Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Digitális állampolgár

Aranyosi Ervin: Digitális állampolgár

Digitális polgár lettél?
Szívből gratulálok!
Tudod, ez egy olyan sor,
amibe be nem állok!
Látszólag a biztonság,
s a kényelem jelképe,
nem is kerül sokba,
csak az ember életébe!

Ügyes vagy, pár kattintással
eladtad a lelked!
A médiát, politikát,
kell most ünnepelned!
Lemondtál a holnapodról,
nem lesz több esélyed,
megszabadulsz vagyonodtól,
s léted másként éled!

Előnye nincs, csak hátránya,
szépen megvezettek,
a pap akár elmondhat már
egy imát feletted.
Hitelesítetted immár
a rabszolgaságod,
önmagadat a vakondnál
is mélyebbre ásod!

A technika ördöge
a kényelmed szolgálja,
így leszel egy láthatatlan
világ rabszolgája.
Nem látsz át a szitán lassan,
elkényelmesedtél,
hamis ábrándokban hittél,
rossz álmot kergettél!

Digitális állampolgár,
gyönyörűen hangzik,
mesterséges programokkal
ülhetsz közös lagzit!
Más dönti el, mi a helyes,
hogyan szabad élned,
sikerült a szabadságot,
rabláncra cserélned.

Digitális polgár lettél?
Szívből gratulálok!
De ez nem az élet csúcsa!
Mélyből jövő átok!
„Nem lesz semmid, s boldog leszel”,
a fele igaz tán,
tudom, nem gondoltál bele,
hogyan is lesz aztán?

Valójában nincs rád szükség,
a vécén lehúznak,
szép csodákkal hitegetnek.
Ma így háborúznak!
Kirabolnak, megzsarolnak,
jóval kecsegtetnek,
médián át, érzésekkel
mérget csepegtetnek.

Benne ülünk a mátrixban,
félig megvakulva,
de ne izgulj, véget ér ez
néhány rossz év múlva!
Vagy így, vagy úgy, de biztosan
egyszer ledarálnak,
akik sötét urai
az elmúló világnak.

Piros bogyó, vagy kék bogyó?
Mindkettő halálos!
Az egyik tán megsemmisít,
a másik agyhalált hoz.
Válaszd hát az eperízűt,
a jobbat remélve,
úgy sem szabadulsz ki innen,
emberként túlélve!

Aranyosi Ervin © 2025-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tegyük jobbá a világot!

Aranyosi Ervin: Tegyük jobbá a világot!

Jaj világ, ó jaj világ!
De jó lenne hatni rád!
Változni és változtatni,
gondolattal folyton hatni!
Napjainkat szebbé tenni,
valóságra ráébredni,
holnapunkkal szembenézni,
s nem csak gondjaink tetézni!

Hej világ, fájó világ,
úgy adnék rád egy új ruhát!
Élhetőbbet, emberit,
minden más lehetne itt,
ha az élet megtisztulna,
a félelem kútba hullna,
az ember élni tanulna,
a rossz szándék kipusztulna!

Bár jönne egy szebb világ,
amit csak a lélek lát!
Hol a jóság fontos lenne,
s minden ember jól szeretne,
s tiszta szívvel hinne benne,
s ezzel mást boldoggá tenne!
Ha mást boldoggá tehetne,
s ettől minden szebb lehetne!

Rajtunk múlik emberek,
csak nyissátok szemetek,
a fényre ébredjetek,
mert nem megy nélkületek!
Legyen mától jobb a lét,
ne más rakja le eléd!
Mától kezdve tegyük jobbá
a társaink életét!

Aranyosi Ervin © 2025-01-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gépi ügyintéző

Aranyosi Ervin: Gépi ügyintéző

Ostoba gépekkel kell ügyet intézned,
s közben szinte érzed, hogy hülyének néznek!
Sablon választ várnak a kérdéseikre,
s hiányzik belőlük az értelem tükre!

A gép követeli, adj meg egy jobb választ,
kérésed nem érti, s újabb kérdést választ!
S nem könnyű a gépet simán megkerülni,
ha emberire vársz, nem fog sikerülni!

Aztán, ha nem érti, amit elvársz tőle,
szétkapcsol, mert ennyi telik ki belőle.
Lopja az idődet, tönkreteszi napod,
s egyre fokozódik már ez az állapot!

Géphang, értetlenség, várakoztatások,
zenének hívott zaj, megaláztatások.
Sablonos világban, az ész mesterséges,
nincsen hely panaszra, nem is lehetséges!

Túl buta gépekkel vesznek minket körbe,
emberi értelmet így csalhatnak tőrbe.
Lejöttünk a fáról, két lábunkra álltunk,
a munka tett azzá, amivé mi váltunk.

Az emberi munkát, gépire cserélik,
lassan életünket is a gépek élik.
Érzéketlenség és értetlenség vár rád,
butítanak, s te a jobb világot várnád!
Bárcsak megértenéd, elveszik a munkád,
s az ügyintézéshez, idióta jut rád!

Aranyosi Ervin © 2025-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nincs két egyforma

Aranyosi Ervin: Nincs két egyforma

A hópehely külön csoda,
nincsen hát egyforma kettő.
Különleges és egyedi,
így teremté a Teremtő!

S lásd az ember is pont ilyen,
bár a világot bejárod,
pontos másodat nem leled,
itt a Földön, nem találod.

Hópihéből milliárdnyi,
és ahány van annyi féle,
mégis egymásba simulnak,
s mindnek összeér a széle.

Lám, mindegyik különbözik,
s megférnek a Földre hullva,
nem kérkednek alakjukkal,
hisz azon semmi sem múlna.

Csillognak a tiszta fényben,
szikráznak, és betakarnak,
hidegtől fázó világnak
melegséget, jót akarnak!

Egymás után érkeznek le,
s együtt hólepellé válnak,
puha dunyhát kölcsönöznek,
a lent reszkető világnak.

Nincsen közöttük egyforma,
és ők mégse versenyeznek,
beleolvadnak a létbe,
aztán vízcseppekké lesznek!

Aranyosi Ervin © 2025-01-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi lesz, ha…

Aranyosi Ervin: Mi lesz, ha…

Mi lesz, ha eltűnök?
Vajon majd keresel?
Verses honlapomra,
néhanap belesel?
Keresed-e könyvem?
Kellek még teneked,
hogy megerősítsem:
– Fontos a szeretet!

Rendelsz tőlem verset,
ha app-ot nem adok,
ha egyszerű ember,
s csak költő maradok?
Vagy beéred mással,
más is ír verseket,
legfeljebb hiányzik,
kicsit a szeretet!

Naponta dolgozom,
s pénzt ezért nem kapok,
de amíg világ lesz,
én ember maradok.
Amíg el nem tűnök,
teszem a dolgomat,
legyél verseimtől,
mindennap boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2025-01-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesterséges világban

Aranyosi Ervin: Mesterséges világban

Tudod, hogy az ember isten akar lenni?
Nem hagyja világát saját útján menni!
Beleavatkozik  Istennek dolgába,
nyomorúságot visz a saját sorsába!

Hogyan is kell élni? Régen elfeledte!
Tudatlanságot szór létébe helyette!
Technika világa, már nem őt szolgálja,
lassan ő lesz a gép, s a senkik szolgája.

A valódi tudás elvész, elenyészik,
miközben a Földünk ezer sebből vérzik,
elbutul, pénzt hajszol, lop, csal és harácsol,
önmagát pusztító, szép bitófát ácsol.

A gép okosodik, tanul az embertől,
az ember meg hiszi, szebb világ lesz ettől,
de a lét értelmét lophatják el tőle,
és előbb-utóbb agyhalott lesz belőle.

Eltűnnek a szakmák, mindent robot készít,
az emberi lélek lassan elenyészik.
Alkotás örömét csak a gépek „érzik”,
ez az elképzelés már több sebből vérzik.

Túl nagy állatkertet teremtett tán Isten,
és a Föld urának jövője már nincsen?
Csak gépek maradnak, s gyíkok, élősködők,
ők mondanak átkot az emberi faj fölött?

Lehet, hogy holnaptól gép írja a verset,
s géppé válnak, akik gépet ünnepelnek?
Az érzés, a lélek, tán holnapra kihal,
s megfojt minket a sors, robotkarjaival.

Aranyosi Ervin © 2025-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Honnan is indultam

Aranyosi Ervin: Honnan is indultam

Honnan is indultam,
hová is érkeztem,
elkísért a múltam,
ebben az életben.

Elkísért a múltam,
de nem volt teher,
patak volt az idő,
s az élet a meder!

Nem is az a fontos,
hová is érkezünk,
és már az sem számít,
hogy mivé leszünk.

Alkotunk-e szépet,
vagy csak lóg a kezünk,
hiszünk-e magunkban,
avagy kétkedünk?

A fontos, az a nyom,
amit hagyunk,
életet szépítő
lelkek vagyunk!

Nincsen hát más dolgom,
utamat bejárni,
őszintén szeretni
és emberré válni!

Ha ezt elmondhatom,
értelme volt,
az élet naponta
belém karolt!

Elkísért a múltam,
hívott jövőm,
átélni tanultam,
álmot szövőn.

Honnan is indultam,
nem érdekes,
a lelkem mindenben
értelmet keres.

Aranyosi Ervin © 2025-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pont úgy, mint a sas

Aranyosi Ervin: Pont úgy, mint a sas

Emelkedj a gondok fölé,
pont úgy, mint egy sasmadár!
A felhőknek magasából,
könnyebb azt átlátni már!

Ne engedd, hogy lehúzzanak,
nehezítsék életed,
ha eltudsz szakadni tőlük,
az élet újra szép lehet!

Fentről nézve a világot,
minden dolog fényesebb,
kívülállóként a létet,
könnyebben megélheted!

Álom lesz a valóságból,
benne könnyedén repülsz,
s ha ráunsz a repülésre,
egy szép felhőre felülsz!

Tanulj a sastól repülni,
terjeszd ki a szárnyaid,
hagyd nyugodtan magad mögött,
a tegnapok árnyait!

Aranyosi Ervin © 2024-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éld a csodát!

Aranyosi Ervin: Éld a csodát!

Éld a csodát, amit életnek hívnak,
s találd meg benne mindazt, ami szép!
Ezzel a benned megfogant csodával,
tedd végre szebbé mások életét!
Törekedj rá, hogy jobbá tedd a létet,
ragyogj be fénnyel minden új napot!
Álmodj nagyot, különlegest, merészet,
s higgy a csodában, és meglásd, megkapod!

Mi a csoda? Az csakis rajtad múlik,
mindaz mi szebbé teszi életed,
s ha hálás vagy, az Univerzum újít,
és egyre több történik meg veled.
Megnyitott szívvel könnyebb rátalálni,
céllal és vággyal megteremteni,
szomorú szívvel oly nehéz kivárni,
pedig az élő csoda isteni!

Keresd a csodát, tiszta szívvel éld meg,
mert ezért jöttél, születtél ide,
senyvednek csak, akik megélni félnek,
kiknek a létben elveszett hite!
Csak nézőpontod kéne, hogy változzon,
hogy megtapasztald, megéld a csodát,
hogy életedbe boldogítót hozzon,
s nem kell keresned sosem az okát!

Aranyosi Ervin © 2024-11-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Egymást nézik a mában is,
pedig sok minden változott.
Az élet gonddal volt teli,
de annyi szépet is hozott!

Az érzés szívükben maradt,
örökké összetartozás!
Egy döntés volt az elején,
egy közös elhatározás!

Mert fontos volt a szerelem,
amely szívükben ragyogott,
s szemükön látszik szüntelen,
s így hagyott arcukon nyomot!

Mert bármi jól megoldható,
legyőztek minden akadályt,
a bántó orvosolható,
elviselték, ha néha fájt!

De inkább több volt, ami szép,
s megélték a napi csodát,
szebbítve egymás életét,
szívük melegét adva át!

Őrizték egymást jólesőn,
gyakori volt az ölelés.
Emlék-kincseken merengőn,
a sok szépre emlékezés.

Tisztelet volt és szeretet,
szövetségük életre szólt,
a Nap csak rájuk nevetett,
szívük egymásnak válaszolt!

Aranyosi Ervin © 2024-11-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva