Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hat a mesekönyv!


Aranyosi Ervin: Hat a mesekönyv!

Van olyan, hogy elfáradunk,
olyankor megpihenünk,
a világ is olyankor tud
elcsitulni mivelünk.
Van úgy, csak a testünk fáradt,
ám épp friss a szellemünk,
ilyenkor egy szép mesével
pallérozzuk jellemünk.

Kellene egy jó mesekönyv,
ami minket elrepít,
okossággal tölti lelkünk,
s vidámsága felderít?
Van ilyen a könyvespolcon?
– Keressük meg gyerekek,
mesekönyvből, szép mesével,
csodát teszek veletek!

Hadd ajánljak néhány könyvet,
mely mesésen csodaszép,
álomvilágba repít el,
utat varázsol eléd!
Gyönyörű színház az élet,
s jó tanárunk a mese,
próbáld meg, hogy jobbá tenni,
ha akarod, képes-e?

Azt hiszed, ha felnőtt lettél,
már nem hat a mese rád?
Én hiszem, hogy elcsábíthat
öreg nénét, nagyapát!
És ha unokákkal játszol,
s nekik mesét olvasol,
azt is elfogja majd hinni,
hogy a meséd róla szól.

Hat mesekönyvet is írtam,
s bennük sok-sok szép lakik,
segítenek szebbnek látni
a világnak dolgait!
Keressetek hát kalandot,
éljétek meg a mesét,
kit a mesém elvarázsol,
hiszem, annak lelke szép!

Mesekönyveimet megtalálod a webáruházamban,
kattints az alábbi linkre:
https://shop.aranyosiervin.com/verses-mesekonyv

Aranyosi Ervin © 2023-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Nincsen halál, hát nincs is mitől félni,
testbe születtél, hogy megtanulj élni!
Te vagy az Isten legszebb alkotása,
ragyogj ki végre, hogy mindenki lássa!

Keresd meg, leld meg azt, aki te vagy,
az életed irányítsd te magad,
ne add át másnak vezérlő kerekét,
ne más vetítsen egy rossz utat eléd!

Ne írja más, felülről sorsodat,
ne hidd el azt, hogy biztonságot ad,
miután benned félelmet kelteget,
megkeserítve rettegő lelkedet!

Nincsen oka és nincs is rá joga,
ő sem okos, te sem vagy ostoba,
lehetnél bárki e világban még,
nem csak egy mástól megtaposott cseléd!

Légy önmagad és emeld fel fejed,
ne hagyd, hogy folyton elbánjanak veled.
ébredned kell, ébredj hát végre fel,
te és világod jobbat érdemel!

Álmodj jövőt és álmodj csak nagyot,
s higgyél benne, igenis, megkapod,
s ebben ne hagyd elgyengülni hited,
mert csak a szabad lélek érti meg!

Hogy elmondhasd: – Én önmagam vagyok,
ki a tömegből nap, mint nap kiragyog,
magam írom sorsomat, életem,
és minden okkal történik velem!

Tanulj meg élni, boldog lénnyé válni,
önmagadért, nagy büszkén kiállni,
Emberként élni, mást is felemelni,
és az álmaidban szép békére lelni!

Aranyosi Ervin © 2023-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Borongásból a fény felé


Aranyosi Ervin: Borongásból a fény felé

Nincsen felhő fenn az égen,
mégsem látni az eget,
csak a kormos szürkeséget,
mely rossz kedvűn integet.
Lehangol és nyomasztón hat,
jó kedvünket elnyeli,
valahogy az egész világ
nem kedves, nem emberi.

Nincsen tél, s a lélek reszket,
ezt nem a hideg teszi,
hanem a nagy szomorúság,
mely kedvünket elveszi.
Orvosilag depresszió,
csak épp nincsen rá okunk,
s mert az energia drága,
hát villanyt sem kapcsolunk.

Betegségek melegágya,
lehangoltság és nyomor.
Nem ez a szív leghőbb vágya,
nem veszi be a gyomor.
Fájdalmaink, félelmeink
mérgezik az életünk,
ismeretlen sötétségtől
elvadulva rettegünk.

Ám a fény, ott él szívünkben,
a sötétség kinn marad,
kezdj el befelé figyelni,
és emeld fel önmagad!
Érezd meg a szeretetnek
szívgyógyító erejét,
élvezd ki a ragyogását,
lásd meg milyen meseszép!

Ha ezt a fényt megtalálod,
rögtön nyisd meg a szíved,
s küldd el fényed a világba,
ha kell, hát mindenkinek!
Más szívekben gyertyát gyújthatsz,
s mindent átragyog a fény,
s újra látod feltündököl,
a napfény a Föld egén!

A szeretet ragyogása
árnyakat tüntethet el,
amikor a világ szíve
együtt dobban, ünnepel.
Ha e csodás fény elárad,
sötét sehol sem marad,
s kiengedted kalitkából
az eddig rab madarat.

Béke száll a nagyvilágra,
Napunk újra fenn ragyog,
éjjel az emberek álmát
őrzik majd a csillagok!
A vers, a dal, s minden szépség
a fény útján útra kel,
és az ember világában
életadó kútra lel.

A szeretet szép vízével
itasd meg a szomjazót,
az örömnek jó ízével,
emeld fel a lankadót!
Minden napra jusson ünnep,
a szívekben fény legyen,
a szeretet egy világnyi
embert boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2023-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Milyen jó is lenne!


Aranyosi Ervin: Milyen jó is lenne!

Milyen jó is lenne, a múltat lezárni,
újév kapujában kitárt szívvel állni!
Tudva, hogy a jövő végre jobb és szebb lesz,
hogy a világunkban istenadta rend lesz!

Milyen jó is lenne szebb holnapra várni,
boldogabban élni, világot csodálni,
egymásra figyelve, igaz csodát tenni,
az eltévedettet is jobbá szeretni!

Hát most azt kívánom, teljesüljön álmunk,
legyen mosolygósabb, boldogabb világunk!
Egészségben éljen minden földi lélek,
legyen varázsa a szív üzenetének!

Nem kívánok sikert, mesés gazdagságot,
inkább csak örömöt, valóra vált álmot!
Élő természetet, mely körül vesz minket,
gyarapítsa létünk, szép emlékeinket!

Ezúton kívánom a rossz idők végét,
egészséges létet, s persze Világ-Békét!
A hatalom végét, békés, szép családot,
amely szeretettel, örömökkel áldott!

Ébredjen az ember igaz valóságra,
hadd lehessen büszke benne önmagára!
Töltse meg a lelkét sok szép érzelemmel,
s legyen végre aki: érző, igaz ember!

Aranyosi Ervin © 2022-12-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Barátok között


Aranyosi Ervin: Barátok között

Most nem törődöm szinte semmivel,
csak élvezem, hogy napom rám ragyog.
Nem érdekel, hogy milyen kor jön el.
A mában élek, s gondtalan vagyok.
És tudom azt, sok barát vesz körül,
és bűvkörébe zár a szeretet.
Lelkem szabad, kicsi szívem örül,
hadd adjam át az érzést teneked!

Mert barátok közt sokkal könnyebb élni,
mert egymagadra sohasem maradsz,
a fagyos télben sohasem kell félni,
ha szívek hozzák el a szép tavaszt!
Ha felemelnek szívbéli barátok,
ha nem hagyják, hogy semmivé legyél,
ha arcukon a fénylő mosolyt látod,
a szíved dobban, s ettől újra él!

Ha látod őket, melegséget érzel,
és rögtön, ettől biztonságban vagy,
őrzik szavad, egyetlen sem vész el,
és marasztalnak, kérik, hogy maradj!
Nincs elvárás és nem kell megfelelned,
azt teheted tőlük, amit akarsz!
Béke száll rád, és felolvad benned,
s nem szippant magába be holmi harc!

Nincs más dolgod, adni és elfogadni,
a mában élve, itt oldódni fel,
néha tettekkel jó példát mutatni,
és megértően mosolyodni el!
Megérteni, és kellően figyelni,
a lélek miképp rezdül, ha megél,
a tanácsokat értőn megszívlelni,
hogy ettől te is boldogabb legyél!

Aranyosi Ervin © 2022-12-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Jó utáni vágy


Aranyosi Ervin: Jó utáni vágy

De jó lenne, ha olvasnánk a világ könyvében,
s észrevennénk a fájdalmat, a mások lelkében!
Nem csak a borítót látnánk, ami szépen csillog,
olvasnánk a sorok között, megfejtve a titkot!

Nem a gyarló mutatná meg, hogyan kéne élni,
hazug létet egy igazra kellene cserélni!
Nem az lenne a legelső, kit érdek vezérel,
hanem, aki adni képes mind a két kezével!

Jó lenne, ha végre látnánk valós igazságot,
s a szeretet emelhetné mennybe a világot!
De jó lenne világunkat újra széppé tenni,
szép szavakkal, jóérzéssel, földi mennybe menni!

Aranyosi Ervin © 2022-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Figyelek rád!


Aranyosi Ervin: Figyelek rád!

Figyelek rád és megérintem lelked,
ha szólok, szavam lágyan simogat.
Mert önmagad, úgy kell megünnepelned,
hogy tudd, hogy érezd, a csodám te vagy!

Figyelek rád, s ha tudlak, felemellek,
s mint szomjazó, úgy iszom szép szavad.
A hallgatással téged ünnepellek,
hogy érezd, lelkem általad szabad!

Figyelek rád és elnyerem figyelmed,
titkunk elvész, mindent kimondhatunk.
Büszke lehetsz és nincs mit irigyelned,
hisz egyaránt csak adunk és kapunk!

Figyelek rád és magam többnek érzem,
gazdagodom a perc csodáival,
köszönöm hát, hogy benned lehet részem,
örül lelkem, mikor beszélni hall!

Figyelek rád! Egymás szemébe nézve,
elmerülve, csak csendet hallgatunk.
Szép fényt gyújtunk az örömöt tetézve,
s a csend mélyében összeolvadunk!

Figyelek rád, amikor átölellek,
minden rezgésed lassan átveszem,
a lelkeink közös otthonra lelnek,
s akkor is látlak, ha behunyom szemem!

Aranyosi Ervin © 2022-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szemüvegen át


Aranyosi Ervin: Szemüvegen át

Szemüvegen át nézed a világod,
s csodálkozol, hogy sérül valóságod,
néha homályos, máskor felnagyít,
és elhiszed, a média tanít!
Mindennap másra fókuszál figyelmed,
mutatják, hogy ma kit kell irigyelned,
s elhitetik, hogy az élet nehéz,
s ezt látja mind, aki csak belenéz.

Lelkeden át kellene tisztán látnod
és megtalálnád élhető világod.
De te csak másolsz – mindennap ezt teszed –
pápaszemed naponta felveszed.
Vakságot okoz ez az okuláré,
s a tiéd rosszabb, mint egykor volt apádé,
bár igazat, jót, az sem mutatott,
megvezetett és út szélén hagyott.

Mit rád adtak, a szemüveg homályos,
az igazságot látni akadályoz,
elvakít és csak a csillogást adja,
a valóságot tőled megtagadja.
Bárcsak az ember az igazat meglátná,
élete értelmét végre megtalálná,
s ledobná végre az évezredes láncot,
ami rabbá tette az egész világot.

A szemüveged le kéne végre tenned,
hisz a csodád, nem kívül van, tebenned!
S ha egyszer majd lelkedből kiragyog,
lőn világosság, s te pedig hagyod,
hogy fény vezesse minden léptedet,
a világod végre megértheted!
Szíveddel láss, dobd el szemüveged,
s az élet onnan egyszerűbb lehet!

Aranyosi Ervin © 2022-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek


Aranyosi Ervin: Nem öregszik meg a lélek

Nem öregszik meg az ember,
míg a lelke fiatal,
amíg hajtja szíve, vágya,
amíg tudja mit akar!
Mert a lélek nem öregszik,
csupán a test fárad el,
ám ha képzelete szárnyal,
mindig új álmokra lel!

Nem kell félni a haláltól,
csak a gúnyád veted le,
átszunnyadsz egy más világba,
egy szebbe, egy kerekbe!
Ide akkor születsz vissza,
ha úgy érzed, dolgod van,
jobbá tennéd e világot,
hogy élhessünk boldogan.

Közben mindent elfelejtesz,
– előző életeket –
ezért aztán a tanulást
mindig újra kezdheted!
Hogyha tanulsz hibáidból,
azzal lelked építed,
persze gyakran akadályoz
mástól kapott tévhited!

Ám a lélek nem öregszik,
ha hajtja az akarat,
ha tudásban lebontana
évezredes falakat.
De az ember nem fejlődött,
csupán csak a technika,
tudománya értelmetlen,
van hát mit tanulnia!

Akik tudták, eltitkolták,
hogy van reinkarnáció,
nem lehetne vezethető,
egyetlen egy náció,
mert, ha nincsen mitől félni,
elporlad a hatalom,
s nem uralhat élősködő,
elménkre nem hat a gyom!

Amikor majd ezt megérted,
értelmed felszabadul,
nem a sikert kell megélned,
pénzért kaparnod vadul!
Inkább ki kell teljesedni,
s élvezni lét örömét,
megtanítani szeretni
árva emberek zömét!

Művészettel, gondolattal
tölteni világodat,
alkotással eltölteni
minden egyes napodat!
Ettől felüdül a lélek,
a képzelet szárnyra kél,
megvalósulnak az álmok,
a sors szebb jövőt ígér!

Nem öregszik meg a lélek,
nem vész el, csupán tanul,
ennél jobban, szebben élni,
s örülni ártatlanul!
Ébreszti a többi lelket,
mutatja nekik a fényt,
s elülteti bölcsességét,
visszaadva reményt!

Ha a világ értelmet nyer,
megérte az utazás,
s jövünk, amíg van itt dolgunk,
csak a test, a ruha más!
Egymásért kellene élnünk,
hiszen mind egyek vagyunk,
s csak a szív adhat tanácsot,
nem a fecsegő agyunk!

Aranyosi Ervin © 2022-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Közeleg halottak napja


Aranyosi Ervin: Közeleg halottak napja

A szekrényben ruhák vannak,
a sírok is szekrények,
földi ruhák laknak bennük,
nem szerethető lények,
akik egykor emberekként
tengették életüket,
lelkük más világba tévedt,
megtalálva helyüket.

Az útra nem vitték magukkal,
az elnyűtt, öreg ruhát,
nincsen szükség többé arra,
nem hordják azt odaát.
Ha pedig majd újra jönnek,
kapnak újat, másikat.
Nem a test – a földi ruha –
mit az ember megsirat.

Másik síkra távozóknak
az emléke itt marad,
gyásszal őrizzük szívünkben,
s a világ tovább halad.
Soha nem hal meg a lélek,
csupán csak eltávozik,
hiányt hagyva a szívünkbe,
mert „lényét nem látom itt”!

Emlékezés, megbocsájtás,
ennek jön el ideje.
Megbántottság és sértettség,
csak ócska lom, kivele!
Nincs helye az önvádnak sem,
csak tettük a dolgokat,
s jó neki, mindent megértett,
s odaát már boldogabb!

Amíg itt él emlékünkben,
soha nem is lesz halott,
egy nap majd mi is követjük,
s együtt leszünk, s ugyanott.
Túloldalon nincsen idő,
ezért sietnünk se kell,
a ránk váró feladatot
kell, hogy itt, végezzük el!

Aranyosi Ervin © 2022-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!