Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
30

By

Aranyosi Ervin: Békét akarunk!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Békét akarunk!

Békét akar, minden ember, minden nép!
Jóistenünk, száll fohászunk feléd!
Nem kellenek, a gyilkos fegyverek!
Hadd éljenek, hadd éljenek,
az emberek!

Adj békét nekünk, adj boldog életet,
adj csak jó utat, adj érző szíveket!
Tüntess ma el minden háborút,
legyen a lét, legyen a lét,
szép vándorút!

Refrén:
Mutasd nekünk,
hogyan szerethetünk,
minden gonosznak
véget vethetünk!
Mutasd nekünk
szeretni hogyan kell!
Adj békét mindörökre,
s magadhoz emelj fel!

Adj békét nekünk, múljon a fájdalom,
ne legyen már teher a vállakon!
Ki még nem lát, ébredjen már fel,
ez a világ, ez a világ,
már békét ünnepel!

Békét akar, minden ember, minden nép!
óhajunkat, letesszük most eléd!
Zokszó helyett, jöjjön végre öröm!
Hálás vagyok, hálás vagyok,
Istenem köszönöm!

Refrén:
Mutasd nekünk,
hogyan szerethetünk,
minden gonosznak
véget vethetünk!
Mutasd nekünk
szeretni hogyan kell!
Adj békét mindörökre,
s magadhoz emelj fel!

Aranyosi Ervin © 2023-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
21

By

Aranyosi Ervin: Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Ó, Istenem, mutasd meg a magyarnak,
amíg feje felett idegen hatalmak
döntenek, addig nem lesz szabad!
Ó, Istenem, mutasd hát meg magad!
Míg helyetted a „mocskos pénz” az isten,
s nincs oly vezér, kire szívvel tekintsen,
addig e nép árva rabszolgahad.
Ó, Istenem, mutasd hát meg magad!

Nyakunkba tettek kapzsi szolgabábot,
ki zsebre tenné, akár a fél világot,
de nemzetet szolgálni nem akar,
mert szívében Ő sosem volt magyar!
Hol van a szív, mely őseinkben dobbant,
hol van a láng, mely fénylőn lángra lobbant,
a magyar tűz, mely bennünk fennmarad?
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Lopják a földet, amit nekünk adtál,
s nem szóltunk semmit – te is csendben maradtál –
lassan a magyarnak semmi sem marad!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!
Hol van a hős, ki letépné a láncot?
Hol a vezér, ki dicsőséggel áldott,
ki hisz még benne, hogy népünk fennmarad!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Hitét vesztett népnek elfogy az országa,
mert győzhet felette a zsarnok kapzsisága,
s szomjan halunk ott, hol forrás fakad.
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!
Mutasd magad, és emeld fel e népet,
küldd angyalod, mennyei segítséged,
amely a bajban, majd győzelmet arat!
Ó, Istenem, mutasd már meg magad!

Aranyosi Ervin © 2023-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

febr
20

By

Aranyosi Ervin: Növesszünk fákat

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Növesszünk fákat

Kezdjük hát el, mutassunk példát,
eltökéltségünk bizonyítékát
facsemeték jelezzék bátran,
égre nyúlva a szép határban.
Ha majd a sok csemete felnő
és újra élni kezd az erdő,
boldog szívünkkel elmondhatjuk,
hogy világunkban nyomot hagytunk!

Ha majd a lombok összeérnek,
ha majd leveleik zenélnek,
ha a Nap fénye beragyogja,
élő hazánkat mosolyogva,
akkor, lehet itt Kánaán,
élhet boldog nép e hazán!
Élhet vággyal egy büszke nép,
kinek jussa a büszkeség!

Növesszünk fákat, élő vágyat,
mely ég felé nyúlt kezet, s ágat,
mely imádkozik istenéhez,
mely nem fojtja el, amit érez!
Váljunk a természettel eggyé,
teremtő ember-istenekké,
kik múltból vesznek élő példát,
s megóvják ezt a szép planétát!

Aranyosi Ervin © 2023-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jan
6

By

Aranyosi Ervin: Adjatok, adjatok!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Adjatok, adjatok!

Adjatok, adjatok, adjatok életet!
Gyújtsatok fényeket létünk egén!
Lássatok valódi, emberi lényeget,
ébresszen lényeket végre a fény!

Adjatok, adjatok esélyt az életnek,
álmokat dédelget bennünk az éj!
Lássátok végre a valódi tényeket,
rég átírt képeket raknak elénk!

Adjatok, adjatok esélyt a holnapnak,
hadd lássuk, világunk ránk mosolyog!
Valódi értékek lelkünkben ott laknak,
s akinek mondanak, nem az vagyok!

Adjatok, adjatok, adjatok életet,
óvjátok őket a holnapon át!
Törjétek össze a roncsoló mérgeket,
vegyétek vissza a nép vagyonát!

Adjátok vissza az összetört álmokat,
gyújtsatok meleget adó tüzet,
s meglátod, ebben az Isten is támogat,
éjben a hajnali csillag üzent!

Adjatok, adjatok, adjatok életet,
ébred a jászolban egy szebb jövő,
igazi béke kell, hadd jöjjön végre el,
létalakítón a célratörő!

Adjatok, adjatok esélyt a holnapnak,
lehajtott fejjel nem látjuk a célt!
Emeld fel arcodat, gondjaid fogyhatnak,
nem kell az önző harc hatalomért!

Adjatok, adjatok, éltető szép hitet,
éledjen bennetek felismerés!
Szeretet járjon át ébredő szép szívet,
benne az összes kincs, s nem is kevés!

Aranyosi Ervin © 2023-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
17

By

Aranyosi Ervin: Szabadság-virág

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Szabadság-virág

Vihar kell!
Ne játszanak a tűzzel!
Hát varázsoljunk nagy vihart!
Esőcsepp hulljon puszta földre,
amiből majd jövőnk kihajt!
Villám tépje fel ostorával
a felhők öntelt bársonyát!
Ébresszük fel a mélyen alvót,
ki veszni hagyja szép honát!
Villám cikázzon felragyogva,
világítson már fényesen,
a sötét pedig meneküljön,
dörögjön hangunk érdesen!
Mossuk le végre napjainkról
a ránk öntött gyalázatot,
kergessük el ki bűneiért,
mindig minket hibáztatott!
Emeljük fel az élő népet,
alkossunk igaz nemzetet!
Aszállyal sújtva, jól lakatni,
az éhes lelket sem lehet!

Vihar kell!
Nem kell tűzijáték!
Szemfényvesztésnek nincs helye!
Eljött végre a rendcsinálás,
sorsunkba berótt ideje!
Adjuk össze fájdalmainkat,
ne sírjunk csak külön-külön,
a megosztás álomba ringat,
fogjuk a hazugot fülön!
Kérjük csak számon történelmünk,
elhazudott népet, hazát,
nem egymással kell ölremennünk,
megvédve magunk igazát!
Miért kell függjünk bárki mástól,
mért más írja történetünk?
Alantasok miért tehetnek
kedvükre bármit meg velünk?
Judások adták el hazánkat,
nyakunkra ültek amazok,
akik oly rég e földre vágynak,
ezért nem vagyunk szabadok!

Kell a vihar!
Mert néma csöndben
nem hallatszik a gondolat!
Ki kell bukjon, hiszen különben,
minden ugyanaz marad!
Villám kell szürke, hűvös égre,
mennydörgés, hangos dobbanás!
A földnek tiszta esőcseppek,
fejeken sok-sok koppanás.
Ébresztő, féktelen üvöltés,
ne aludjon a nép tovább,
nélkülük senki nem varázsol,
a puszta létbe szép csodát!
Kell a villám, a tisztítótűz,
igaz törvények tégelye,
amit egy egész nép varázsol,
emberi jogokkal tele!
Keljen élet, vihar nyomában,
egy észszerű, egy szebb világ,
magját, ha elvetjük a mában,
kinő a szabadság-virág!

Aranyosi Ervin © 2022-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
4

By

Aranyosi Ervin: Hazaszeretet a mában

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hazaszeretet a mában

Bárhol is jársz, szerte a világban,
hazádat máshol meg nem lelheted,
a gyökered idenőtt hajdanában,
meghatározva az egész életed.

A nép, mely itt él, mindig a te néped,
e tájon szíved hangosan dobog.
Hogy mi köt ide mindörökre téged,
s mitől vagyunk mi itthon boldogok?

Ideköt minket milliónyi emlék,
ezernyi érzés, mely hatott reánk ,
a kultúránk, mely pallérozta elménk,
a büszkeségünk, mert ez a hazánk.

Még ideköt az édes anyanyelvünk,
mely képalkotó, teremtő, magyar!
Mely megtanított ötletekre lelnünk,
mely minket jobbá tenni is akar!

Ideköt a földünk gazdagsága,
a pusztáink, vizeink, erdeink.
A távol járó fájdalmas honvágya,
s a büszkeség, kik voltak eleink.

Az Istenünknek is magyar a lelke,
Ő oltalmazott népet és hazát,
s az örömét itt mindig bennünk lelte,
és megmutatta népe igazát.

Ám tanulnunk kell hazánkat szeretni,
hogy megmaradjon, és legyen magyar!
Hogy ne kelljen egy népet eltemetni,
mert céltalan, s csak túlélni akar!

Aranyosi Ervin © 2022-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jún
23

By

Aranyosi Ervin: Milyen jó dolog is…

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Milyen jó dolog is…

Milyen jó dolog is,
ha figyelnek szavamra!
Ha úgy, mint egy ruhát
felveszem magamra,
s tükör elé állok:
– hadd lássam,
hogy néz ki!
Lehet-e a szép szót,
még jobbal tetézni?

A tükröm ti vagytok,
kedves olvasóim,
ti dekódoljátok,
leírt, igaz szóim,
s talán, mindőtöknek
egy-egy vers mást jelent,
ha elgondolkodtat,
átírja a jelent.

Ha a szívetekbe,
érzéssel találok,
amikor megírom,
mi lehet ránk átok,
mikor a szeretet
szép nyelvén beszélek,
akkor érzem, tudom,
küldetésben élek!

Úgy kell a szeretet,
a mosoly ragyogása,
mint az éltető víz,
az élet forrása.
Amikor mutatom
hozzá a jó utat,
megleled magad is
a fényt hozó kutat!

A vers csak egy eszköz,
nem túl tudományos,
mint egy sámán dobja,
varázsoló táltos.
Segít elrévedni,
a jövőbe látni:
lelkünk, helyes útját,
hol fogja találni!

Ritmusától a szív
sokkal szebben dobog,
a megfáradt lélek
lángjához kuporog,
s akar melegedni,
rímtől felvidulni,
érzések és álmok
tengerébe hullni.

Nem irányítalak,
még nem is vezetlek,
csupán a fényt adom,
látni a szemednek.
Festem én színesre,
dicsérő szavakkal,
s lelki-ételekkel
telik meg az asztal.

Ha válogatós vagy,
az sem baj énnékem,
adok választékot
hőn szeretett „népem”.
Te pedig csak olvasd
jövőd ki belőle,
s lépj az igaz útra,
ne fuss el előle.

Örülök, ha sokan
figyelnek szavamra,
s gondolattal, verssel
telik meg a kamra.
Jó lesz jövőre is,
s ha eljön a jövő,
szeretetet adhat,
minden álmot szövő!

De, tudod, a verset
tovább kéne adni,
szájról, szájra szállva
tud élő maradni.
Hadd legyen hát sólyom,
szabad szárnyú madár,
akit vár az égbolt,
s a végtelen határ!

Aranyosi Ervin © 2022-06-23..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
30

By

Aranyosi Ervin: Cica-parlamentben

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Cica-parlamentben

Én csak felszólaltam,
ők pedig hallgattak…
Szemeik úgy látom,
lassan leragadtak.
A cica-parlament,
az emberi mása:
nem érdekel senkit
a szónok nyávogása…

Lényeg, hogy meglegyen
a betevő falat,
Ezt kikövetelni
nem könnyű feladat!
Ha a miénk megvan,
nyugodtan alhatunk,
hiszen négy éven át
hatalomban vagyunk!

Az utolsó évben
ígérgetni kezdünk,
kell az aktivitás,
mert különben vesztünk.
Újabb három évig
alhatunk szabadon,
hisz a ciklus során
nem fognak szavadon.

Én csak felszólaltam,
társaimhoz szóltam,
egy új cicatörvényt
összedoromboltam.
Nincsen ellenvetés,
hisz mindenki alszik.
s mivel titkosítjuk,
a nép sem haragszik.

Aranyosi Ervin © 2022-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
22

By

Aranyosi Ervin: Magyar legény…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Magyar legény…

Magyar vagyok, ha rám nézel,
láthatod, hogy ki vagyok!
Ha magyar vagy, te is érzed,
magyar lelkünk kiragyog!
Minden este ezt tükrözik
odafenn a csillagok.
Kételkedni nemzetemben,
senki fiát, nem hagyok!

Magyar vagyok, magyar földön
eszem magyar kenyeret,
barátsággal köszöntelek,
nyújtsd ide a tenyered!
Nemzeti szín szalagom van,
az díszíti kalapom,
de a lelkem is színmagyar,
senkinek el nem adom!

Magyar vagyok, tiszta szívvel,
őrzöm magyarságomat!
Testvéreim lakják körben,
megnyirbált országomat!
Testvéreink veszik körbe,
s a magyar nyelv összeköt,
egykor egy hazában éltünk,
magyar szívünk összenőtt!

Hej, de jó lenne, ha újra
egy nép lenne a magyar,
s az történne a hazánkban,
amit a nemzet akar!
Békességben mind megférnénk,
mint égen a csillagok,
mindig büszkén mondhatnám el:
– Én is egy magyar vagyok!

Magyar legény, igaz hitű,
magyar anya gyermeke,
s nem is az lenne a fontos,
hogy a sok pénz felvet-e?
Sokkal inkább, hogy a magyar
összefogva boldogul,
mert lelkébe a bátorság,
s nem a félelem szorul.

Magyar vagyok, tiszta lélek,
magyar nyelvem éltetem.
Gondolataim teremtik,
nap, mint nap az életem!
Szavaimmal teremtem meg
jövőmet és sorsomat,
nem vagyok az, ki gonosznak,
alázattal szót fogad!

Magyar vagyok, s ha rám nézel,
ha magyar vagy büszke vagy!
Van okunk a büszkeségre,
történelmünk tükre nagy!
Csak a homály eltakarja,
mert más, irigy nemzetek
foga fáj kies hazánkra,
s várja mikor nem leszek.

Ha magyar vagy fordíts sorsot,
emeld fel a népedet,
szép hazánkban élhessünk már
boldog, békés életet!
Az, aki nem minket szolgál,
hagyja el e szép hazát,
a magyarság hadd élje meg
békéjét és igazát!

Aranyosi Ervin © 2022.03.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
30

By

Aranyosi Ervin: Magyarnak születtem

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Magyarnak születtem

Én itt, és magyarnak születtem,
ez az ország az én hazám!
Síkságát, napsütötte dombját,
sok jó elődöm hagyta rám!
Mindezt még védi ősi törvény,
s ma mégis rablók, árulók,
minden rögöt uralni vágynak,
s egy megtűrt nép tagja vagyok!
Egy régi, ősi, büszke népé,
mely összetartott, s osztozott,
s őrizte Isten adományát,
mely rá dicső múltat hozott!

Én itt, és magyarnak születtem,
de lelkem bilincset visel,
idegen szórja kincseinket,
tolvaj, enyves kezeivel.
S a magyar régen elfeledte
szeretett népét, Istenét,
s vele elveszti szép hazáját,
összetartó természetét.
Árpádnak népe igába hajtva,
s felette mások döntenek,
elveszett rég a nép hatalma,
s lelkünkre epét öntenek.

Én itt, és magyarnak születtem,
édes hazámért lázadok,
népünkre hazug álmot hoztak,
vérzivataros századok.
Mások írták történetünket,
nem áldjuk, s tudjuk Istenünk,
más Istent tettek a nyakunkra,
a magyaroké nincs velünk!
A más isten, maga az ördög,
s a nemzetünk fogy, elkopik,
árulók szolgálják a sátánt,
s a nép csak nyög, s szomorkodik.

Én itt, és magyarnak születtem,
s ébreszteném a népemet,
nincs választás, hiszen megosztva,
egy nemzet teljes nem lehet!
Ébredned kell magyar testvérem,
hét vezér vére összeköt,
ne rettegj folyton túlerőtől,
ne hajolj meg a gaz előtt!
Ha élni akarsz a hazádban,
s nem csak tengetni életed,
hinned kell ősök igazában,
mert ez ősi jussod neked!

Mi itt, és magyarnak születtünk,
és mind-mind egy vérből vagyunk,
a teremtőnk példáján lettünk,
s a Földön szép nyomot hagyunk!
Hát áldd meg Isten nemzetünket,
és kell, hogy végre megsegíts,
add hát vissza régi hitünket
és elénk szép jövőt vetíts!
Emeld fel néped méltó helyre,
adj élő célt, megélhetőt,
hogy végre, újra összefogjon,
adj hát hozzá elég erőt!

Mi itt, és magyarnak születtünk,
s él még a magyar Istene,
hadd dobbanjon együtt a szívünk,
kísérje azt magyar zene!
Hegyek, folyók, alföldi tájak,
magyar falvak és emberek,
segítsetek, hogy azzá váljak,
egy hős nemzet vére legyek!
Tisztuljon végre meg az ország,
ne marjon féreg foga már,
tegyük e hont ma ismét naggyá,
hol ránk e Menny otthona vár!

Aranyosi Ervin © 2022.01.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »