! Számokat vetettem,
minden paramétert sorban felsoroltam,
használd fel jövődért! Még időben szóltam…

Aranyosi Ervin © 2015-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Alap: 25-ös sávalap, földpárazárás, egy sor zsalukő lábazat, 5 cm polisztirol és 5 cm szerelőbeton vashálóval. Azért csak 5 cm lépésálló hungarocell, mert lefelé egyébként is kevés hő szökik. A lábazatra viszont már kell 10 cm-es hőszigetelés a végén.

Szuterén: Az alap kis részét érdemes megcsinálni 150-es belmagasságú gépészeti térnek betongerenda+beton béléstest födémmel. Itt helyezhető el a fúrt kút, az esővíztartály, a szürkevíz-szivattyú, akkumulátorok, inverterek stb.

Vizes blokk: kútvízszivattyú, esővízszivattyú mosáshoz, kád, babakád zuhanyzó; száraz-nedves vécé fűrészporos komposzttartállyal, eseti elszívóval, esetleg vizeletgyűjtővel, szolárbojler indirekt csőkígyóval.

Falazat: Szinte mindegy… (a bekerülés 10%-a), de érdemes nagy tömegű falazatban gondolkodni, pl. sárga agyag. Nagyon olcsó a 40-es porotherm, bontott tégla, 25-ös porotherm, belső vályogtégla borítás, lécvázas gipszkarton kombinációja. Az egészre annyi hőszigetelést kell felvinni, hogy bármely ponton meglegyen a 70 cm vastagság, és a nyílászáróknál 10 cm hungarocellel be kell fordulni.

Nyílászárók: Hőszigetelt gerébtokos ablakok 2+1 thermoplán üveggel. Bejárat zsilippel.

Árnyékolás: direkt termő szőlő, hőszigetelt külső redőny, szúnyogháló.

Betonkoszorú: 16-os hőhídmentes betonkoszorú tőcsavarokkal.

Födém: Alulról deszkázott gerenda födém gerendavastagságú (20 cm)  kőzetgyapottal, technikai járófelülettel.

Padlástér: Nem lakott, nincs tetősíkablak. Helyette szarufaközben (15 cm) kőzetgyapot hőszigeteléssel. A kialakuló tér használható gépészethez, kamaszszobának, tárolásra, stb. A ház így nem kétszintes, kockaalakú, hanem kicsit hosszúkás, déli tájolású, kb. 6*10 vagy 7*12 külméretű.

Fedés: körszélezett táskacserép. A déli oldalon az egybefüggő napelemrendszer alatt is érdemes cserepezni.

Napelem: 4 tábla (3+1). Ebből három betáplálós, a negyedik pedig kiegyensúlyozott a gépészettel, akkuteleppel, kapcsolóórákkal, szolárbojlerrel, mélyhűtővel, hűtővel. A 3 mikroinverteres tábla télen átszervezhető az akkutelep (24V, 400 Ah) irányába.

Kémény: 20-as, huzatfokozóval. Tömegkazán csikótűzhellyel. Nyáron PB-gáz és melegdoboz.

Energiaerdő: 1000 négyzetméter, 1000 nyárfa. Ezt kb. 5 év alatt el lehet telepíteni, locsolni, kapálni is kell.

Közlekedés: (elektromos) kerékpár + elektromos kötöttpályás visszatáplálós közösségi közlekedés. Tudni kell, hogy a napelemek egy év alatt termelnek annyi megújuló energiát, mint egy tankolásnyi benzin. Ez a háztartáshoz, LED-es világításhoz, hűtökhöz, internethez éppen elég; közlekedési célra viszont szánalmasan, nevetségesen aránytalan.

Melléképületek: fatároló, kerékpárgarázs, szerszámos, ólak, stb.
Itt olvasható a cikk: http://utajovobe.eu/hirek/varos-kozlekedes/5715-csupan-23-fok-van-a-valyoghazban-kint-meg-39
(Összeállította dr. Dőry István. Megtekinthető: di@repcenet.hu, Újkér-ig vonattal, csak oda-jegyet érdemes venni.)

By

Aranyosi Ervin: Élő költészet

élő költészet
Aranyosi Ervin: Élő költészet

Amíg akad, ki lantot vesz kezébe,
s gondolat szárnyán lelkesedni bír!
Amíg magyar szó száll a magas égbe,
s szóképeket a kéz leírni bír,
addig, bizony, a költészetünk élő,
s temetni hazát, s népet sem lehet!
Addig a magyar paszuly égig érő,
s felemeli a csüggedt nemzetet!

Aranyosi Ervin © 2015-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Magyarnak lenni jóAranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Mikor a szívünk együtt dobban,
érzem, magyarnak lenni jó!
Nem tarthatom, azt sem titokban,
mitől gazdag a magyar szó!

Mit ad a nyelv, hogyan tanítgat?
MegMAGYARáz és megmutat,
képeket képez, képessé tesz,
elképzelteti az utat.

Szárnyakat ad a képzeletnek,
kitűzött célod láthatod,
és amit látsz, azt megteremted,
s büszkén vállald: – Magyar vagyok!

Fejleszd tudásod életfogytig,
tanulj, hogy ettől több legyél!
Figyeld és ismerd a világod,
a bölcs tisztán lát, s szebben él!

Az oktalan boldogtalan csak,
kiben a vágya nem ragyog.
Ha célom éltet, lelkesít is,
– már ettől is boldog vagyOK!

A jó Isten sosem ver bottal,
nem ver sehogy, mért bántana?
Egy jó atya, a gyermekének,
ok nélkül miért ártana?

Növény a lét, belőled sarjad,
s hited vizével öntözöd,
biztatlak hát, a jót akarjad,
a valósághoz legyen közöd!

Vigyél hát fényt a sötétségbe,
világosítsd fel, a ma még butát!
Ördög, s pokol a tudatlanság,
az ad rád fájdalom ruhát.

Keresd a fényt, hogy tisztán láthass,
a hazugság csak elvakít.
Az igazság a te fényszóród,
Ő-szintén csak jóra tanít.

Akarj végre magyarrá válni,
lerázni vállról rabigát!
Ne higgy a fennen trónolónak,
ki a múlt ármányát menti át!

Ne hagyd, hogy megosszák a néped,
ötszáz éve nem vagy szabad,
bedőlsz a hazug zsarnokoknak,
és nem magad vagy, nincs szavad!

Hiába drága anyafölded,
ha bőségét, mind elveszik.
Kifosztanak és megaláznak,
s mondják, csak miattad teszik.

Ébredj álmodból, lelj magadra,
Légy újra erős nemzetem!
Tegyél azért, hogy ez az ország
újra erős és nagy legyen!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Aranyosi Ervin © 2015-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Márciusi dal

Aranyosi Ervin: Márciusi dal

Harsognak a kürtök, pereg a dob,
lüktet büszke vérem, mert magyar vagyok!
Szép huszárok lóra, hív a hazánk!
Szabadságért vívjuk végső csatánk!

Vágtassunk, ahogy csak süvít a szél!
A szabadság vágya szívünkben él.
Szolgák, itt, e földön nem lehetünk,
fel kell szabadítsuk szép nemzetünk!

Ha velünk az Isten, s aki magyar,
szolgaságban élni egy sem akar,
teremtsünk magunknak szabad hazát,
ne halljuk tovább a nép panaszát.

Selyem lobogónkat fújjad te szél!
Míves, magyar szablyánk arról beszél,
hogy csak a rabláncunk veszthetjük el,
konok, szép fejünket emeljük fel!

Harsognak a kürtök, a dob pereg,
igazában hisz a magyar sereg,
legyőzni az ármányt, itt az idő!
Én leszek az első zászlóvivő!

Népünk lobogóját fújja a szél,
hitünk, mint a szablyánk, győztes acél,
ha már semmink sincsen, mit veszthetünk?
Tegyük hát szabaddá szép nemzetünk!

Aranyosi Ervin © 2015-03-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Istenem, áldd meg a nemzetem!

Aranyosi Ervin: Istenem, áldd meg a nemzetem!

Aranyosi Ervin: Istenem, áldd meg a nemzetem!

Drága, jó Istenem, áldd meg a nemzetem,
engedd, hogy sikeres, s végre erős legyen!
Lássa meg a szépet, tanuljon meg élni,
tudja, a világban nincsen mitől félni!
Engedd meg, hogy végre emelt fővel járjon,
hagyd, hogy javíthasson ezen a világon!
Ismerje fel végre, amit néki adtál,
tudja, nem hagytad el, mellette maradtál!

Segítsd, hogy az utat végre megtalálja,
legyen termőföldje, virágzó hazája!
Drága, jó Istenem, adj neki hatalmat,
tudja, akkor boldog, ha szívére hallgat!
Legyen örömteli, boldogsággal áldott,
neveljen gyermeket, alkosson családot!
Tudja meg, a világ szeretettől szépül,
csupa jó érzésre, gondolatra épül!

Legyen a nemzetem jó, mint Teremtője!
Tanuljon szeretni, s teremteni tőle!
Termő anyaföldjét tartsa méltó becsben,
legyen minden élő gondos, jó kezekben!
Drága, jó Istenem, legyél vendég nála,
szálljon áldásodért vissza rád a hála!
Hadd legyen igaza, reménye és hite,
kérlek, mennyországot teremts neki ide!

Minden más nemzettel bánjon szeretettel,
legyen a világon boldog minden ember!
Napi munkájában az örömét lelje,
sikeres tetteit egyre ismételje!
Békességet vigyen, bárhová is menjen,
áldott keze-nyomán csak bőség teremjen!
Drága, jó Istenem, áldd meg magyar népem,
legyen úgy, ahogyan akarod már régen!

Aranyosi Ervin © 2015-01-14..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Október 23. (1956. emlékére)

Aranyosi Ervin: Október 23. (1956. emlékére)

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Október 23. (1956. emlékére)

Idegen népek állnak vállainkon,
saját hazánkban rabként tartanak.
S bennünk a vágy, már nem maradhat titkon,
hiába tankok, gyilkos vad hadak.

Bilincs a kézen, béklyó köt a földhöz,
de mindez gyenge, míg lelkünk szabad!
Hazug világ, ma tőlünk messze költözz!
Igaz magyar, hát mutasd meg magad!

Megannyi nép már átgázolt felettünk,
s uralt minket. Hát ebből már elég!
Tatár, Török, Habsburg csicskása lettünk,
Trianont, nácit is nyögött-e nép.

„Felszabadítók” rabolták hazánkat,
és vittek mindent, mi mozdítható.
Hagytak tengődni, mert ez volt a látszat,
de szívta vérünk, a tolvaj hódító.

És jött egy nap, október huszonhárom,
hitet hozott a hűvös őszi szél:
Szabaddá válunk, végre, minden áron,
a bátor szív egy szebb jövőt remél.

Igaz szívek a nemzetért dobognak,
s elárult lelkek mernek hinni már.
Barikádon lyukas zászlók lobognak,
szabadság nélkül, az életünk sivár!

Áldott a hős, ki kiáll a hazáért,
s minden áruló legyen átkozott!
Szeresd hazád, felelős vagy a máért,
amely reményt, s szabadságot hozott…

Aranyosi Ervin © 2014-10-18..
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A remete és a vándor (első rész) – A remete


Aranyosi Ervin: A remete és a vándor (első rész) – A remete

Erdő mélyén, kis kunyhóban
vén remete éldegélt,
körülötte erdő fái,
lombjuk közt a szél zenélt.

A napjai csendben teltek,
– lelke tiszta, mint a hó.
Nem volt nagyra vágyó terve,
– az itt hiábavaló.

Tisztelte a növényeket,
– Isten teremtménye mind –
Ölelte az öreg tölgyet,
simogatott kankalint.

Bogyó, gyümölcs, gomba, gyökér
adta napi ételét,
korsójában hazahordta,
fénylő patak friss vizét.

Háza előtt a kis tisztást
víg napfény ragyogta be,
s boldog volt, ha arra tévedt
pár vadmalac, s őzike.

Éjjel csillagokat számolt,
s Holdanyának áldozott,
úszó felleget csodált meg,
amit hetyke szél hozott.

Reggel madárdalra ébredt,
rá nevetett a világ.
Lelke megtelt áhítattal,
neki nőtt minden virág.

Néha eső fürösztötte,
máskor meg a kis patak.
Tűzfényénél imádkozott,
s múltba révült néhanap.

Az emberek elkerülték,
s nem vonzotta más vidék.
Birodalma lett az erdő,
így élte le életét.

Az idő elszállt felette,
nem számolt órát, s napot.
Minden percért hálás szíve,
amit Atyjától kapott.

A hónapok egyre szálltak,
mint a Nap jár odafönt.
A négy évszak kedves vendég,
egymást váltva, rá köszönt.

Mindegyiket megszerette,
tudta, melyik, mire kell.
A Tavasz a megújulást,
a Nyár bőségét hozta el.

Ősz a bohó festőművész,
átfest minden levelet.
S jött a Tél a hópelyhekkel,
s lassan mindent befedett.

Aztán újra jött a tavasz,
a Föld forgott, meg nem állt,
és a lélek minden szépben,
nyugalmára rátalált.

A második rész, ide kattintva olvasható!

Aranyosi Ervin © 2014-03-12..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Megjelentetése online, vagy nyomtatott formában,
csak
a szerzőtől kapott külön engedéllyel lehetséges!
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar vagyok


Aranyosi Ervin: Magyar vagyok

Magyar vagyok, a népem büszke sarja,
versemben élek, lelkem is ezt akarja!
Reményt adok, lélekben csüggedőnek,
hogy zord időkre, végre szebbek jönnek.

Álmodj velem egy szép Magyarországot,
– mit érdemel, – mert szebb napokat látott.
Legyen hazánk a földnek Kánaánja,
ahol az embert védi igazsága.

Mindenünk megvan, ami ehhez kéne:
Földünk, vizünk és népünk leleménye.
Annyi kell: régi hitünk visszatérjen,
s teremtő népünk szeretetben éljen.

Aranyosi Ervin © 2014-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva