Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

márc
12

By

Aranyosi Ervin: A remete és a vándor (első rész) – A remete

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: A remete és a vándor (első rész) – A remete

Erdő mélyén, kis kunyhóban
vén remete éldegélt,
körülötte erdő fái,
lombjuk közt a szél zenélt.

A napjai csendben teltek,
– lelke tiszta, mint a hó.
Nem volt nagyra vágyó terve,
– az itt hiábavaló.

Tisztelte a növényeket,
– Isten teremtménye mind –
Ölelte az öreg tölgyet,
simogatott kankalint.

Bogyó, gyümölcs, gomba, gyökér
adta napi ételét,
korsójában hazahordta,
fénylő patak friss vizét.

Háza előtt a kis tisztást
víg napfény ragyogta be,
s boldog volt, ha arra tévedt
pár vadmalac, s őzike.

Éjjel csillagokat számolt,
s Holdanyának áldozott,
úszó felleget csodált meg,
amit hetyke szél hozott.

Reggel madárdalra ébredt,
rá nevetett a világ.
Lelke megtelt áhítattal,
neki nőtt minden virág.

Néha eső fürösztötte,
máskor meg a kis patak.
Tűzfényénél imádkozott,
s múltba révült néhanap.

Az emberek elkerülték,
s nem vonzotta más vidék.
Birodalma lett az erdő,
így élte le életét.

Az idő elszállt felette,
nem számolt órát, s napot.
Minden percért hálás szíve,
amit Atyjától kapott.

A hónapok egyre szálltak,
mint a Nap jár odafönt.
A négy évszak kedves vendég,
egymást váltva, rá köszönt.

Mindegyiket megszerette,
tudta, melyik, mire kell.
A Tavasz a megújulást,
a Nyár bőségét hozta el.

Ősz a bohó festőművész,
átfest minden levelet.
S jött a Tél a hópelyhekkel,
s lassan mindent befedett.

Aztán újra jött a tavasz,
a Föld forgott, meg nem állt,
és a lélek minden szépben,
nyugalmára rátalált.

A második rész, ide kattintva olvasható!

Aranyosi Ervin © 2014-03-12..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Megjelentetése online, vagy nyomtatott formában,
csak a szerzőtől kapott külön engedéllyel lehetséges!
Minden jog fenntartva

okt
1

By

Aranyosi Ervin: A szív minden legyŐz

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A szív minden legyŐz

Szia Szelíd, te kedves őz,
tudod a szív mindent legyőz!
Legfontosabb a szeretet,
hogy örülök mindig neked!
Szemem szelíd szemedbe néz,
buksidon simít most a kéz.
Lelkünkbe öröm költözik,
a világ csodába öltözik.
Szia Szelíd, kedves barát,
daloljuk el az erdő dalát!

Aranyosi Ervin © 2012-10-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

szept
23

By

Aranyosi Ervin: Szemét házhozszállítás

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szemét házhozszállítás

Reklámokra pazarolják
üzletileg el a fákat!
Levelet vársz, de szemét jön,
így csak vágod a pofákat.
Ím egy alternatív módszer,
CSŐ, mely a kukába nyílik.
Szelektív hulladék gyűjtés,
szemét szerint, ahogy illik.
Mennyivel olcsóbb lehetne,
ha az embert megkérdeznék:
Kinek vigyenek szemetet?
– Én nélküle jól ellennék!
Ám inkább az erdőt irtják,
terhelik a természetet,
reklámjukat lapra írják,
s bedobálják a szemetet!

Aranyosi Ervin © 2012-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

aug
20

By

Aranyosi Ervin: A természet érdekében

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A természet érdekében

A természet lágy ölében,
nézd csak miket találok!
Szétszórták a szemetüket
az erre járó trehányok.
Üzenem a túrázóknak:
– Ha az erdőt szereted,
s akarod, hogy szép maradjon,
vidd haza a szemeted!

Aranyosi Ervin © 2012-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

dec
16

By

Aranyosi Ervin: Séta a forráshoz

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás

Aranyosi Ervin festménye

 Aranyosi Ervin: Séta a forráshoz

Erdei úton rőt avar szőnyeg,
lábaink alatt, így lépkedünk.
Sustorgó levél jelzi utunkat,
s némelyik együtt fut még velünk!
Távol a völgyben, hófehér ködben,
szellemi lepelbe bújik a táj.
Fuldokló fa karja nyúl fel az égre.
Menni szeretne, s maradni muszáj.

Amerre járunk, a sáros úton,
keresztben átfut egy cseppnyi ér.
Mellénk szegődik, gyöngy csacsogással,
hallgatjuk hangját, ahogy kísér.
Zene fülünknek halk csobogása,
duruzsol mélyen ahogy halad.
Tovább csal minket, hogy megmutassa,
kecses kis társa honnan fakad.

Aztán, hol útjuk már eggyé válik,
ölelik egymást szerelmesen.
Rohannak együtt, magunkra hagynak,
s nem kísér holt vizek szelleme sem.
Zöld fenyők kúsznak szinte az égig,
megkopott kérgük a múltról beszél.
Szavukba vágva, átrohan rajtuk,
ágakat tépve a bősz szembe szél.

Ébren álmodva hatnak a képek,
színek és fények, a dombok alatt,
Cinkecsapat jön, s száll ágról-ágra,
nyugton az ágakon egy se marad.
Rőt-barna mókus fut át az úton,
fa mögé bújva incselkedik.
Majd ágról-ágra ugrálva tűnik,
s hiába keresik már szemeink.

Számtalan élmény, cseppnyi csokorban
pezsdül a lélek, a szív mosolyog.
Erdő a paplanját magára húzza,
alant a völgy fölött köd gomolyog.
Látjuk, hogy Földanya álmodni készül,
hó felhők szállnak a hegyek felett.
Fáradt Nap nyugszik az esti homályba,
s őrzi a megfakult emlékeket…

Aranyosi Ervin © 2011-12-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
11

By

Aranyosi Ervin: Táltos ének

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Táltos ének

A tűz ős fénye,
a víz örvénye,
az út ösvénye
vezet, vezet.

Az ősök lába,
kísér a mába,
lépj nyomdokába,
s add a kezed!

Erdő, mező, napsütötte rét,
Teremtőnk odaadja
nekünk mindenét.
Kérlek Földanya vezess az életbe!
Hálánkkal érjed be,
és legyen szebb a lét!

A nappal fénye,
az éj sötétje,
ősök erénye
vezet, vezet.

Álmokat látó,
meg-megbocsájtó,
Földedet áldó
szíved lehet.

Erdő, mező, napsütötte rét,
Teremtőnk odaadja
nekünk mindenét.
Kérlek Földanya vezess az életbe!
Hálánkkal érjed be,
és legyen szebb a lét!

Aranyosi Ervin © 2011-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
11

By

Aranyosi Ervin: Hegyi patak

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hegyi patak

Csilingelő, csobogó cseppek,
összefutnak, elerednek
aztán a lejtőn nekivágnak,
s nekifutnak a nagyvilágnak.

Surranó, csengő dal kíséri,
lehagyja aztán utoléri.
Vize alatt a patakágyon,
kövek alszanak egy rakáson.

Kanyarog jobbra, kanyarog balra,
fehér kupolát alkot a habja.
Utat is váj a kemény kőbe,
nyomokat hagyva mindörökre.

Aranyosi Ervin © 2010-03-11.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
18

By

Aranyosi Ervin: Hóember

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Hóember

Hahó, a hó esett megint,
fehérre sápadt hegygerinc,
Budáról erre integet.
Hát ezért vártuk a telet.
És azért vártuk a havat,
mert lelkünk még gyerek maradt,
havon-jégen csúszkálni jó,
repül feléd a hógolyó.
Szerencséd van, mert nem talál.
Fehér alak nyomodban áll.
Fehér fején piros fazék,
mit hóval cukroz meg az ég.
Gombszemén vidámság ragyog,
nem szánon jött, s nem is gyalog,
Felhők szárnyán jött eddig el,
millió pihe lepte el,
S lám sárgarépát is kapott,
s boldog kis szíve megfagyott.
De ne hidd, hogy rossz neki,
örömét ebben leli.

Aranyosi Ervin © 2010-01-18.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
15

By

Aranyosi Ervin: Téli ebéd

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Téli ebéd

Levéltelen, magányos ágak,
csontváza alvó, néma fának,
ha hull a hó, csak hófogók,
ha fúj a szél sivalkodók.

Tavaszra váró hosszú percek,
ilyenkor lassan, lomhán telnek,
teendő itt csak egy marad,
etetni pár kis madarat.

Etető lóg az egyik ágról,
apró kis emlék még a nyárból,
amikor volt még élelem,
és nem volt fagy, se félelem.

Terülj kis asztal fenn az ágon,
repülj csak erre kis barátom,
tömd meg begyed, van itt mit enni,
tudom nehéz most madárnak lenni.

Tavaszig tán kihúzod így,
s ha rügy fakad, s a nap vakít,
dalold majd el a nagy világnak,
itt télen is ebéddel vártak.

Aranyosi Ervin © 2010-01-15.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
6

By

Aranyosi Ervin: A megdagadt hasú róka (Aiszóposz meséje nyomán)

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment

fatörzsAranyosi Ervin: A megdagadt hasú róka (Aiszóposz meséje nyomán)

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából.

A sírását meghallgatta,
majd azt a tanácsot adta:
– várj nyugodtan míg a hasad
olyan kerek, mint a labda.

Mert mikor majd visszanyered
eredeti méretedet,
szabadságod visszakapod,
s élheted az életedet.

A mesénk azt bizonyítja,
szorult helynek is van nyitja:
– csak türelem! A megoldást
majd az idő leszállítja!

Aranyosi Ervin © 2010-01-06.
A vers és festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts
Newer Posts »