Mindennapok, élet, gyász, remény, hit | Aranyosi Ervin versei

okt
29

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Modern kori csapda

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, boldog, élhető, gyermek, kerget, Modern kori csapda, okos kütyű, példa, szeretet, Szülő, valóság, vers, világ 2 hozzászólás

A fotó a Facebookról való

Aranyosi Ervin: Modern kori csapda

Nem az a jó szülő, aki mindent megad,
tereád van szükség, hát ne áltasd magad!
Nem helyettesíthet okos kütyü téged,
mert te életedet a munkádnak éled!
Vagyontárgy, kényelem, pénzért megvett holmi,
elhibázott a hit: Mindezt birtokolni!
Így a gyermekedet csapdába kergeted,
pedig ő szívesen lenne inkább veled!

Később megpróbálnád onnan kiemelni,
csak az utat hozzá nem fogod meglelni!
Mikor majd megérted, neki mi hiányzott,
rájössz, nem mutattál élhető világot!
Most még nincsen késő, lelkét megmenteni,
időd rááldozni és boldoggá tenni!
Hiszen, szeretetre vágyik minden lélek,
mutass neki példát: – Valóságban élek!

Aranyosi Ervin © 2024-10-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
20

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Égi kapottság

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, boldogság, csillagok, diktál, Égi kapottság, emberibb, költő, megörökít, őseink, szeretettel, szívek, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Égi kapottság

Fentről diktálsz, én hallgatom,
leírom, majd továbbadom.
Ettől lettem én a költő,
sorsom önmagamra öltő,
világító, lámpást hordó,
titkos kódokat megoldó,
kifejező, megmutató,
érzéseket továbbadó.

Amit kapok, másnak adom,
ez a nemes feladatom,
ha elvégzem, többé válok,
szép utamra rátalálok.
Teszem dolgom szeretettel,
szállok én a képzelettel,
együttérzek más szívekkel,
ez adja meg, mi nekem kell!

Ez adja a boldogságom,
ez javítja a világom,
ez visz fényt a holnapokba,
hadd lássak a csillagokba!
Írom hát, mit lelkem diktál,
s benne lelked, hiszem, itt jár!
Én csupán megörökítem,
létem vásznára vetítem.

Hadd láthassa végre más is,
az ösvényt, amely hozzád átvisz,
ami segít tisztán látni,
sokkal emberibbé válni!
Megérteni és követni,
a tudást is felfedezni,
mit őseink reánk hagytak,
s az igazak továbbadtak.

Aranyosi Ervin © 2024-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
15

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Mutasd meg Istenem…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: álmodva, Aranyosi Ervin, boldog, dolgom, életem, Mutasd meg Istenem..., szándék, születtem, terv, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mutasd meg Istenem…

Mutasd meg Istenem igazi arcodat,
hadd lássam, hadd értsem, csodás szándékodat!

Hadd legyek éppolyan, mit egykor terveztem,
mikor e létemet álmodva születtem!

Követném lábnyomod, tenném a dolgomat,
jóságtól, emberként lehetnék boldogabb!

Hadd lássam tervedet, célodat énvelem,
mivégből jöttem én, miről szól életem!

Küldj álmot én reám, tedd látóvá szemem,
hadd lássam ösvényed, át itt az életen!

Mutasd hát Istenem, értelmet adj nekem,
mutasd a jó utat, dolgom hogyan tegyem!

Aranyosi Ervin © 2024-10-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
7

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, feladat, hit, holnap, lelked, Mozaikból épült..., önismeret, Önmagad, szembenéz, szolgál, teremt, vágy, valós, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mozaikból épült…

Apró darabokból raktad össze lelked,
a sok mozaikban örömödet lelted,
hited kis kockái lassan összeálltak,
felépíthetted hát benne fellegvárad.

Ott bújtál meg aztán a bástyáid mögött,
úgy tűnt, hébe-hóba, igazán működött.
Ám olykor érkezett egy váratlan vihar,
s megsértett, megbántott bús villámaival.

Így hát kioltotta szép lelked vágyait,
és már nem segített többé az árva a hit.
S lám csak, mozaikod lassanként szétesett,
s hozott álmot búsat, fájót és rémeset.

Próbálj meg most újat álmodni világra,
teremts és támaszkodj lelked adta vágyra!
Vizsgáld csak meg hited! Vajon jól gondolod?
Vagy csak áltat téged, s nem is valós dolog?

Talán újra kéne építened magad,
önmagad ismerni, ez komoly feladat!
De, ha szembenézel végre önmagaddal,
akkor szembenézhetsz bármikor a Nappal!

Hiszen fényből jöttél, s holnapot teremthetsz,
és a tudatosság sok mindent elrendez.
Mozaikod végre téged fog szolgálni,
mostani világod, kerekké fog válni!

Aranyosi Ervin © 2024-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
5

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Nehéz bőrönd

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, bocsáss meg, csoda, életutad, emlékek, fájdalom, gyűjtött, lom, Nehéz bőrönd, őríz, teher, vagyon, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Nehéz bőrönd

Nehéz a bőrönd, de cipeld csak tovább,
és nyisd ki olykor, és lesd meg a csodát,
hogy mennyi mindent gyűjtöttél bele,
hogy mivel raktad az életed tele!

Szedd ki közüle a sok-sok kacatot,
ami bántott, s örömöt nem adott,
dobd csak szemétre, ne őrizgesd tovább,
ne nyomja lelked, töröld ki a nyomát!

Bocsáss csak meg, és tedd le terhedet,
ha tovább viszed, úgy sem tesz jót neked.
Inkább csak őrizd a szép emlékeket,
azok emelik, könnyítik lelkedet!

Nehéz a bőrönd? Sok lommal van teli,
sok fájda-lommal, mely szíved hergeli,
s nem is emlékszel valós okára tán,
de hozzád nőttek életutad során.

Inkább csodáld meg újra a szép emlékeket,
vetítsd lelked vásznára, segít a képzelet!
Képes vagy visszanézni az elszállt tegnapot,
s a megélt kedves érzést, a mában megkapod!

Kapaszkodj meg e kincsben, mert ez a vagyonod,
ez az, amit világod boldogan megadott.
Ha csupa jóérzéssel van bőröndöd tele,
könnyebben melegszik át idős korod tele.

Aranyosi Ervin © 2024-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
28

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, égigérő fa, föld, forrás, kígyó, mag, mennyország, őseink, por, pusztul, tudás, tudatlanság, Vár-e még az ÉDEN?, vers, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Azt hiszem, hogy kár volt lejönni a fáról,
megfeledkezni egy élhető világról!
Hagytuk, hogy szép földünk rút pokollá váljon,
s kivágtuk a fát, hogy utunkba ne álljon!
Én úgy visszamásznék az égig érő fára,
hogy onnan nézek a pusztuló világra,
s aki még menthető, szívvel felemelném,
hogy a Mennyországban, hadd kerüljön mellém!

Persze, volt egy kígyó, ami megmérgezett,
tudatlanság mérgét itatta meg veled,
s velem is, hiszen mi mindig egyek voltunk,
s őseink fájától messze kóboroltunk.
Kiszáradt forrásunk, s nem tudjuk, hol eredt,
de nem is keressük már az eredetet.
Nincsen saját utunk, háttérből vezetnek
kígyóféle lények, s méreggel etetnek.

Temetjük földünket, ránk pénzcsizma tapos,
háttérben a kígyó, igencsak alapos.
Bábukat döntöget, terepasztalt játszik,
hazugság fegyverrel, igazra vadászik.
Médián át mérgez, élőt, s elmét rombol,
hogy menekülhetnénk ebből a pokolból?
Merre van őseink hatalmas tudása,
lesz-e még népünknek hajnal-hasadása?

Van-e még rá idő, fánkat megtalálni,
összekapaszkodva, tetejére mászni?
Vár-e még az ÉDEN, ott van-e az égben,
vagy maradjunk itt lent, talpig feketében?
Haldokolva élünk, és várjuk halálunk?
Világunkkal együtt örök porrá válunk,
mit a sátán keze gúnyosan elmorzsol?
Marad MAG utánunk, mely kikel a porból?

Aranyosi Ervin © 2024-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
20

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: ablak, Aranyosi Ervin, árnyék, Felnyitnám a szemedet, hatalom, igazság, kétes, mag, Napvilág, szíved, tanít, tisztán, tudás, vers, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Felnyitnám a szemedet,
ha szeretnél már látni,
súgnék, hogyha akarnál
a sarkadra állni!
Tanítanám a tudást,
mit elvettek tőled,
tisztánlátó földi lény,
válhatna belőled!

Mondanám, ha értenéd,
megnyitnám a szíved,
szeretetet küldenék,
mely beléd magot ültet.
A magban ott a tudás,
a jövődnek terve,
locsolnám, mert kell, hogy láss,
létet ünnepelve!

Ébredj, nyisd ki szemedet,
úgy nézz a világra,
hangolódj az életre,
ne a hazugságra!
Tárd ki végre ablakod,
nyiss a tiszta fényre,
lásd tisztán a világod,
Napvilágra lépve!

Hagyd hátra az árnyékot,
engedd el a múltat,
vizsgáld csak meg hitedet,
a rosszul tanultat!
Keresd csak az igazat,
mert szabaddá az tesz,
az igazság gazdagít,
s benned új tavasz lesz!

Zárd le, mi nem működött,
adj esélyt a mának,
ne higgy többé hatalom
kétes „igazának”!
Le kell végre bontanunk
a hazugság várat,
hisz addig a javulás,
mint alvó mag, várat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
17

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, árvíz, delej, élő, esőbomba, Féktelen, fél-elem, föld, kerozincsík, Manipulált világ, repülőgép, végtelen, vers 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Hiába nézek az égre,
most ott Istent nem lelem,
féktelenül száll a Földre,
végtelen sok fél-Elem.

Repülőgépek hordozzák,
s élő nyög e súly alatt,
haldokolnak a növények,
mérget szül a pillanat.

„Kerozincsík” felleggé lesz,
delejjel terelgetik,
árvízt hozó esőbombák,
a világot rengetik.

Sosem látott zivatarok,
fákat döntő szélvihar,
halálmadár száll az égen,
füstölgő szárnyaival.

Elszippantják a vizünket,
kiszárad forrás, patak,
aszály sújtotta földeken
lassan élő sem marad.

Aranyosi Ervin © 2024-09-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Honnan a tudás?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: Aranyosi Ervin, bárka, elbutul, értelmes, gondolkpdó, hazugság, Honnan a tudás?, igazság, okos, özönvíz, szeretet, történelem, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Honnan a tudás?

Ha mindig a hazugságot tanították meg neked,
s nem látod az igazságot, mit kap tőled gyermeked?
Elhiszed, mert olyan mondta, aki magasra került?
Megértened a világot, pont ezért nem sikerült!

Így az életeddel játszol, talán ők is játszanak,
tanult módon színészkednek, s jó embernek látszanak.
Kegyes hazugság világod, a valóst, nem ismered,
mindig annyit tudhatsz róla, amit mutatnak neked!

Manapság képedbe tolják, amit tudhatsz, a kevést,
s úgy tálalják, mint hamis hírt, holmi összeesküvést!
Az igazság el van rejtve, s téged nem is érdekel,
médián át hatalommal, hazug hírrel érnek el.

Hazugság a történelmünk, sok áruló írta át,
nem tükröz az valóságot, csak hazugok „igazát”!
Hiszen azt a „győztes” írta, ki sosem volt egyenes,
így aztán a történelem, tört részektől szemetes.

A tudomány csak pénzt szolgál , fejlődik a technika.
Okossá lesz minden eszköz, s elbutul a nép fia!
A gondolkodót szedálják, mert csak így vezethető,
s nincs, ki lássa, ez a világ, így nem is lesz menthető!

Büszke vagy a tudásodra, s biztos az, hogy jól tudod?
És ha mind-mind hazugság volt, ami hozzád eljutott?
Jól tudod a hazugságot, hát erre büszke lehetsz,
ez lehet a te kereszted, amit válladra vehetsz!

Pedig lenne másik út is, mely értelmes, s élhető,
a hazugság, igazságra, ma még lecserélhető!
Jobbá kéne csak szeretned magadat és másokat,
teremteni egy világot, hol a szív nem fáj sokat!

Hazugságra épült világ, előbb-utóbb összedől,
csak tudással menekülhetsz az új „Özönvíz” elől!
Lesz-e Bárka, mire felszállj, lesz e tutaj, mire ülj?
Lesz-e értelmes megoldás, hogy végül megmenekülj?

Aranyosi Ervin © 2024-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
30

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: anyag, Aranyosi Ervin, család, csoda, feladat, gyermek, hála, háttér, képzelet, oktatás, szeret, szívvel, Tanárnak lenni, tantárgy, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Tanárnak lenni úgy hiszem,
ma nehéz feladat,
mert nem elég az oktatás,
adnod kell magadat!
Tanítani csak úgy lehet
a sok kisgyereket,
ha figyelmed, szereteted,
rájuk csepegteted.

És ismerned kell hátterét,
honnan jött, mit hozott,
mitől lett olyan, amilyen,
milyen álmot kapott!
Milyen terhet rakott reá,
még otthon a család,
megismerni, s felismerni,
e munka vár reád!

Tudást átadni úgy lehet,
ha élő az anyag,
változatos és érdekes,
s ki adja sem hanyag.
Ha tudod azt, a gyermeket
elérni hogy lehet,
hogy mitől válik nyitottá,
az alvó képzelet!

Meg kell ismerd, hogy lelkében
milyen álom lakik!
Hogy hogyan képes látni ő
az élet dolgait!
S tudom, tanterv, portfólió,
s ezer gond vár reád,
s te inkább azt a gyermeket,
szívvel tanítanád!

Mert biztos szunnyad tehetség,
készség is benne sok,
de milyen földbe ülteted
el a tudás-magot.
Tantárgyad, fontos őneki?
Vagy tán felesleges?
A kreatív, az renitens,
s nem mindenért repes.

Ha bántod őt, a lelkében
elhalhat a csoda,
s a zseni is benne marad,
ha nem figyelsz oda!
Tanárnak lenni, úgy hiszem,
ma igen nagy teher,
s aki mégis szívvel teszi,
az hálát érdemel!

Aranyosi Ervin © 2024-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva