Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
27

By

Aranyosi Ervin: Hogyan is kellene?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hogyan is kellene?

Hogyha észrevennénk egymásban a szépet,
a csodást, istenit, a méltó tükörképet,
kiket a világra jókedvvel alkotott,
hogy egymásban hagyjunk, olykor pár szép nyomot!
Istenünknek vagyunk sok kedves gyermeke,
szeretet alkotta csodás műremeke!

Oly kevés volt mégis, ki megértette őt,
árnyoldal teremtett rengeteg kétkedőt!
Hiszen a sötétség gyorsabban terjed el,
mert oly sok elvakult, hitetlen szívre lel!
Ki elcsügged, retteg, elveszti szép hitét,
hogy lehetne még szép tőlünk a földi lét!

Hiába volt egykor, ki példát mutatott,
szeretettel reményt, áldást, hitet adott,
hagyták őt elveszni csak tehetetlenül,
mert Isten fiának hitték őt egyedül!
Hiába is mondta, hogy mind azok vagyunk,
testvért, a kereszten, máig is ott hagyunk!

Nem azt akarta, hogy örökké őt imádd,
hogy csak hozzá szálljon, könyörgő szép imád!
Ő pont azt akarta, hogy őszintén szeress,
hogy tudatos, érző, boldog ember lehess!
Azóta elszaladt nagyon velünk a ló,
hisszük, a teremtés, nem is nekünk való!

Hiszen a lelkünkben a félelem teremt,
nem éljük szabadon a most-ban, a jelent,
így a sötét oldal árnyaival ural,
rettegést szít bennünk hazug szavaival.
Judások váltak már a rossz szolgáivá,
s a lelkük csak sok pénzt és kényelmet kíván!

Nő a sötét egyre, és fogy a szeretet,
a gazdaság ontja a dömping szemetet.
A média hazug szavaival vakít,
a rettegés csalót, hazugot gazdagít.
Ők hoznak feletted hamis törvényeket,
nem is veszed észre, a sátánt etetted!

Hej, ha megértenéd, nincsen mitől félned,
csak valós életed kellene megélned!
Embertársaidat megértve, szeretve,
méltón felemelve, szép szóval etetve!
Vissza kéne venned a saját hatalmad,
hiszen azt hazugnak és csalónak adtad.

Isten gyermekeként tenni csak a dolgod,
hiszen a teremtést a lelkedben hordod!
Szabad akaratot kaptál, hát élj vele,
ne add más kezébe, és ne is halj bele!
Kövesd a Messiást, de ne a keresztre!
Az isteni tudást vonzd be életedbe!

Aranyosi Ervin © 2023-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
24

By

Aranyosi Ervin: Hiszek egy…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 7 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hiszek egy…

Hiszek egy Istenben,
nem hiszek vallásban,
hiszek az emberben,
az ősi tudásban!

Hiszek a világban,
minden földi jóban,
hiszek szeretetben,
simogató szóban!

Hiszek természetben
és részeként élek,
szeretetem küldöm,
szebb jövőt remélek!

Tudom, egyek vagyunk,
s emiatt belátom,
amikor mást bántok,
önmagamat bántom!

Haragom és dühöm
számomra mind méreg,
megbocsájtok inkább,
tiszta szívvel élek!

Pont azt, amit adok,
azt is kapom vissza,
s tudom a békének,
szeretet a nyitja!

Ha bennem béke van,
világom megbékül,
élet-nyomot hagyok
végső örökségül!

Amit ha követnek,
világunk megszépül,
szeretet-alapra,
igaz jövő épül!

Hiszek egy Istenben,
támogatom tervét,
leveszem válláról
az ember keservét.

Hiszek teremtőmnek
összes gyermekében,
kinek a szeretet
ott él a lelkében!

Hiszek önmagamban,
s ha elhiszed, benned,
hiszem szeretettel
jövőnket teremted!

Mutatom az utat
embertársaimnak,
hiszen a szeretet
jövő-bölcsőt ringat!

Aranyosi Ervin © 2023-08-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
18

By

Aranyosi Ervin: Együtt, őszintén szeretve

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Együtt, őszintén szeretve

Boruljon fénybe a világ,
a szeretet fényébe!
Ebből nyerjünk energiát,
más lelkekhez érve!
Az egyetlen, mit ha adok,
vissza talál hozzám,
s adásával többszörözném,
vagy megsokszoroznám!

Nem kell azt elvenni mástól,
csak adni, s fogadni,
a szeretet áramában,
benne kell maradni.
Szemünk ragyog és a világ
szívünktől melegszik,
figyeld csak meg, ha így élünk,
egy szebb világ lesz itt!

Próbáljunk meg, jó szándékkal,
szeretetben élni,
különleges ez a burok,
s többé nem kell félni!
Amitől félsz, az meggyengít,
energiát veszthetsz,
legjobb lesz, ha haragot, bút,
mind szélnek eresztesz!

Együtt, őszintén szeretve
kell élni a létünk,
s meglátjuk, hogy utunk során
Kánaánba érünk!
Nem kell siker, verseny,
és harc, hatalom a léthez,
fontosabb az, hogy a szívünk,
hogy dobban, mit érez!

Nincsen más út, hidd el nékem,
s gondolkozz el rajta,
megosztani a világot
Isten sem akarta!
Egyek vagyunk, ezt ismerd fel,
ennyit kell megértsünk,
ne bántsuk hát, másik testbe
leszületett részünk!

Békéljünk meg önmagunkkal
és mindenki mással,
rezegjen a lelkünk együtt
az egész világgal!
Ha a lélek emelkedik,
a kapu feltárul,
megnyílik a Mennyország is,
Isten-igazából!

Aranyosi Ervin © 2023-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

júl
30

By

Aranyosi Ervin: Hogyan kéne szebbé tenni a világot?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hogyan kéne szebbé tenni a világot?

Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
közösen dúdolni egy gyönyörű dalt?
Hogyan kéne élővé tenni az álmot,
célokkal ellátni minden fiatalt?

Hogy lehetne adni a szeretet nevében,
egymást felemelve élni életünk?
Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
hogy a létezésünk több legyen velünk?

Hogy lehetne erre jó receptet írni,
mindenki megértse, van út, s járható?
Ne legyen több oka, senkinek se sírni,
hogy szeretet vágyunk valóra váltható!

Hogyan kéne szívből szeretetet adni,
emelni a rezgést, a frekvenciát?
Hogy tudna az ember, jó ember maradni,
és az utódoknak csak jót adni át!

Természettel együtt, hogyan kéne élni,
megbecsülni azt, mit Isten alkotott,
mit kellene tennünk, hogy ne kelljen félni,
jó útra találva, tudni az okot!

Tudni, miért jöttünk erre a világra,
hogy leszületéskor, mit vállaltunk fel!
Nem csak álldogálni, a csodára várva,
de tenni a dolgunk, amit tenni kell!

Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
felébresztve alvót, ki nem lát utat,
lebontani szóból épült rossz karámot,
amit a szabadság vágyunk megmutat?

Hogyan kéne alvó lelkeket emelni,
lássák a valóság, csak illúzió,
hogyan lehetne egy jobb világra lelni,
amelyikben élni és dolgozni jó?

Ha az ember végre újra gondolkodna,
de szívén át látna, jó szándékúan,
ha a Földdel együtt békésen forogna,
s tudná, hogy jövője a kezében van!

Meg kéne tanulni látni, és szeretni,
kézen fogva egymást, mindent közösen,
a holnapunk magját el kellene vetni,
öntözni hitünkkel, hogy jövőnk legyen!

Aranyosi Ervin © 2023-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

júl
12

By

Aranyosi Ervin: Köszönet mantra

Category: dalszöveg, mantra Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Köszönet mantra

Megköszönöm és tudom,
én is egy fénylény vagyok,
bennem isten-fény ragyog,
utamon nyomot hagyok,
testileg és lelkileg,
egészséges, s ép vagyok!

Megköszönöm és tudom,
vándor vagyok, jó úton,
kezemben fáklyát viszek,
segítek mindenkinek!
Ébresztem a lelkeket,
szívem ad, hiszen szeret!

Megköszönöm, s értem én,
jobbítok más életén,
közben szépül az enyém,
szebb világra van remény!
Így hát fényem felragyog,
Istent értő lény vagyok!

Aranyosi Ervin © 2023-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

máj
23

By

Aranyosi Ervin: Nem az én életem!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Nem az én életem!

Szomorú szakítás volt versembe írva,
de elárulom, hogy nem fakadtam sírva,
nem éltem át a szörnyű nagy csalódást,
csak tükröztem egy szívbéli halódást!

Van úgy, hogy játszik velünk a képzelet,
meséltem én már sok mesét neked,
s volt amelyikben benne voltam én,
száz életen át, az volt az én mesém?

Mondd, mire jó a nagy fantázia,
csak hogy elképzelje azt anyám fia?
A színész sem hal a darabbal meg,
s nekem sem kell, hogy magányos legyek!

Ha akarom, bárkivé válhatok,
szavalhatok, csendben maradhatok!
Lehetek főhős, játszva szerepem,
szíven szúrhat a fájó szerelem!

Lehetek férfi, s nő, egy versben én,
hajótörött, az élet tengerén,
vagy világsztár, kit irigyel szíved,
lehetek koldus, ha te elhiszed!

Mit kigondolok, azzá válhatok,
a barátaim, sokszor az állatok,
s a természet csodás virágai,
vagy vízesések zsongó hangjai.

Ha kell, helyedbe képzelem magam,
s a tegnapról, úgy írok, hogy ma van!
A jövő útját eléd vetítem,
s nem tudhatod, hogy mért fáj a szívem!

Álmodhatok kedvem szerint nagyot,
elképzelhetem, hogy éppen ki vagyok,
és holnap majd lírámban más leszek,
és rám figyelnek majd irigy szemek!

Ha kész a vers, annak címet adok,
és aki voltam, épp az maradok!
Ember, ki ma is egy a sok közül,
kinek szívén nem béklyó-közöny ül.

Ezért nem írok bulvár verseket,
az életem nem írom meg neked,
az az enyém, s csak az enyém marad,
ha tükörként is látod benn’ magad!

Szólhatna rólad, s milliónyi másról,
egy egyszemélyes, belső kis világról,
vagy arról, mi minket vesz körül,
ami bosszant, mitől szívünk örül!

Persze, a lelkem mindig benne van,
de nem az ember, ne hidd naivan!
Hanem minden! Az Isten adta lét,
mit összegyűjtök, s leteszek eléd!

Aranyosi Ervin © 2023-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

ápr
26

By

Aranyosi Ervin: Ébredj rossz álmodból!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 9 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ébredj rossz álmodból!

Ébredj rossz álmodból
és lépj ki a fényre!
Szeretet vezessen,
s így juss el a szépbe!

Kezdd el végre látni
az élhető világot,
ami emberséggel,
s szeretettel áldott!

Lépj csak ki a fényre,
és hagyd magad mögött,
mindazt, ami eddig
az árnyékhoz kötött!

Ne szolgálj hatalmast,
ne légy szolgalélek,
légy csak jól szerető
angyala a fénynek!

Lelked és szellemed,
hagyd, hadd világítson,
megvezetetteknek
börtön ajtót nyisson!

Hisz csak a „nem-tudás”
árnya akadályoz,
ezért nem érhetsz fel,
a mennyei világhoz!

Törvénytelenségek,
igaztalanságok
irányítanak ma
egy elvakult világot.

Hol a pénz az isten,
ott nagy a sötétség,
ott, bíz, a jószándék
az igazi vétség!

Lépj hát ki a fényre,
teremts új világot,
válts valóra végre,
egy isteni álmot!

Légy a szeretetnek
híve, szószólója,
aki a világunk
gondjait megoldja!

Élj harmóniában,
természetes fényben,
lásd csak meg a csodát
minden egyes lényben!

Változzon általad
környező világod,
s a teremtőd álmát
így valóra váltod!

Aranyosi Ervin © 2023-04-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

ápr
17

By

Aranyosi Ervin: Keresem a lét értelmét

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Keresem a lét értelmét

Keresem a lét értelmét,
használva a bűvös elmét,
keresem az igaz utat,
s a jelet, mely irányt mutat!
Figyelek a belső hangra,
varázst húzok önmagamra,
elrévülök, s lelkem vásznán,
mintha új világom látnám.

Létező és valóságos,
vagy becsap, s a holnap mást hoz?
Tudom, bennem van a válasz,
létem célja, s nem halál az!
Olvasnom kell a világból,
nincsen bíróm, aki vádol,
hisz bűntelennek születtem,
más nem is dönthet felettem!

Élem létem, teszem dolgom,
álmaim lelkemben hordom,
súlyos, sötét éjszakákon,
megjelenik ősi álmom.
Ismernem kell, s megérteni,
ami rossz volt, jóvá tenni!
Szóval hatni, jót teremtve,
hiszem, ez a lelkem terve!

Befordulok, álmom nézem,
részleteit felidézem,
sugallatát lefordítom,
magját vetem, szaporítom.
Figyelem a természetet,
s benne megnyugvásra lelek.
Ahogy a fű lassan sarjad,
békét ad rám, és nyugalmat.

Rügy fakad és virág nyílik,
nem vezet az út a sírig,
hanem inkább tiszta létbe,
világ-fája közelébe.
Gyökerei vízzel telnek,
ágon, vesszőn át üzennek,
levél vitorlákat bontnak,
útjelzői új napoknak.

Nincs hatalom én felettem,
Isten részeként születtem,
egy vagyok a nagyvilággal,
földből növő fűvel, fával!
Szabadságom madárszárnyon
reppen, hogy messzebbre szálljon,
s nem kell hozzá lendület sem,
nyugton ülhet könnyű testem.

Képzeletem lett a szárnyam,
hogy világom azon járjam,
megismerjem és megértsem,
vigyázzam és meg ne sértsem!
Mindenségnek vagyok része,
s enyém a világ egésze,
benne élek, nem uralom,
élet felett nincs hatalom!

Keresem a lét értelmét,
s talán, ha jobban figyelnék…
Vagy, ha inkább elengedném,
ne motyogjon folyton elmém!
Igen, a csend közelében,
belső angyali zenében,
a választ is megtalálom,
a nagy felismerést várom!

Aranyosi Ervin © 2023-04-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

márc
26

By

Aranyosi Ervin: Az óraátállítás dilemmája

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Az óraátállítás dilemmája

Átállítjuk az órákat,
így korábban kelhetünk,
korán elhagyjuk az ágyat,
jól kiszúrtak hát velünk!
Ellopnak egy órát tőlünk,
és értelme sose volt,
csak közömbös arcot öltünk,
s nem bántjuk, ki kirabolt.

Mától nem délben lesz ebéd,
egy órával korábban.
így hát rosszkor teszik eléd,
az új ember korában.
Nem is délben harangoznak,
ma a csorda sem delel,
időrablók elátkoznak,
a ritmusunk veszik el.

A nyári időszámítás
életciklust felborít,
biológiai óránk,
hozzá tán sosem szokik.
A népek majd megszavazzák
nyári, vagy a téli kell,
s ha a nyári fog majd győzni,
egy világot térít el!

Szerencsére a természet,
még józanul működik.
Csak neked lesz benne részed,
min a sátán ügyködik!
Az óraátállításból
hiányzik az értelem.
Amit Istent megteremtett,
öncélúan „szétverem”?

A napot, a Naphoz kéne
újra igazítani,
ahogyan több ezer éve,
s létünkön nem rontani.
Őseink, az égre nézve,
tudták mennyi az idő,
fontos volt a tudományuk,
most a káosz egyre nő!

Illene már helyrehozni,
rendbe tenni életünk,
hatalmasok kedve szerint
megtörve, nem élhetünk!
Ősszel állítsuk hát vissza,
úgy kéne maradnia,
az időnek, az életnek,
helyesen haladnia!

Aranyosi Ervin © 2023-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

márc
14

By

Aranyosi Ervin: Vajon mit ünneplünk?

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Vajon mit ünneplünk?

Nem változott semmi
százhetvenöt éve!
Csak a szabadságunk
lett a sírba téve!
Láncunkat csörgetjük,
ellopták a kardunk,
nem lett olyan világ,
amilyet akartunk!

Nincs mit ünnepelnünk,
más teszi helyettünk,
szolganéppé váltunk,
szegényebbek lettünk.
Őseink szelleme
kiveszett belőlünk,
idegen náció
uralja a földünk!

Hiénák is vannak,
akik talpat nyalnak,
a félelem láncát
adják a magyarnak!
Acsarkodnak csupán
a lökött konc felett,
apró részre tépve,
egy ősi nemzetet.

Meghalt az igazság,
mi meg csak tengődünk,
megosztott egy népség
vált mára belőlünk.
Nincs valódi célunk,
halódik országunk,
már magunk se tudjuk,
mi az, mire vágyunk.

Elsiratnunk kéne,
erre lenne okunk,
zászlókat lengetve
itthon raboskodunk?
Hej, magyar mivé lett,
nagyjaidnak álma,
kiknek a dicsőség
még ma is kijárna!

Nekik nem sikerült,
mi meg sem próbáljuk,
napról napra élve,
a csodánkat várjuk!
Nem bízunk egymásban,
összetartás nincsen,
elárvult nép lettünk,
kit elhagyott az Isten!

Aranyosi Ervin © 2023-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

« Older Posts
Newer Posts »