Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

júl
19

By

Aranyosi Ervin: Esély a jövőből

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Esély a jövőből

A jövőből jövünk,
s el kell, hogy meséljük,
hogy szabaddá váltunk,
s álmainkat éljük.
A világunk végre
mindig, minket szolgál,
s minden élő benne
szabad, így hát jól jár!

Teremt a gondolat,
s alakul világunk,
a képzeletünkkel
létrehozzuk álmunk,
s mert nagyon akarjuk,
valóság lesz végül,
hová téged hívunk
megbecsült vendégül.

Szeretnénk jövődet
a kezedbe adni,
mutatni új utat,
legyen min haladni!
Értelmes lét felé
terelgetni téged,
megmutatni végre,
miről szól az élet!

Rabszolga láncaid
hagyd csak magad mögött,
amitől sok ősöd
rettegett és nyögött!
Vedd a sorsod végre
a saját kezedbe,
tegyed világodat
mától kezdve rendbe.

Ne uralhasson más,
legyél szabad lélek!
Hogyan válj magaddá?
Arról majd mesélek!
Ki kell szabadulnod,
hited fogságából,
mely jól boldogulni,
akadályoz, gátol!

Csak fel kell ébredned,
elvakító ködből,
képes vagy megtenni,
ezt saját erődből!
Gyermekként a tudás,
élőn megvolt benned,
de mások mondták meg,
mikor, mit kell tenned!

Meg kell hát keresned
gyermek önvalódat,
csak így köszönthet rád
gondoskodó holnap!
Meg kell szabadulnod
a sok hazugságtól,
ami bebörtönöz,
s gondolkodni gátol!

Ki kell radíroznod,
amit tanítottak,
akik a pokolhoz
kaput megnyitottak.
Ők is rosszul tudták,
s azt adták csak tovább,
így vettek el tőled
benned élő csodát.

Szabad akaratod
egy tömlöcbe zárták,
s hogy kövesd a példát,
tőled is elvárták.
Így hát világodnak
szinte összes népe,
hazugságtól szenved,
s nincsen jövőképe.

Mástól vár megoldást
az összes bajára,
s ez a gondolkodás,
összes bajod ára!
Ameddig mást szolgálsz,
nem is lehetsz boldog,
neked kell meglátnod,
hogy más a te dolgod!

Pusztul a természet,
te is megbetegszel,
bolygódon az élet
megint kihal egyszer.
A technika fogja
túlélni a népet,
meg a hatalmasok,
kik háttérben élnek.

Mi lenne ha sorsod
a kezedbe vennéd,
s végre teremtenél,
s nem lennél csak emlék!
Ha létrehoznál egy
élhető világot,
amely szeretettől,
érzéssel megáldott!

Szállj be hát hajónkba,
s a képzelet szárnyán
elrepítünk téged,
hol a jövőd vár ránk!
Tapasztalj és tanulj,
építs új világot,
amely egészséges,
s általad megáldott!

Aranyosi Ervin © 2025-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
22

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel áldva

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Szeretettel áldva

A pokoltól rettegsz,
s mennybe akarsz jutni?
Félelmeid elől
el szeretnél futni?
Nem mersz szembenézni
fájó igazsággal,
nem tudsz megbékülni
ezzel a világgal!

Szeretetről papolsz,
de szívedben nincsen,
mert akit te imádsz,
egy kitalált Isten!
Elhiszed, bűnös vagy,
s ő majd ítélkezik?
A saját hitedet
mások eléd teszik.

Benned él az Isten,
s nincsen helytartója,
mindennapi útját
veled együtt rója!
Belsődben keresd hát,
és ha megtalálod,
örök életed lesz,
sosem lesz halálod!

Szeretni születtünk,
élni, felfedezni,
mindent a világon
megkérdőjelezni!
Keresni a választ,
egy jó útra lépve,
magunkat, s világunk,
egyként, jobbá téve!

Két oldal létezik,
mi melyikre állunk?
És a rossz segíthet
jó emberré válnunk!
Ha beleragadunk,
a napi posványba,
elvakul a lelkünk,
szebb életre vágyva.

Fel kell szabadulnunk
rossz hiteink alól,
hiszen jóságunkra,
várnak már valahol!
Várják szeretetünk,
szeretetlen lelkek,
kik poklukat élik,
bűnben vezekelnek.

Tedd le félelmeid,
nincs rájuk szükséged,
azok csak rabláncok,
s visszafognak téged!
Szeretni születtél,
tiszta szívből adni,
csak, míg meg nem éled,
addig kell maradni!

Hiszen fényből jöttünk,
s egyszer visszatérünk,
feladatot kaptunk,
feladatot kértünk!
Jobbítani jöttünk
egy zűrös világot,
mely csak tőlünk lehet
szeretettel áldott!

Aranyosi Ervin © 2025-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
28

By

Aranyosi Ervin: Ébredjetek fel emberek!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ébredjetek fel emberek!

Elbújtam néma hallgatásban,
rágódva, saját sírom ástam,
a rettegésben elmerültem,
az élet elől menekültem.
Felébredtem. Mi ez az álom,
hol saját magam nem találom,
hol agyon nyom a hatalom?
Nekem nem kell, nem akarom
mások által írt sorsom élni,
földhöz ragadtan folyton félni!

Emeljetek fel emberek!
Ébredjen végre lelketek!
Legyetek mától szabadok,
találjátok meg magatok!
Szabad léleknek születtetek,
isteni láng ég bennetek,
teremtő lélek, mely szabad,
istentől áldott akarat!
Mindenünk van, hogy jobb legyen,
csak boldoggá kell, hogy tegyen,
s meg kell élnünk a vágyaink,
nőjenek angyalszárnyaink!

Nem kell fegyver, nem kell a harc,
a veszteség, a sok kudarc,
nem kell a verseny, a siker!
A bátor az, ki élni mer!
Élni, világot jobbá tenni,
tanulni mindenkit szeretni!
Tanítani, utat mutatva,
szíveknek élő reményt adva!
Nézzük világunk szeretettel,
lehessen boldog minden ember!

Egymásért tegyük napi dolgunk,
segítsen Isten boldogulnunk!
Kezemet nyújtom most felétek,
költözzön béke már belétek,
lelketek öröm járja át!
Nyissunk egy szeretet iskolát!
Legyünk tanulók és tanárok,
tanulhassak, amerre járok,
és emelhessem a tudást,
egymás lelkéhez eljutást!
Tegyétek ti is dolgotok,
s legyünk egymástól boldogok!

Aranyosi Ervin © 2023-08-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
21

By

Aranyosi Ervin: Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Ó, Istenem, mutasd meg a magyarnak,
amíg feje felett idegen hatalmak
döntenek, addig nem lesz szabad!
Ó, Istenem, mutasd hát meg magad!
Míg helyetted a „mocskos pénz” az isten,
s nincs oly vezér, kire szívvel tekintsen,
addig e nép árva rabszolgahad.
Ó, Istenem, mutasd hát meg magad!

Nyakunkba tettél kapzsi szolgabábot,
ki zsebre tenné, akár a fél világot,
de nemzetet szolgálni nem akar,
mert szívében Ő sosem volt magyar!
Hol van a szív, mely őseinkben dobbant,
hol van a láng, mely fénylőn lángra lobbant,
a magyar tűz, mely bennünk fennmarad?
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Lopják a földet, amit nekünk adtál,
s nem szóltunk semmit – te is csendben maradtál –
lassan a magyarnak semmi sem marad!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!
Hol van a hős, ki letépné a láncot?
Hol a vezér, ki dicsőséggel áldott,
ki hisz még benne, hogy népünk fennmarad!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Hitét vesztett népnek elfogy az országa,
mert győzhet felette a zsarnok kapzsisága,
s szomjan halunk ott, hol forrás fakad.
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!
Mutasd magad, és emeld fel e népet,
küldd angyalod, mennyei segítséged,
amely a bajban, majd győzelmet arat!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Aranyosi Ervin © 2023-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

ápr
9

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti gondolatébresztés

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Húsvéti gondolatébresztés

Halódik világunk a pénz nagy keresztjén,
vajon feltámad majd mind, aki keresztény?
Jézus átvállalta összes bűneinket,
vajon a Jóisten, aki büntet minket?
Vajon a Megváltó mindőnket megváltott,
vagy csak példaképnek lett ő kikiáltott?
A tanításait éljük ma, e korban?
Keresztet cipelve, elterjesztett kórban?

Tényleg bűnös lenne, itt lenn, minden lélek,
kik jómódban élnek, s azok, kik szegények?
Mért jut egyiknek több, másiknak kevesebb,
mért nincs a gazdagnak szívében szeretet?
Mért nem élünk egyként, egymást felemelve?
Azt ki érettünk halt, méltón ünnepelve?
Követve lépteit, megáldva világunk,
mért csak értékmérőt, júdáspénzt imádunk?

Mért nem tesszük jobbá, szebbé a világot,
nem keltjük életre a krisztusi álmot,
miért nem szeretünk úgy, ahogyan kéne?
Mért vakít el minket gazdagság reménye!
Elvették bűneink, s bűnösök maradtunk?
Hazugságban élünk, anyagba ragadtunk?
Háború és nyomor mérgezi az embert,
rossz átok által lett a mi lelkünk megvert?

Nem kellene végre már utánajárni,
a kérdéseinkre jó választ találni?
Élni csak bűntelen, bűntől megváltottan,
együtt és egymásért, együtt álmodottan?
Építeni itt lenn földi mennyországot,
mire a megváltó akkor, régen vágyott?
Nem csak haldokolva feltámadást várni,
nem kéne szerető, jó emberré válni?

Mennyi, mennyi kérdés. Keressük a választ!
Ez az, ami minket megoszt és elválaszt?
Pedig a jó utat Jézus megmutatta,
a megoldás kulcsát a kezünkbe adta.
Nekünk nem is kéne mártírhalált halnunk,
csak példát követve, jót tenni akarnunk!
Egymást elfogadva, szebbítve világot,
lehetne világunk általunk megáldott!

Aranyosi Ervin © 2023-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
14

By

Aranyosi Ervin: Egy borongós dal

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egy borongós dal

Mikor elvesztettél
minden álmot,
semmid sem maradt,
bezárták kalitkába
szabadság-madarad.
Elrabolták, ami szép volt,
minden elveszett,
s úgy érzed, Teremtőd
sem fogja már kezed.

Refrén:
Porrá zúzták a világod,
agyonnyomnak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Mikor nem bízol már senkiben,
mert átvertek sokan,
s látod, hogy a birkanép is
a halálba rohan.
Megpróbáltál mást mutatni:
– létet,  élhetőt,
körülötted az üresség
mégis egyre nőtt.

Refrén:
Porrá zúzták minden álmod,
agyonnyomnak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Mikor elpattan az utolsó húr,
s elhallgat dalod,
megélni ezt a létet
már nem is akarod.
Elvonulsz, hogy ne is lássad,
hogy pusztul a világ,
sajnálni sem vagy képes,
nem tud hatni rád!

Refrén 2:
Porrá zúzták ami áldott,
agyonnyomtak a napok,
felőröl a puszta kétség:
– Mire lettem, s mért vagyok?

Lehet vége a világnak,
köddé válnak a napok,
elszáll mindenféle kétség,
és a lélek kiragyog…

Aranyosi Ervin © 2022-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

máj
22

By

Aranyosi Ervin: Luca, a jó boszorkány

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Festmény. Hartman Judit

Aranyosi Ervin: Luca, a jó boszorkány

Luca apró, kedves és jó boszorkány volt,
ki a természettel kapcsolatot ápolt.
élte az életét a földi világban,
örömet lelt minden fűben, vadvirágban.
Pontosan olyan volt, mintha angyal lenne,
ugyanaz az áldott jóság megvolt benne.
Gyakran megálmodta, ami később történt,
látóként tisztelte az isteni törvényt.

Úton és útfélen mindenkin segített,
örömöt varázsolt, szeretetet hintett.
Érzékelni tudta az energiákat,
s gyakran megölelte az útszéli fákat.
Mások érzéseit szintén átérezte,
s fájdalmat csitított minden varázs-tette.
Nem csoda hogy számos állat lett barátja,
hiszen őket mindig, jól vendégül látta.

Egy öreg tölgyfának tövében állt háza,
apró házikó volt, s volt neki varázsa.
Benne apró tűzhely, asztalka két székkel,
s még az éjszakai ágyikója fért el.
Nem is fogadott ő nagyobb társaságot,
ám vendégül látott pár kedves barátot,
akik őt az erdőn keresztül kísérték,
s tudták, Luca szíve, mekkora nagy érték!

Házán volt egy ajtó, s oldalán egy ablak,
amelyen a napfény keresztül szaladhat.
Pár méterre tőle egy kis forrás eredt,
vize érré válva kicsit szélesedett,
majd megvastagodva patakká változott,
part mentén szomjazó fáknak vizet hozott.
Messzebb aztán végül kis tó nőtt belőle,
partját a nád itt-ott csendesen benőtte.

Luca gyakran sétált, kosárral kezében,
gyógyfüveket szedett az út mellett szépen,
vagy az erdő alján gombákra vadászott,
mikből finomságos, jó ételt varázsolt.
Kiszárított makkból sütött friss kenyeret,
kifacsart málnából finom ivólevet,
ismerte az erdő minden vadnövényét,
tudta, mi ehető, és mi rejti mérgét.

Házában egy polcon őrzött egy nagy könyvet,
benne varázsszavak, s ha kellett működtek!
Gyerekkora óta megtanult jó párat,
s amikor csak kellett, megjött a varázslat.
A varázslatait csak jóra használta,
és, aki ismerte, tőle a jót várta.
Ha sietni kellett, seprűjére pattant,
s vitte tarisznyáját, a másnak láthatatlant.

Seprűjén utazott kedvenc kiscicája,
szirénaként hatott az ő nyávogása,
így az erdőlakók tudták, közeledik,
s ha Lucára vártak ez jó hír volt nekik.
Ha Luca érkezett, jobban lett a beteg,
gyógyító ötlete mindig volt rengeteg,
nem csoda hát, ezért őt nagyon szerették,
apró ajándékkal szívesen meglepték.

Ha erdőben sétált, állatok kísérték,
vállán a madarak a helyüket kérték,
sokszor tenyeréből etetgette őket,
kedvesen becézve a vállán ülőket.
A kerek erdőnek volt a boszorkánya,
természetet óvott az ő tudománya.
Varázslataival megvédte az erdőt,
amelyikben lakott, amelyikben felnőtt!

Aranyosi Ervin © 2021-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
1

By

Aranyosi Ervin: Ha az ember szeretni képes

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Ha az ember szeretni képes

Tudod, nem haldokolni jöttünk,
csupán egy szerződést kötöttünk,
hogy jobbá tesszük a világot,
legyen a Föld mitőlünk áldott!

Vannak, kik játékszernek tartják,
s kincseit sajátként uralják,
s a mások kínját élvezik
és mi nem értjük, miért teszik!

Hiszen élhetnénk jobban, szebben,
egymást becsülve, szeretetben,
és mégis jutna minden bőven,
egy élhetővé tett jövőben!

Nem lenne úr, nem lenne szolga
mindenki tudná mi a dolga,
s hagynánk a drága Földet élni,
s nem kéne senkinek sem félni.

Kiélvezhetnénk minden percet,
s együtt örülne felnőtt, s gyermek,
megélve végre önvalóját,
hogy leszületve, bizony jól járt!

Egy nagy családdá kéne válnunk,
s nem félni, nem lévő halálunk,
hanem örülnünk földi létnek,
mert szeretnénk és szeretnének.

Nem jutna több, pár óra munka,
annyi várna mindannyiunkra,
s a többi időt kihasználva,
az ember Isten fiává válna!

Csak játszanánk az életet,
akár egy önfeledt gyerek,
ébresztenénk alkotó vágyunk,
fejleszthetnénk közös tudásunk!

Egymással és egymásért élnénk
és boldog perceket cserélnénk!
A gazdag sosem unatkozna!
A közös lét örömöt hozna!

Csak azt kéne tudni nagyon,
nem boldogít a nagy vagyon!
Uralni mást az beteges,
nem boldog az ki pénzt keres!

Helyette másra kéne lelni,
és nem másoknak megfelelni,
hanem szép álmaink megélni,
a fájdalmat, szépre cserélni!

Egymás kedvében járni folyton,
boldog legyen, hogy mosolyogjon,
az életét csak jobbá téve,
öröm gyúlhasson a szívébe’!

Le kéne tenni minden fegyvert,
mivel a gonosz minket megvert,
s nem versengeni kétes célért,
tenni kéne az emberiségért!

Mit szólsz hozzá? Én élni hívlak,
közös célt látni megtanítlak!
Minden megvan a boldog léthez,
ha az ember szeretni képes!

Aranyosi Ervin © 2021-02-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
18

By

Aranyosi Ervin: Örökké karácsony

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , 6 hozzászólás

örökké karácsony
Aranyosi Ervin: Örökké karácsony

A karácsony jelkép, szeretet jelképe.
Lelkünk ragyogja be égő gyertya fénye!
Őrizgetni kéne tovább ezt a lángot,
legyen minden napunk szeretettel áldott.

Legyen mindig részünk örömökben, jóban,
emberi érzésben, tiszta, igaz szóban!
Legyen a szeretet minden napunk része,
alakuljon jobbá a világ egésze!

Legyen egészséges, boldog minden ember,
ennél jobb kívánság – hidd el nekem – nem kell!
Múljon a rossz kedvünk, létünk legyen álom,
legyen a világon örökké karácsony!

Aranyosi Ervin © 2016-12-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
4

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti kívánság

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , 1 Comment

Húsvéi kívánság
Aranyosi Ervin: Húsvéti kívánság

Meghalt a szeretet, mert megfeszítették?
Szeretetlen lelkek, rossz emberek tették!
Tudnál segíteni a feltámadásban?
Szeretetet keress önmagadban, s másban!
Mert a szeretet még itt él most is bennünk,
vezeti lelkünket, jobbá hogy kell lennünk!
Bizony mondom néked, legyen napod áldott,
szeresd szebbé, jobbá megkínzott világod!
Tiszteld ezt a Földet, őseid világát,
szeretettel öntözd fáját és virágát.
Becsüld azt a kincset, mit Isten rád hagyott,
élő természetet, rád ragyogó Napot.
Adj vizet, kenyeret minden éhezőnek,
viseld méltón gondját minden létezőnek!
Képzeld, hogy világod jobb is, szebb is lehet!
Támadjon fel újra bennünk a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2015-04-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts