Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Esély a jövőből

Aranyosi Ervin: Esély a jövőből

A jövőből jövünk,
s el kell, hogy meséljük,
hogy szabaddá váltunk,
s álmainkat éljük.
A világunk végre
mindig, minket szolgál,
s minden élő benne
szabad, így hát jól jár!

Teremt a gondolat,
s alakul világunk,
a képzeletünkkel
létrehozzuk álmunk,
s mert nagyon akarjuk,
valóság lesz végül,
hová téged hívunk
megbecsült vendégül.

Szeretnénk jövődet
a kezedbe adni,
mutatni új utat,
legyen min haladni!
Értelmes lét felé
terelgetni téged,
megmutatni végre,
miről szól az élet!

Rabszolga láncaid
hagyd csak magad mögött,
amitől sok ősöd
rettegett és nyögött!
Vedd a sorsod végre
a saját kezedbe,
tegyed világodat
mától kezdve rendbe.

Ne uralhasson más,
legyél szabad lélek!
Hogyan válj magaddá?
Arról majd mesélek!
Ki kell szabadulnod,
hited fogságából,
mely jól boldogulni,
akadályoz, gátol!

Csak fel kell ébredned,
elvakító ködből,
képes vagy megtenni,
ezt saját erődből!
Gyermekként a tudás,
élőn megvolt benned,
de mások mondták meg,
mikor, mit kell tenned!

Meg kell hát keresned
gyermek önvalódat,
csak így köszönthet rád
gondoskodó holnap!
Meg kell szabadulnod
a sok hazugságtól,
ami bebörtönöz,
s gondolkodni gátol!

Ki kell radíroznod,
amit tanítottak,
akik a pokolhoz
kaput megnyitottak.
Ők is rosszul tudták,
s azt adták csak tovább,
így vettek el tőled
benned élő csodát.

Szabad akaratod
egy tömlöcbe zárták,
s hogy kövesd a példát,
tőled is elvárták.
Így hát világodnak
szinte összes népe,
hazugságtól szenved,
s nincsen jövőképe.

Mástól vár megoldást
az összes bajára,
s ez a gondolkodás,
összes bajod ára!
Ameddig mást szolgálsz,
nem is lehetsz boldog,
neked kell meglátnod,
hogy más a te dolgod!

Pusztul a természet,
te is megbetegszel,
bolygódon az élet
megint kihal egyszer.
A technika fogja
túlélni a népet,
meg a hatalmasok,
kik háttérben élnek.

Mi lenne ha sorsod
a kezedbe vennéd,
s végre teremtenél,
s nem lennél csak emlék!
Ha létrehoznál egy
élhető világot,
amely szeretettől,
érzéssel megáldott!

Szállj be hát hajónkba,
s a képzelet szárnyán
elrepítünk téged,
hol a jövőd vár ránk!
Tapasztalj és tanulj,
építs új világot,
amely egészséges,
s általad megáldott!

Aranyosi Ervin © 2025-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesélek magamról

Aranyosi Ervin: Mesélek magamról

Egyszer voltam, hol nem voltam,
inkább élőn, sem mint holtan!
Írtam én a verseim,
s bennük ritmus és a rím,
jó pajtásokként megfértek,
értő, jó szívekhez értek,
újabb holnapot reméltek.
Világomról így meséltek:

Októberi délutánon,
láttam meg a napvilágom.
Emberek közt, Angyalföldön,
ahol hagynak zsörtölődnöm,
ott, ahol lélek terem.
Hol mégis lélektelen
a sors, mi nekünk adatott.
Nem vagyunk más, csak adatok!

Ha ennél mégis többek lennénk,
nem csak múló, kósza emlék,
akkor mögöttünk nyom maradna,
s nem halnánk bele a pillanatba!
Hanem egyre tennénk a dolgunk,
ahelyett, hogy csak morgolódunk!
Megtalálnánk létünk okát,
mit is terveztünk odaát!

Szóval, csecsemőként születtem,
s nem volt különös semmi bennem,
munkáscsalád körében éltem,
éppúgy szerettem, éppúgy féltem,
ahogy korábban felmenőim.
A magyar oktatás emlőin,
szívtam magamba a tudásom,
és átlagos volt e tudásszomj.

Ha érdekelt a tananyag,
tanulni nem voltam hanyag,
de tanárfüggő volt a lelkem,
s csodát adott az anyanyelvem!
Ám, akkoron nem éltem véle,
bár készült néhány kis vers-féle,
de senkinek meg nem mutattam,
velük csak időmet múlattam!

Majd – Nagyszüleimnek is hála –
jártam az élet-iskolába,
ismerkedtem a szebb élettel,
az éltető természettel.
Nyáron, falun nevelkedtem,
s ott nőtt nagyra életkedvem,
mert várt rám mező és az erdő,
voltam egyedül tekergő.

De akadt is jó pár barátom,
s szívem örült, mikor látom,
a ház körül a sok jószágot,
s bennük a kedves jóságot.
Sosem akartak bántani,
talán csak jót tanítani,
hogy mások mellett jól megférjek,
és ne vezessen önző érdek!

Annyi élmény ért szívemhez,
eljuttatott a tisztelethez,
mit a sok élő iránt érzek,
amikor róluk is mesélek.
Erdő, mező, patak, folyó,
hol kisdiákként lenni jó,
hol szeretetet tanult lelkem,
emlékük ma is itt él bennem.

Állatorvos akartam lenni,
előbb csak gimnáziumba menni,
aztán tán vár az egyetem,
hogy állatorvossá tegyen!
Ám, szüleim szakmát akartak,
hát órástanoncnak bevarrtak!
Nem éreztem, hogy az vagyok,
elszúrtam a gyakorlatot.

Az egysíkú, monoton munkát
sosem szerettem, te is unnád!
S a méreteknek ketrecében,
vagy lötyögtem, vagy el se fértem!
Újítani, alkotni vágytam,
s totemoszlopot esztergáltam,
nem tengelyt, óra kereket.
Az őrületbe kergetett!

Így e szakmának búcsút mondtam,
s rohantam tovább izgatottan,
állattenyésztő diák lettem,
de ott is elvették a kedvem,
mert gyógyszergyárak halálgyára,
a kisegeret, kispatkányt várta,
s kellett a tengerimalac,
s a kérdés: – Jó úton haladsz?

Szakmám után lassan beértem,
az érettségi nem nagy érdem,
s anyám nagy vágya kergetett,
hogy mégis diplomás legyek.
Már állatorvos nem lehettem,
hát Kaposvárra jelentkeztem,
ahol végül lediplomáztam,
a Fősulit végig csináltam.

De ettől sem lett jobb énnekem,
nem lett fénylőbb az életem.
Azután szerelembe estem,
páromban csak a jót kerestem,
s nagy boldogan meg is találtam,
ezért aztán férjévé váltam.
Született fiúnk, gyerekünk,
akire büszkék lehetünk.

Boldogan, ám, szerényen éltünk,
de jó érzéseket cseréltünk.
Lettünk egymásnak támasza,
éreztük,lelkünk tért haza.
S lettünk boldogan lélektársak,
szeretni, élni kellett már csak!
Közös célt, közös álmot látni,
mindig egymás kedvében járni!

Aztán egy költő lettem én,
így folytatódott a mesém,
nem lettem gazdag, nagymenő,
csak jó lelkeket ismerő.
Verseim ismerik sokan,
s mikor lelkemben megfogan,
ahogy ezt is, eléd teszem,
lásd tükrében az életem!

Aranyosi Ervin © 2025-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mért nem élünk?

Aranyosi Ervin: Miért nem élünk?

Miért nem élünk tudatosan,
tiszta szívvel és okosan?
Másokban a szépet látva,
csak jót hozva a világra?

Miért nem élünk emberségben,
egészségben, teljességeben?
Miért törekszünk gazdagságra,
közömbösen a világra?

Miért nem élünk, és teremtünk,
hová lett az Isten bennünk?
Miért is állunk be a sorba,
létünk veszélybe sodorva?

Miért nem élünk szeretettel,
miért magányos annyi ember?
Miért butíthat a hatalom,
és ha ural, azt miért hagyom?

Miért nem élünk egy nemzetként,
mintha jó testvérek lennénk?
Miért hagyjuk, hogy megosszanak,
ígérgető, hazug szavak?

Miért nem élünk, mint őseink,
a szeretet törvény szerint,
együtt élve természettel,
hol jó gazda volt az ember!

Miért nem élünk, miért haldoklunk,
miért nem tudjuk, mi a dolgunk?
Míg a választ mástól várjuk,
a lét értelmét nem találjuk!

Aranyosi Ervin © 2025-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elállítjuk óráinkat

Aranyosi Ervin: Elállítjuk óráinkat

Átállítjuk óráinkat.
Milyen buta lény az ember!
Szembe megy a természettel,
hagyománnyal, értelemmel.

Még a Teremtőnk sem érti.
A Nap úgy jár fenn az égen,
ahogy őseink is látták,
s olvasták az időt régen!

De most jól összezavarjuk,
levágunk a takarónkból,
túloldalhoz hozzávarrjuk,
így lehet több csak a jóból.

Energiát nem spórolunk,
ki ésszel él, az mind tudja,
a Nap másképp száll felettünk?
Megváltozik talán útja?

Ballagunk a csorda után,
Európa így csinálja.
Holnap talán kútba ugrik,
s nyomában az összes nyája.

Nehogy már mi gondolkodjunk,
követni kell a hülyéket!
Így az óra-elállítás,
nem is érhet soha véget!

Aranyosi Ervin © 2025-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Csodálatos madárvilágunk 2. rész

Csodálatos madárvilágunk 2. rész

Aranyosi Ervin: Csodálatos madaraink

Erdők, mezők, folyók, tavak,
hegyek és síkságok.
Szép madarak színesítik,
szerte a világot.

A hangjukkal zenét csalnak
természeti tájba,
színük nélkül, a világ is,
szürkeséggé válna!

Madárdalra ébredni fel,
csodálatos, reggel,
szebb zene a madárdalnál,
úgy hiszem, hogy nem kell!

Megfigyelni életüket,
már maga is élmény,
csodáljuk meg, mikor lehet,
szép jövőt remélvén!

A kártevők irtásának
természetes módja,
amely már a csodavárást is
magában hordja.

Vigyázzunk hát rájuk,
hadd éljenek bátran,
találkozzunk velük
szerte a határban!

Hála a fényképek készítőinek

Fotós barátaim,
lelkes madarászok,
köszönöm, hogy ennyi
mesés képet látok!

Szép madarainkból
ma még akad bőven,
hadd legyenek köztünk
ők is a jövőben!

Köszönöm a képet,
a lehetőséget,
hogy megmutathatjuk
ezt a sok szépséget.

Erdőn, mezőn járva,
felismerjük őket,
legyenek számunkra
mától ismerősek.

Remélem, a versek,
is jó célt szolgálhat,
több védelmezője
lesz a sok madárnak!

A kőrengetegben
haldoklik az élet,
madaraktól legyen
gazdag a természet!
A könyvet megrendelni a webáruházban, az alábbi linken lehet:
https://shop.aranyosiervin.com/verseskotetek

Aranyosi Ervin © 2024-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Utolsó aranyát szórja szét a Földön,
és jut belőle, lám, mindenkinek!
Így ment ez mindig, át sok emberöltőn,
mielőtt eljön a tél, a hideg.
Meríts erőt tündöklő sugarából,
nevess vidáman, éld csak életed!
Sosem lesz vége istenigazából,
jövőre vágyni, csak nyílt szívvel lehet!

Rakd el a fényt a nehezebb napokra,
őrizd, mint fösvény, színes kincsedet!
Ne irigykedj a pénzben gazdagokra,
hogy luxusléted, miért nincs neked!
Inkább találd meg mindennap a szépet,
csodáld meg, mit ad lelkednek az ősz!
Aludni tér a gyönyörű természet,
de néhány percig, még köröttünk időz.

Aranyosi Ervin © 2024-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeptember

Aranyosi Ervin: Szeptember

Megöregszik a természet,
ráncos lesz a sok levél,
fű, fa, virág belefárad,
sóhajtozva fúj a szél.

Próbál mégis teremteni,
látványosat, színeset,
megpróbál vidámmá tenni
búslakodó szíveket.

Erdő mélyén vánkost készít,
mit levéllel letakar,
jövő magját rejtegeti
földre hullott, rőt avar.

Gyümölcseit kínálgatja,
tegyétek el télire,
az elálló eleséget,
állítsátok élire.

Teljen meg most élelemmel,
raktár, odú, és vacok,
jól jön majd, ha nem találnak
élelmet az állatok.

És az ember, most vigadjon,
szüreteljen lelkesen,
dallal teljen meg az élet,
borral hordó, rendesen.

Itt van az ősz, újra eljött,
szeptemberrel született,
préseljünk hát jó szőlőlét,
s élvezzük az életet!

Aranyosi Ervin © 2024-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy, aki megóvja a Földet!

Aranyosi Ervin: Légy, aki megóvja a Földet!

Nézz körül, bámuld az élővilágot,
erdő és rét képe vonzza szemed,
jó neked az, ha a szépséget látod,
táncol az élet egésze veled!

Majd, ha az álmaid valóra váltod,
akkor lesz igazán szebb a világ!
Természet kincseit megóvva várod,
miattad nyíljon ki minden virág!

Refrén:
Légy, aki óvja, vigyázza a Földet,
tisztán tartja a folyók vizét.
hagyja virulni az élőt, a zöldet,
légy ki a szemetét nem szórja szét!

Aranyosi Ervin © 2022-12-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Szeretnék a szülőföldről írni,
és bemutatni drága, szép hazám!
A természetet élőn szóra bírni,
egy mesés nyelven, mit tanított anyám!
Mert büszke vagyok itt én minden tájra,
az Alföldre, mit szép hegylánc övez,
s ha köztük járok, miért vágynék másra,
ez kötődésem, s oly egyszerű ez!

Csak csodálom az élet gazdagságát,
mit nem pusztíthat el az oktalan,
s ha kerülöm a versenyek világát,
tudom, nem leszek boldogtalan!
És szembe merek nézni én a Nappal,
s a fényét őrzöm, lelkemben ragyog,
és gazdagodom minden egyes nappal,
ha ráébredek arra, ki vagyok.

Csodálom a hömpölygő folyókat,
mik hordozzák az éltető vizet,
a magyar tengerben lubickolókat,
hol a nyár sok élménnyel fizet.
A mezőket, a zöldellő erdőket,
ahol békésen élnének vadak,
hol fűrész marta sudár fák kidőlnek,
hol dallal sírnak ma a madarak.

Ó bárcsak lenne jó gazda az ember,
s nem érdek mentén pusztulna e föld,
ha rájönnénk, hogy betondzsungel nem kell,
a természet itt élőn tündökölt!
Én csodálom a képzeletdús elmét,
mert naggyá tették ezt a szép hazát.
a nyelvünk nélkül szegényebbek lennénk,
hát ezért írom versbe szép szavát.

A természetben ott a tiszta válasz,
a kérdésekre mind meglelhető!
A lépésekkel erősebbé válhatsz,
s a kihívás a mélység, s hegytető!
Az érzések, mind támaszok lehetnek,
és megmutatják a helyes utat,
mert boldogok, kik világot szeretnek,
ha lélek hajt, és szolgál a tudat!

Hát szeretnék a szülőföldről írni,
nincs más ország, mely ennél gazdagabb,
elrablott részeit kell visszasírni,
mert az magában is magyar marad!
Én itt születtem és idekötődöm,
ha utazom is, visszatérek én,
mert szép hazámtól újra feltöltődöm,
mert itt ragyog rám legszebben a fény!

Aranyosi Ervin © 2024.04.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az Aranykor hajnalára


Aranyosi Ervin: Az Aranykor hajnalára

Tiszta lappal kezdjünk végre együtt új életet!
Szolgálja a teremtésünk éltető képzelet!
Ehhez most a fontos bolygók éppen együtt állnak,
szeretet és béke kell a meggyötört világnak!

Váltsuk végre valóra az emberiség álmát!
Együtt, egymást támogatva, dobja le a jármát!
Kapja vissza szabadságát, éljen emelt fővel,
számoljon egy megújuló, boldogabb jövővel!

Óvjuk meg a természetet, éljünk együtt véle,
adjunk esélyt az életnek, földi mennybe lépve!
Az Aranykor Napja végre szálljon fel az égre,
a szeretet találjon az emberek szívére!

Éltessük a szeretetet, hagyjuk hogy segítsen,
lássuk szebbnek a világot, szívet melegítsen!
Ébresszük fel alvó bolygónk, legyünk vele eggyé,
hadd váljon az emberiség jóvá, szeretetté!

Aranyosi Ervin © 2024-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva