Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

okt
22

By

Aranyosi Ervin: Szabadság, egyenlőség, testvériség?

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Szabadság, egyenlőség, testvériség?

Kommunizmus, az sosem volt még!
Ezen a bolygón nem is lehet!
Sohasem lesznek egyenlőek
világunkban az emberek!
Hiszen a bőség kosarából,
az erősek választanak,
és mindent, mihez hozzáférnek,
a sajátjuknak tartanak.

Amíg az ember fel nem ébred,
s nem tudja azt, EGYek vagyunk,
addig bizony, csak egy irányba,
egy zsákutcába tart utunk.
Ameddig az érdek szabályoz,
s szívünkben nincsen szeretet,
addig a gyűlölt kommunizmust,
valóssá tenni sem lehet.

Nem volt, s nem is lesz, ezt kell tudni,
amíg létezik hatalom,
amíg a világ bármely részét,
még birtokolni akarom.
Az ember önző, nagyra vágyó,
ezért hát bánt is másokat,
letarolja mesés világát,
és végül ő lesz az áldozat.

Csak együtt kéne tudnunk élni,
mástól semmit sem venni el,
adni szívből, a jót teremtve,
hisz lelkünk többet érdemel!
Szeretnünk kéne megtanulnunk,
önzetlen adni, hogy legyen,
eggyé válni mindenki mással,
s hagyni, hogy boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2025-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
19

By

Aranyosi Ervin: A sötétség napjai

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A sötétség napjai

Sötétség erői uralják a Földet,
elpusztítva élőt, éltetőt és zöldet!
Isteni fény nem jut át a szürkeségen,
nem táplálja lelkünk, hogy kellően égjen.

Nem figyelünk régen belső hangjainkra,
halványodik bennünk az ősök adta minta.
Technika szívja el utolsó erőnket,
fals érzések adják lelki betevőnket.

Reklámok, rossz hírek, elnyomják elménket,
halványulnak bennünk az emberi emlékek,
agyunk kihipózva, szívünktől elvágva,
érzéketlen bámul erre a világra.

Okos eszközök a figyelmünket vonzzák,
szánkba adott szavak, mintha döntést hoznánk.
Ám a gondolatok mind megvezetettek,
s nyoma sincs már bennünk értő szeretetnek.

Mint gonosz álomban, fuldoklik a lélek,
düh, harag irányít, s felébredni félek!
A felébredettek kicsinyke csoportja
csak, mely önmagában Isten lelkét hordja.

Ők is külön-külön, szanaszét szakítva,
egymásról nem tudva, jóból kitaszítva.
Apró különbségek zárják el az utat,
mert uralni vágyják ők is a másikat.

Ezért megoszthatók, s lelkük tehetetlen,
nem látják az „Egyet” meg az emberekben.
Nem válnak a sejtek szervvé, szervezetté,
úgy, ahogy Teremtőnk igazán szeretné.

Bezzeg a sötétség szervezetten támad,
az érző szív kihűl, a szem könnybe lábad,
a holnap reménye lassan elmosódik,
a szem vakká válva, nem lát már valódit.

Hazugságból épül kerítés köröttünk,
s évezredes átok kullog csak mögöttünk,
vállunkat lehúzza, nyomaszt csak a terhe,
mintha összes időnk lassacskán betelne.

Úgy tűnik, megoldást sehogy sem találunk,
jövőt építenénk, s eszköz nélkül állunk,
mert minden, ami kell sötét oldalon van,
s mi csak bábuk vagyunk már e játékokban.

Sötétség erőit oly sokan szolgálják,
cserébe a sikert, a megbecsülést várják,
csak Júdáspénz kapnak, mégis attól félnek,
hogyha nem szolgálnak tovább, nem is élnek.

Féltik állásukat, a munkájuk árát,
s inkább megfeszülve a Sátánt szolgálják,
ezzel ők tartják fenn a rabszolgaságot,
az embert uraló rabszolga-világot!

Pedig, ha a szolgák, egyként felállnának,
sorsukat teremtő lényekké válnának,
szabad akaratuk végre visszakapnák,
sötétség erőit könnyen meghaladnák.

Okos eszközöket el kellene dobni,
újra élni kéne, s nem folyton halódni,
saját érdekünket, nemzetet szolgálni,
itt lenne az idő, talpra kéne állni!

Média-vakságot gyógyítani kéne,
és az emberiség egy jó útra lépne!
E rossz rémálomból fel kéne ébredni,
és újra teremtő, jó lelkekké lenni!

Aranyosi Ervin © 2025-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
26

By

Aranyosi Ervin: Mért nem élünk?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Miért nem élünk?

Miért nem élünk tudatosan,
tiszta szívvel és okosan?
Másokban a szépet látva,
csak jót hozva a világra?

Miért nem élünk emberségben,
egészségben, teljességeben?
Miért törekszünk gazdagságra,
közömbösen a világra?

Miért nem élünk, és teremtünk,
hová lett az Isten bennünk?
Miért is állunk be a sorba,
létünk veszélybe sodorva?

Miért nem élünk szeretettel,
miért magányos annyi ember?
Miért butíthat a hatalom,
és ha ural, azt miért hagyom?

Miért nem élünk egy nemzetként,
mintha jó testvérek lennénk?
Miért hagyjuk, hogy megosszanak,
ígérgető, hazug szavak?

Miért nem élünk, mint őseink,
a szeretet törvény szerint,
együtt élve természettel,
hol jó gazda volt az ember!

Miért nem élünk, miért haldoklunk,
miért nem tudjuk, mi a dolgunk?
Míg a választ mástól várjuk,
a lét értelmét nem találjuk!

Aranyosi Ervin © 2025-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
28

By

Aranyosi Ervin: Újra kéne álmodnunk a létet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Újra kéne álmodnunk a létet

Ez a világ valahogy félresiklott,
nem arról szól, amiről kellene!
Az emberek elfeledték a titkot,
s a lényegbe már nem látnak bele!

Hiszen élhetnénk boldogan és szépen,
nagy vidáman együtt, boldogan!
Nem fuldokolva az élet tengerében,
s az időben, mely csupán elrohan!

Megtölthetnénk végre tartalommal,
s nem hajszolnánk az ördögadta pénzt,
és nem törődnénk önző hatalommal,
amely csak gonddal és kínnal tetéz!

Újra kéne álmodnunk a létet,
és szeretettel tölteni tele,
hogy elmondhassuk, újra jó és szép lett,
és többé már nem halhatunk bele!

Aranyosi Ervin © 2025-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
20

By

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Felnyitnám a szemedet,
ha szeretnél már látni,
súgnék, hogyha akarnál
a sarkadra állni!
Tanítanám a tudást,
mit elvettek tőled,
tisztánlátó földi lény,
válhatna belőled!

Mondanám, ha értenéd,
megnyitnám a szíved,
szeretetet küldenék,
mely beléd magot ültet.
A magban ott a tudás,
a jövődnek terve,
locsolnám, mert kell, hogy láss,
létet ünnepelve!

Ébredj, nyisd ki szemedet,
úgy nézz a világra,
hangolódj az életre,
ne a hazugságra!
Tárd ki végre ablakod,
nyiss a tiszta fényre,
lásd tisztán a világod,
Napvilágra lépve!

Hagyd hátra az árnyékot,
engedd el a múltat,
vizsgáld csak meg hitedet,
a rosszul tanultat!
Keresd csak az igazat,
mert szabaddá az tesz,
az igazság gazdagít,
s benned új tavasz lesz!

Zárd le, mi nem működött,
adj esélyt a mának,
ne higgy többé hatalom
kétes „igazának”!
Le kell végre bontanunk
a hazugság várat,
hisz addig a javulás,
mint alvó mag, várat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

febr
26

By

Aranyosi Ervin: Helyzetjelentés

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Helyzetjelentés

Ébresztgetjük az alvókat,
s nem tudjuk, hogy lehet-e?
Az ébredő úgy érzi, hogy
ő itt csak egy remete.
El van zárva a világtól,
s ő lát itt csak egyedül,
a többiek megvakultak,
szemükre hályog került.

Mi okozza a vakságot,
politika, média?
Az embernek, történelmét,
újra kéne írnia?
Bizony, nem fáj még eléggé,
hogy hazuggá vált a lét,
a kényelem csak a fontos,
amit letesznek eléd.

Van még néhány ébresztgető,
aki talán szólni mer,
aki bátran, vészharangot
másokért még félrever.
Mutatja az igazságot,
felnyitogat szemeket:
– Megmentheti a világot,
a valódi szeretet!

Annyi ember él a Földön,
élhetnénk mind boldogan,
jólétet is teremthetne
ez az emberi folyam.
Oly kevesen uralkodnak,
milliárdnyi nép felett,
felébrednünk rémálmunkból,
higgyétek el, még lehet!

Élünk bús rabszolgaságban,
s aki ural, az henyél,
végrehajtjuk, amit ránk mér,
s megfizetünk mindenért.
A világ minket szolgálna,
ha győz a népakarat,
lebonthatnánk, a mikörénk
épült börtön falakat.

Vajon, tényleg bábuk lennénk,
ezért játszhatnak velünk?
Elhitették, hogy ők írták
előre meg életünk.
Övék minden, a mi jussunk,
egyedül a félelem,
s ezért bukdácsolunk végig,
keresztül az életen?

A hatalomnak hívői
hazug istent szolgálnak,
elhiszik még, a sikerrel,
a sok pénzzel jól járnak.
Minden alvó, csupán csak
egy kihalóban lévő faj,
s eltűnik a föld színéről,
mint ajakról a sóhaj.

Vajon a felébredettek,
tudással, mit kezdenek,
s mit kell tenni, hogy
a népek lassan ébredezzenek?
Megéri-e a küzdelem,
két tűz közé szorítva,
elmúlhat-e a rémálom,
biliből kiborítva?

Érdemes-e ébreszteni,
(hogy hülyének nézzenek)
olyanokat, kik elhiszik,
hogy a júdáspénz remek?
Félelemből kiszolgálják,
a hatalmon lévőket,
munkájukkal sakkban tartva
félelemben élőket.

Az élet minden területét
uralja a hatalom,
sose kérdezte meg tőlem,
akarom, nem akarom?
Ők hozzák a törvényeket,
melyek látszólagosak,
keveseket támogatnak,
s eltaposnak másokat!

Aranyosi Ervin © 2024-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

dec
27

By

Aranyosi Ervin: Taníts – kérlek – jól szeretni!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Taníts – kérlek – jól szeretni!

Kihűlőben a világunk,
mert fázik a szeretet!
Az orrunk hegyéig látunk,
s nem melegít eleget!
Úgy szeretném, hogy eljusson,
megérintsen a dalom,
s a világon körbefusson,
hogy szükség van rá nagyon!

Kérlek, te is ébredj végre,
használd fájó szívedet!
Nem kell a harc, kincsvadászat,
megvan neked mindened!
Figyeld meg, a siker téged,
csak pár percig boldogít,
ha ellöknek, majd megérted,
mi is a te dolgod itt!

Taníts – kérlek – jól szeretni,
s így emelj fel másokat,
érdemes jó ügyért tenni,
a szeretet támogat!
Küldd ki végre a világba,
s meglátod, visszatalál,
aki képes jól szeretni,
az egy igazi tanár!

Kihűlőben a világunk,
emeld fel a fejedet,
egy nap rossz oldalra álltunk,
hát meghalt a szeretet!
Élesszük fel, jószándékkal,
legyünk földi angyalok,
hadd mondhassam el magamról,
egy érző ember vagyok!

Taníts hát meg jól szeretni,
ez egy fontos küldetés!
Segíts mást boldoggá tenni,
mert tengődni, az kevés!
Küldd hát szerte a világba,
s visszatér a szeretet,
segíts végre felébredni,
felnyitni a szemeket!

Ne legyél egy új megváltó,
ne mártír légy, csak szeress,
álmokat valóra váltó,
s jót akaró lény lehess!
Aki megért, tud szeretni,
a többi, nem menthető,
kit szeretünk szívünkben él,
s nem lopja el temető!

Jobbá tenni a világot,
csak szeretettel lehet,
ne pazarold kincs szerzésre,
hatalomra életed!
Tanulj emberséggel élni,
csak ez az út járható,
ez az, mitől világunkban,
egy szebb jövő várható!

A kihűlő világunkat
a szeretet mentse meg!
Ez tesz jobbá mindnyájunkat,
ettől leszünk emberek!
Ez az egyetlen esélyünk,
lelkünk ettől lesz szabad,
vagy, ha nem, hát tovább félünk,
s az életünk elszalad…

Aranyosi Ervin © 2023-12-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
25

By

Aranyosi Ervin: Kitalált háború!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Kitalált háború!

Minden háborúhoz kell egy kitalált ok,
amit ti odafent könnyen kitaláltok,
elrejtve igazi, fondorlatos okát,
így gerjesztve halált, a századokon át!

Mondd csak, a háborút kinek kell megvívni?
Kinek kell a bőrét vágóhídra vinni?
Nem annak, ki bőszen, azt jól kitalálta,
nem ő háborúzik, nem ő megy halálba!

A háborúk oka gazdasági érdek,
s akik belehalnak, többnyire szegények.
A népnyomorítók pedig gazdagodnak.
Ezt hívhatjuk tehát a háborús oknak!

Oly sokat papolnak a honvédelemről,
de az kiviláglik a történelemből,
hogy a háborúkat hatalomért vívták,
az okot a nagyok csak életre hívták.

Ármány és cselszövés kreálta az okát,
adta erőszakhoz a támadó jogát.
Az egyszerű nép meg nem akart harcolni,
úgy kellett csatákhoz mind-mind összefogni.

Mi is a háború? Tömeges gyilkosság,
hogy az idegen nép életét kioltsák.
Hazug az indok is, hogy béketeremtés,
sosem hozott békét ágyú, vagy kifent kés!

Ma a háborút már félelemmel vívják,
már a csecsszopót is félni megtanítják.
A háborúk oka gazdasági érdek,
fájdalom jár vele, mégpedig temérdek!

A harc vizet hajt a gazdagok malmára,
hirtelen felszalad mindennek az ára!
Bűnbakot is könnyű nekik megkeresni,
másra mutogatva árakat emelni.

Amíg háború van, félelem igazgat,
nincs félni valója, annak aki gazdag,
csak a szegény félti és védi hazáját,
a békért is csak ő nyitja a száját.

Nem kell a háború, teremtsünk hát békét,
adjuk szívvel vissza az ember reményét!
Szeretet fényében fürdessük világunk,
legyen a valóság, valóra vált álmunk!

Aranyosi Ervin © 2023-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
28

By

Aranyosi Ervin: Ébredjetek fel emberek!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ébredjetek fel emberek!

Elbújtam néma hallgatásban,
rágódva, saját sírom ástam,
a rettegésben elmerültem,
az élet elől menekültem.
Felébredtem. Mi ez az álom,
hol saját magam nem találom,
hol agyon nyom a hatalom?
Nekem nem kell, nem akarom
mások által írt sorsom élni,
földhöz ragadtan folyton félni!

Emeljetek fel emberek!
Ébredjen végre lelketek!
Legyetek mától szabadok,
találjátok meg magatok!
Szabad léleknek születtetek,
isteni láng ég bennetek,
teremtő lélek, mely szabad,
istentől áldott akarat!
Mindenünk van, hogy jobb legyen,
csak boldoggá kell, hogy tegyen,
s meg kell élnünk a vágyaink,
nőjenek angyalszárnyaink!

Nem kell fegyver, nem kell a harc,
a veszteség, a sok kudarc,
nem kell a verseny, a siker!
A bátor az, ki élni mer!
Élni, világot jobbá tenni,
tanulni mindenkit szeretni!
Tanítani, utat mutatva,
szíveknek élő reményt adva!
Nézzük világunk szeretettel,
lehessen boldog minden ember!

Egymásért tegyük napi dolgunk,
segítsen Isten boldogulnunk!
Kezemet nyújtom most felétek,
költözzön béke már belétek,
lelketek öröm járja át!
Nyissunk egy szeretet iskolát!
Legyünk tanulók és tanárok,
tanulhassak, amerre járok,
és emelhessem a tudást,
egymás lelkéhez eljutást!
Tegyétek ti is dolgotok,
s legyünk egymástól boldogok!

Aranyosi Ervin © 2023-08-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
21

By

Aranyosi Ervin: Emeljük energiánkat!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Emeljük energiánkat!

Emelnünk kell energiánkat,
hogy kellően magas legyen,
szüksége van rá a világnak,
kell ez, hogy boldoggá tegyen!
Emelnünk kell a kisugárzást,
áradjon hát a szeretet.
Az élő lélek nem csinál mást,
ha tudja többé kell legyen!

Emelnünk kell a rezgésszintet,
s elvárni éltető csodát,
ha kell, fénnyel előidézni
mások kellemes mosolyát.
Hiszen, ha fényünk másra árad,
ha kivetítjük mosolyunk,
egy szebb jövőre esély támad,
és reménykedni van okunk!

Ne fuldokoljunk csüggedésben,
az az út úgysem járható,
fürödjünk csak isteni fényben,
s minden valóra váltható!
A sorsunkat is magunk írjuk,
s befolyásol hitrendszerünk,
megváltoztatni csak mi bírjuk,
ne játsszanak mások velünk!

Képzeljünk el egy szebb világot,
hiszen a gondolat teremt,
s ha álmokat valóra váltunk,
a holnapunk is jobb lehet!
Hogy hogyan lesz, csak rajtunk múlik,
az irányítás a miénk,
s ha nem tesszük a kútba hullik,
megfeneklik a földi lét!

Imádkozzunk, és gondolattal
teremtsünk egy szebb holnapot!
Induljuk együtt, tiszta lappal,
s a teremtésnél ott vagyok!
Emeljük fel energiánkat,
áradjon hála, szeretet,
okozzon ez örömöt másnak,
akikkel együtt lehetek!

Nincs hatalom, amely legyőzhet,
hisz teremtőmmel egy vagyok,
szeretetem egyre csak nőhet,
ha adni azt, képes vagyok.
Ha felemel, majd velem szállhat,
mindaz, ki őszintén szeret,
s az ember végre azzá válhat,
aminek teremtetett!

Aranyosi Ervin © 2023-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts